Back to top

Magyar vagy német pulykát válasszunk?

Bár még tart a tél, sokan gondolkodnak azon, hogy udvarukon valamilyen baromfifaj tartására vállalkozzanak, s a tavasz beköszöntével napos vagy előnevelt állatokat vásároljanak. Az elmúlt években a gyöngytyúk volt e téren talán a legkeresettebb, a pulyka méltatlanul háttérbe szorult. Pedig, ha könnyen tartható, ellenálló fajták egyedeire teszünk szert, sok örömünk telhet ennek tartásában is.

A pulykát mintegy 1000 éve háziasították Amerikában az aztékok a vadpulykából. A vadpulyka mindössze 3 kg körüli súlyú, vöröses alapszínű, fogságban is jól tartható, igénytelen állat. Évente 15-20 tojást tojik, s magvakkal, rovarokkal táplálkozik. Húsát az indiánok különösen nagyra értékelték, már csak azért is, mert Közép-Amerikában nemigen voltak nagytestű, háziasításra alkalmas állatok, így a házipulyka mellett az ott lakók számára szinte csak a kutya maradt húshasznosítású állatnak.

Fotó: Tóth Zsigmond

Kontinensünkre 1498-ban megérkeztek az első pulykák, de írásos emlékek szerint Magyarországon csak az 1590-es években kezdték el tenyésztésüket. Nálunk leginkább csak a Duna-Tisza közén terjedt el, itt jellemzően fehér színűek voltak keresettek, délen a rézszínűeket tartották. Később a bronzpulyka kiszorította ezeket.

Ma, aki vállalkozni szeretne hazai fajtáink közül, legjobb, ha a parlagi bronz- vagy rézpulykával kezdi, ezeken tanulja meg a pulykatenyésztés alapjait.

A pulyka tartásához azonban tágas térre van szükség, legjobb, ha tanyaudvarban helyezzük el őket, ahonnan ki-kijárogathatnak a mezőre gyűjtögetni. Ilyen idilli állapotot azonban ma már nemigen lehet létrehozni, már csak azért sem, mert napjainkra soha nem látott mértékben elszaporodtak a rókák. Ezért is jellemző, hogy a kistermelők portáin egyre inkább a német pulykát tartják, melynek gazdasági mutatói jobbak a mi őshonosainkénál, kisebb helyen is jól tartható, viszont igényesebb körülményeket kell számára kialakítani. Emellett ellenálló képessége sem olyan jó, mint a magyar bronz- vagy rézpulykáé.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

A legjobb mezőgazdasági játékok #maradjotthon idejére

Vélhetően nincs olyan ember, aki legalább gyerekkorában egyszer ne próbált volna ki valamilyen farmos játékot. Elvégre mégiscsak emberek vagyunk, a földhöz való vonzódás valahol mélyen a génjeinkben kódolt. #maradjotthon idején előbb-utóbb valamennyien vágyunk kimenni a mezőre – itt vannak az illúziót kínáló legjobb farmos-mezőgazdálkodós játékok.

A fehér színű tojások kevésbé agresszív tyúkoktól származnak?

Egy téves hiedelem miatt a brit vásárlók évtizedek óta előnyben részesítik a barna színű tojásokat a fehér színűekkel szemben, a tojás színe az azt tojó tyúkok fajtájától függ. Általánosan fogalmazva, a fehér tollú tyúkok fehér tojást raknak, míg a barna színűek barnát, bár a fül színe megbízhatóbb indikátor.

Csongrád megyét is elérte a madárinfluenza

Két Csongrád megyei pecsenyekacsa-tartó gazdaság állományában is kimutatta a madárinfluenza vírusát március 31-én a Nébih laboratóriuma. A két állomány összesen csaknem 200.000 állatának leölése folyamatban van.

Az abszurditás csúcsa, avagy mi közük a középkori határvitáknak a koronavírushoz

Vigyázzon, a boltnak az a fele Belgium, és zárva kell tartani, úgyhogy jobban teszi, ha a holland felébe áll – ilyen, és ehhez hasonló párbeszédek hangzanak el a híresen kusza belga–holland határ által átszelt Baarle-Hertog belvárosában manapság. Míg Belgiumban ugyanis kijárási tilalom van, addig Hollandiában lényegesen megengedőbb módon állnak a helyzethez.

Kétmilliárd forintos pályázati lehetőség a hazai sertés- és baromfiágazat járványvédelmi beruházásainak támogatására

Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében kétmilliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázati felhívást a járványügyi kockázatok által leginkább sújtott és a fejlesztésekkel leghatékonyabban védhető telepekkel rendelkező sertés- és baromfiágazat járványvédelmi beruházásainak támogatására – közölte Nagy István agrárminiszter.

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.