Back to top

Büntetést kap, aki műtrágyát használ

India északkeleti részén Szikkim államban 1400 dollár büntetést kell fizetni, vagy 3 évi börtönnel sújtják azt, aki vegyszereket és műtrágyát használ. Az ökotermeléssel viszont még nem mindenki elégedett.

Szikkim államban 2003-ban hatóságilag betiltották a növényvédő szerek, a műtrágyák, valamint a GMO palánták és vetőmagok használatát. Az intézkedés nem aratott osztatlan sikert. A mezőgazdasági termelők nagyon elégedetlenek voltak. Küzdöttek a termésátlag jelentős csökkenésével és a gazdálkodási rendszer megváltoztatásának kényszerével. Viszont  

három év után a terméshozamok kezdtek visszatérni az előző szintre, és most még magasabbak, mint az előző hagyományos termesztési rendszerben voltak.

A mintegy 66 000 gazda növényi rovarriasztókat, szerves trágyákat vagy komposztot használ. 2016 óta az egész állam ökológiai tanúsítvánnyal rendelkezik.

A növényeket beporzó rovarok és madarak száma gyarapodni kezdett, a termőtalaj regenerálódása megkezdődött, a természeti környezet stabilizálódott. Ez lehetővé tette a gyümölcsök hozamának átlagosan 5% -os növekedését valamint, és az egyik meghatározó és kedvelt indiai fűszerből, a kardamomból  23% -kal tudnak többet termelni. Megjelentek a ritka vadon élő állatok, például a vörös panda, a himalájai medve és a hópárduc is. Az új módszer egyre több olyan turistát vonz, akik a természet érintetlen szépségéért látogatnak el Szikkimbe.

Ezért komolyan veszik a rendszer fenntartását, és aki megszegi az erre vonatkozó előírásokat, szigorú büntetésre számíthat,  1400 dollár bírságot vagy három év börtönbüntetést is kiszabhatnak a hatóságok.

Ahogyan Sikkim állam mezőgazdasági minisztere megjegyezte: "Az intézkedések a talaj egészségének fenntartása, a jó minőségű ételek előállítása, vegyi anyagoktól mentes levegő és víz biztosítása, valamint az állam gazdag biodiverzitásának megőrzése érdekében történtek".

Igaz, vannak kétkedők is, főként a fogyasztók részéről. Szikkim folyamatosan importál még gyümölcsöt és zöldséget más régiókból is, főként a hagyományos termesztésből. Ezek a termékek gyakran nagyobbak, színesebbek, szebbek és olcsóbbak, mint a helyi biogyümölcsök. Ezért sok vásárló még az importált gyümölcsöket és zöldségeket részesíti előnyben. Így néhány gazdálkodóban felvetődik a kérdés, hogy az ökológiai gazdálkodás hosszú távon valóban eredményes lehet-e.  De a hatóságok egyelőre nem akarnak változtatni a rendszeren, bíznak abban, hogy a fogyasztók is belátják, ez értük is történik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/bezpluga.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bioracionális hagyma

A hazai hagymatermesztők dolgát is megnehezíti, hogy a növényvédelemben engedélyezett hatóanyagok listája folyamatosan szűkül, miközben újabb károsítók jelennek meg, a szermaradékok határértékeit pedig fokozatosan szigorítják a fogyasztóknak kínált termékekben.

Kora tavaszi virágpompa a Kiskunságban

Az enyhe tél következtében számos növényfaj a megszokotthoz képest korábban borul virágba. Nincs ez másképp a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) területein sem, ahol a többi közt hazánk legnagyobb egyhajúvirág-állományát is megcsodálhatjuk.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.

A gazdákon is múlik a nagy ragadozó madaraink sorsa

Felemelő látvány, mikor egy bő két méter szárnyfesztávolságú rétisas száll a magasban – ezzel nem mondunk újat. Ugyanakkor az is tény: volt idő, amikor a felelőtlen emberi tevékenység következményeképp csodaszámba ment, ha az ember megpillanthatott Magyarországon egy-egy példányt. Noha a ragadozó madaraink száma napjainkban lassan emelkedő tendenciát mutat, ez könnyen a visszájára fordulhat.

Szuperétel, rendkívül egészséges, mégis gond van vele

Ez a szuperételként is emlegetett gyümölcs rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Évről évre nagyobb az igény rá, ezzel viszont egyre komolyabb gondokat okoz.

AM: gyarapodott a hazai túzokállomány

Sikeresek a túzokvédelmi programok, a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett.

EGERERDŐ Zrt.: szakmai partner az erdőtelepítésben és fásításban

Magyarország Kormánya, az Agrárminisztérium koordinálásával jelentős terveket fogalmazott meg hazánk fával borított területeinek növelése érdekében, azzal a céllal, hogy hatékony választ tudjunk adni a klímaváltozás által jelentett kihívásokra.

Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről.