A köszméte metszése nagy figyelmet igényel. A köszmétetermesztés fénykorában, az 1970-80-as években több mint 3000 tonna gyümölcsöt és 500-600 ezer oltványt exportáltunk. A köszméte ma már főként házikerti növény, különleges aromája, ízvilága miatt kedvelt gyümölcs, ráadásul már május végén szedhető. Termése zölden és éretten sokféle módon fölhasználható.

Az aranyribiszke törzsön történő termesztése nagy figyelmet igényel: el kell távolítani a tősarjakat, védeni kell a törzset, metszeni kell, a koronát és a lombot pedig tápanyaggal ellátni.

A szakszerű metszés befolyásolja a termés mennyiségét, a gyümölcsszedés teljesítményét, a fák-bokrok megújítását, a növekedés és termésképzés egyensúlyát. Minden év kora tavaszán kell metszeni.

Erősen fölmelegedő homoktalajon a bokor érzékeny a melegre, elveszti a lombját, kevés és apró bogyókat terem. Ezért szerencsés homoktalajokon a törzses formában való termesztése. Napjainkban ez jellemző.

A köszméte metszése: bokrokon hagyjunk tősarjat

Bokrokon az évenkénti ifjító, megújító metszést feltétlenül el kell végezni. Legjobbak a fölfelé törő gallyazatú, hosszú vesszőket nevelő fajták. A 8-10 ággal rendelkező bokrokról tőből ki kell metszeni három-négy letermett, 4-5 éves részt. Hat-hét, de legföljebb nyolc különböző korú képletet hagyjunk meg. Ha az idősebb részeken nagyobb méretű oldalvesszők vannak, azokat metsszük le vagy ritkítsuk meg. Ezzel megkönnyítjük a fésűs szedő használatát. Ügyeljünk arra, hogy a meghagyott részek között maradjon legalább két-három darab éves vessző, azaz második nyaras képlet is. Levágjuk azokat a gallyakat is, amelyek a bokrokból kilógnak, szinte a talajra fekszenek. A meghagyott ágak, gallyak, vesszők fölső végeit lehetőleg ne metsszük vissza, mert az újonnan képződő hajtások erősen leárnyékolják a bokor belsejét, aminek hátrányos növényvédelmi és egyéb következménye van.

A gyökértörzs rügyeiből hajtások törnek elő, amelyek az ifjításhoz, a rendszeres termésképzéshez szükségesek. Ezek közül legalább kettőt hagyjunk meg.

Vágjuk le a törött, beteg, elszáradt részeket, illetve a villás elágazású gallyak egyikét. Metszéskor ne hagyjunk csonkot. Ha sűrű a bokor, ritkítsuk, így a növényvédelem is hatásosabb lesz, illetve segítjük a rügydifferenciálódást. Ha egy ágrészt visszavágva fekete szegélyű lyukat látunk, az bélpusztulást jelent, ilyenkor vágjuk vissza az ágat az egészséges részig. A levágott vesszőt égessük el, mert benne van az üvegszárnyú ribiszkelepke hernyója.