Az Európai Bizottság panaszt nyújtott be Dániával szemben az EU Bíróságához a mezőgazdasági termékek minőségbiztosítási rendszereire vonatkozó rendelkezések megsértése miatt.
Megállapítást nyert, hogy dán székhelyű vállalkozások „feta” feliratú fehér sajtot gyártanak és exportálnak az Unión kívüli országokba.
A Bizottság úgy véli, hogy ez a gyakorlat az oltalom alatt álló eredet megjelölés közvetlen megsértését jelenti, amelyet a dán hatóságok nem akadályoztak meg. A Bizottság kifogásolja, hogy a dán hatóságok nem harcolnak a gyakorlat ellen. Ez nem csak az alkalmazandó uniós jog megsértése, hanem akadályozhatja az Európai Unió és harmadik országok között folyamatban lévő tárgyalásokat az európai védjegy oltalmát biztosító kétoldalú megállapodások megkötéséről és a kiváló minőségű EU-termékek EU-n kívüli népszerűsítését.
A Bizottság 2018. januárjában kezdeményezett jogsértési eljárást Dánia ellen, amelyben felkérte a dán hatóságokat, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket a dániai székhellyel rendelkező vállalatok illegális gyakorlatának megszüntetésére, illetve megelőzésére.
A feta a világ egyik legrégebbi sajtja. A feta szó azonban később keletkezett, nagyjából a 17. században, és az olasz fette, azaz szeletelt szóból született, ami jelzi, hogy a sajtot nagyobb szeletre vágva tárolták a hordókban.
Sós lében, néha savóban tárolják. A sajt sótartalma igen magas, közel 5%, míg a legtöbb, általunk ismert sajtok 1-2%-os sótartalommal rendelkeznek. Zsírtartalma 30 és 60 % között mozog, és nagyon sok fehérjét tartalmaz, 10 dkg fedezi egy felnőtt napi fehérjeadagját. Található benne A és B2 vitamin, valamint nagyobb mennyiségű kálcium is.
A Görögországon kívül készített, javarészt tehéntejből készült sajtok esetében csak feta-típusú sajtokról beszélhetünk. Ez nem von le az élvezeti értékükből, csupán jelzi, hogy másutt, máshogyan készült a sajt.
