Back to top

Ötven érv a biogazdálkodás mellett

Miközben bizonyítottan fenntarthatatlan a jelenlegi globális élelmiszer-termelési rendszer, tévhitek terjesztése is gátolja a változást, olvashatjuk az ÖMKI hírei között.

A közelmúltban több nagy jelentés – legutóbb a Food and Land Use Coalition (FOLU) nemzetközi kutatási konzorcium „A bolygónk egészséges étrendje” című tanulmánya is megállapította, hogy a világ mezőgazdasági és élelmezési rendszere fenntarthatatlan. Az ENSZ részvételével is erősített együttműködés arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi termelési- és földhasználati rendszer évente 12 billió forintos rejtett költséget jelent a környezet és az emberi egészség kárára. Mindemellett az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete az ipari mezőgazdaságot teszi felelőssé a globális klímagáz-kibocsátás jó negyedéért.

Fotó: ömki

A több oldalról is bizonyítottan fenntarthatatlan globális élelmiszer-rendszer ellenére a hazai sajtóban az utóbbi időben is sorra jelentek meg az ipari termelési rendszereket erősítő, és a reális fenntartható alternatívákat, így például a szabadtartású állattartást és az ökológiai gazdálkodást negatív színben feltüntető cikkek, amelyek terjesztése a már most tetemes károk mérséklése érdekében elkerülhetetlen agroökológiai változás társadalmi támogatottságát is gyengítheti.

Hazánk egyetlen fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, független tudományos szervezete, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet hiánypótló, „50 ÉRV A BIOGAZDÁLKODÁS MELLETT” című – kutatási eredményeken, szakcikkeken és vonatkozó rendeleteken alapuló – kiadványa támpontot nyújt a jövő iránt felelősséget érző médiumoknak az ökológiai gazdálkodással, biotermékekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz.

Az ÖMKi kiadványa nemcsak az ökológiai termelési modell jelentősége mellett felsorakoztatott, tudományosan megalapozott érveket összegzi, hanem a közvetlen fogyasztói – környezeti- és egészségügyi – előnyöket is számba veszi.

Ezek közül kiemelendő, hogy a biotermékeknek igazoltan magasabb a vitamin- és omega-3 zsírsav-tartalma, gazdagabbak flavonoidokban- és más fontos tápanyagokban, jóval alacsonyabb a nehézfém-, gyógyszer-, gyomírtószer- és növényvédőszer-szennyezettségük, valamint az öko szántóföldek jobban őrzik a talaj szervesanyag-tartalmát, így kevesebb széndioxid kerül belőlük a levegőbe – ez hozzájárul a klíma-stabilitás megőrzéséhez. Az ökológiai gazdálkodás nagyobb fajgazdagságot, több természetes élőhelyet őriz meg, és a biogazdaságokban 40-64 százalékkal kevesebb nitrát vegyület mosódik a vizekbe, mint a konvencionális gazdaságokban.

Fotó: ömki

A biogazdálkodással és a fenntarthatósággal kapcsolatos téves tájékoztatás alapja általában az a feltételezés, hogy az ökológiai mezőgazdaság – annak tényszerűen 15-20%-kal alacsonyabb terméshozama, és ebből fakadó nagyobb területigénye miatt, a jelenlegi (túl)fogyasztási szokások mellett – önmagában nem elégséges válasz a 2050-re 9 milliárd főt számláló emberiség globális élelmiszerellátásának kihívására.

Arra azonban már rendszerint nem terjed ki a tájékoztatás, hogy amennyiben az emberiség bizonyítottan fenntarthatatlan fogyasztási szokásai – a média által is közvetített társadalmi tudatformálásnak köszönhetően – megváltoztathatóak, 2050-re az emberiség termőföld szükséglete 100 százalékos arányú ökológiai gazdálkodási modell mellett akár 4 százalékka alacsonyabb is lehetne a jelenleginél.

A kutatások alapján a két legfenntarthatatlanabb fogyasztói szokásunk jelenleg az élelmiszerpazarlás (mintegy 30 százaléka a megtermelt élelmiszernek hulladékként végzi) és az abraktakarmányozáson alapuló állati termékek, elsősorban az ipari állattartásból származó hús, de ugyanígy a nagyüzemi tojás fogyasztása.

Ezek szójabab alapú takarmányozása, illetve a takarmányok kontinenseket átívelő szállítmányozása ugyanis kiterjedt mezőgazdasági területeket igényel, és nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához.

Fotó: ömki

A jelenlegi átlagos napi (nagyüzemi) hús fogyasztásunk, valamint az élelmiszerpazarlásunk felére csökkentésével ezért már személyes döntéseinkkel is jelentős hatást érhetünk el a klíma és a környezet védelmében. A FOLU tanulmánya ennek megfelelően Észak-Amerikában a vöröshús-fogyasztás 80 százalékkal való csökkentését javasolja. Mivel azonban Magyarországon a – jellemzően ipari állattartó telepekről származó – sertés- és a baromfihús-fogyasztás számít kiemelkedően magasnak (a 60 dkg/hét WHO ajánlás közel duplája), főként ezek fogyasztását kellene csökkenteni, például azzal, hogy csak heti három nap fogyasztunk lehetőleg helyi, extenzív/szabadtartású állattartásból származó húst.

 

Forrás: 
ömki

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

Mindent helyben - fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés

Újra fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés. A hobbiból pedig akár mellékjövedelem is képződhet, mert mind nagyobb az érdeklődés a házi készítésű termékek iránt, a családi szükségletet meghaladó fölösleg könnyen értékesíthető.

Júliusban is emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak

Júliusban már a második egymást követő hónapban emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, főleg a növényi olaj- és zsírfélék, valamint a tejtermékek drágultak.

Nagyvállalatok kihívásaira válaszolnak a hazai agrár startupok

Folytatódik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara inkubációs programja; 2020 szeptemberében indul a második NAK TechLab inkubátor, amely egyedülálló lehetőség arra, hogy a startupok vezető nagyvállalati partnerekkel dolgozzanak a piacot meghódító megoldásaikon. A programba 2020. augusztus 30-ig lehet jelentkezni.

A paradicsom íze

Többen úgy vélik, hogy a kertjükben termett paradicsom sokkal jobb, kellemesebb ízű, mint a kereskedelmi forgalomban kapható. Ennek hallatán leginkább az a válasz, hogy mindenkinek más ízlik, ezért nem lehet egységes véleményt alkotni a paradicsom ízéről sem.

A bejrúti robbanás megsemmisítette az ország gabonatartalékát

Bejrút kikötőjében történt keddi robbanás többek között megsemmisítette a libanoni központi gabonaraktárat is és az ott tárolt összes gabonafélét. A jelenlegi készletek kevesebb, mint egy hónapra elegendők, a biztonságos élelmiszerellátáshoz legalább három hónapnyi mennyiségnek kellene rendelkezésre állni.

Pizza, hamburger - házhoz rendelve tesztelt a Nébih

Öt termékkategóriában összesen 26 készételt rendelt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) termékteszt programja. Pizzák, tészták, frissensültek, hamburgerek és a távol-keleti konyha levesei kerültek a Szupermenta virtuális kosarába.

Varsó turisztikai atombombát robbantott

A kelet-közép-európai országok fővárosai irigyelhetik Varsót, amely augusztusban új turisztikai látványosságot kapott, ami ráadásul egy fillérjébe sem került a lengyel főváros önkormányzatának.

A járvány előtti szintre emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban az euróövezetben

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában havi összevetésben 5,7 százalékkal, éves szinten pedig 1,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…