Back to top

Méhészeti dendrológia 10. rész - Idegenhonos fás hordásnövények III.

Az idegenhonos fásszárú hordásnövények közül leginkább a bálványfa elterjesztésében közreműködtek a méhészek a közelmúltban. Ez a faj azonban olyan inváziós növény, hogy még az akácot is kiszorítja termőhelyéről. További terjesztése nem cél, mára szinte kiirthatatlanná vált. Nemcsak természetvédelmi, hanem nagyon komoly gazdasági károkat okoz.

Az előző rész itt olvasható

Bemutatására azért kerül sor, hogy a jövőben ne kövessünk el ilyen hibát más egzóta fafaj felelőtlen/ellenőrizetlen terjesztésével.

Bálványfa

A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) Ázsia keleti feléről származik. A 18. század közepén honosították meg Európában, elsőként (1751) Franciaországban ültették díszfaként. Hazánkba a 19. században hurcolták be. Népiesen ecetfának is nevezik, de ez téves elnevezés, az ecetfa egy teljesen más, külön faj. Dísznövény-kertészeti ültetése sokáig nem jelentett gondot, a parkokban az idős példányok alatt megjelenő újulata a fagyérzékenysége miatt hamar elpusztult. Az elmúlt évtizedekben azonban mindinkább alkalmazkodott a klímánkhoz, kivadult és mára a legveszélyesebb özönfajjá vált. A 2000-es évektől sok méhész kezdte el terjeszteni, mondván, hogy az akác utáni hordástalan időszakban virágzik, ezért érdemes a magját elszórni.

Fotó: wikimedia.org/Luis Fernández García L. Fdez

Termőhelyi igénye, morfológiája

Melegkedvelő, szárazságtűrő, fényigényes. A sós, szikes talajokat is elviseli, és jól tűri a légszennyezést. A hideg és a túlságosan kötött talajokat nem szereti. Mintegy 25 m magasságot ér el, magassági növekedését gyakran fagyérzékenysége hátráltatja. Törzse egyenes, koronája ritka hajtásrendszerű, szerteágazó. Gyökérzete oldalirányban terjeszkedő, sok gyökérsarjat fejleszt, mivel nagy mennyiségű tartalék tápanyagot képes raktározni (emiatt a kiirtása rendkívül nehéz, különösen mechanikai módon). Kérge sokáig sima felületű, szürke színű, csak idősebb korban sekélyen repedezett. Hajtása igen vastag, barna színű, nagy pajzs alakú levélripacsokkal. Rügye szórt állású, félgömb alakú. Levele összetett, páratlanul szárnyalt, 13-25 levélkéből áll, akár 50-60 cm hosszúságú is lehet (1.a kép).

A levélkék lándzsás alakúak, ép szélűek, a levélvállon néhány tompa fog található. Az alapi helyzetű levélkepár olykor karéjosodó. A levélkék vállának csúcsán, a hátoldalon sötétebb foltszerű, virágon kívüli nektáriumok fejlődnek, méhészeti szempontból azonban ezeknek nincs jelentőségük.

Lombhullása bőséges. Allelopatikus hatású mind a levele, mind a gyökerének kérge. Ez azt jelenti, hogy a környezetében lévő lágy- és fásszárú növényekre negatív hatást gyakorol: csírázás/növekedés-gátló, fotoszintézis-leállító és káliumfelvétel-blokkoló anyagok szabadulnak fel a talajban. Ennek következtében a bálványfa körül rövid időn belül kiszorul a termőhelynek megfelelő, őshonos vegetáció és a helyüket átveszik a nitrofil növények. Apró sárgászöldes virágai elágazó bugavirágzatban nyílnak július elején (1. b kép). Ezek később megvörösödnek, majd megbarnulva hosszú ideig a fán maradnak. A virágzatban porzós, termős és hímnős virágok is fejlődnek. A méhek szívesen látogatják, bár virága kissé kellemetlen illatú. Termése szárnyas lependéktermés (2. kép), melyet a szél messzire, több kilométeres távolságra képes elszállítani. Vonalas létesítmények mellett (utak, vasutak) különösen könnyen terjed. A makkocska a szárny közepén található. Szeptemberben érik. Nagyon jó a csírázóképessége, melyet több évig megtart.

1. kép: A bálványfa levele és virágzata
1. kép: A bálványfa levele és virágzata
Fotó: Országos Erdészeti Egyesület, Korda Márton

Egyetlen fa, ha elérte a magzókorát, egy év alatt akár 200 m2-nyi területet képes elfoglalni a termése és a gyökérsarj-telepei útján! Gyors növekedésével könnyen fölébe kerül a többi fafajnak és kiszorítja őket. Hazánkban a 600 m-es tengerszint feletti magasság jelenti az elterjedési határát (afelett már túl hideg számára a termőhely). Természetes ellenségei, kórokozói nálunk nemigen ismertek, egyedül a dámszarvas fogyasztja némileg a hajtásait.

Méhészeti értékelése

2. kép: A bálványfa termése
2. kép: A bálványfa termése
Fotó: Országos Erdészeti Egyesület, Korda Márton
Nektárjának cukorértéke 30,0-77,0% közötti, átlagosan 59,4%, a cukorérték 0,003-0,192 mg között ingadozik. Méze kissé zöldes árnyalatú, érdekes illatú, némileg muskotályos ízvilágú. Magában enyhén kesernyés utóízű, akácmézbe keveredve javítja annak zamatát. Mivel rendkívüli módon terjeszkedik és a melegedő klímánk tovább kedvez ennek a folyamatnak, a jövőben akár tényleges méhlegelőként számolhatunk vele, piacon már egy-egy termelőnél találkozni lehet a kínálatban bálványfamézzel is.

Természetvédelmi és gazdasági kártétele

Meg kell ugyanakkor értenünk, hogy a faj további terjesztése nem lehet célja a méhészeknek. Ellene a védekezés nehézkes és költséges. Fentebb említettem már, hogy milyen károkat okoz őshonos erdeinkben.

Behatol az akácosokba is, és egy idő után teljesen elnyomja az egyébként szintén agresszív akácot.

Ugyanazt a felső levegős, humuszos talajréteget hasznosítja, mint a fehér akác. Magas vízfelhasználásával, gyökérkonkurenciájával és allelopatikus hatásával szemben nem bírja a versenyt. De lakókörnyezetben is szembesülhetünk vele, hogy mindenhol kihajt: kerítés mellett, járdarepedésben, kárt tehet épületekben.

Védekezési lehetőségek

Tartósan csak vegyszeres kezeléssel lehetséges visszaszorítani. Ha kivágjuk, letörjük, hamarosan újra kihajt, még több hajtást fog hozni és a fa gyökérzetéből is nagyszámú sarj fog előtörni. A nagy termetű fát érdemes lombos állapotban kivágni, majd a tuskót, vágáslapot glifozát hatóanyagú vegyszerrel lekezelni. Ha télen, lombtalan állapotban vágjuk ki a fát, annak keringése nem működik, így nem fog a szer felszívódni a gyökérzetbe és tavasszal kihajt.

A másik lehetőség álló fa esetén, ha derékmagasságban enyhén lefelé irányuló furatokat készítünk akkumulátoros fúrógéppel, majd ezeket tömény vegyszerrel töltjük meg.

Legalább 8 mm átmérőjű és 5 cm mély furatot célszerű készíteni, az injektáláshoz pedig fecskendőt használni. A törzset körbeölelve 5-10 cm-enként több furatot készítsünk, egy képzeletbeli gyűrű mentén. Minél vastagabb fáról van szó, annál távolabb lehetnek egymástól ezek a kezelési pontok.

Kisebb fák esetén alkalmazhatunk háti permetezőt, a leveles hajtásokra porlasztva a vegyszert. A lekezelt faegyedeket vagy területet néhány hónap múlva célszerű ellenőrizni és az időközben megjelent újabb hajtásokat ismét lekezelni. A gyökerek előbb-utóbb kimerülnek és az ismétlődő kezelések hatására a bálványfa eltűnik a területről.

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök,

okleveles agrár-mérnöktanár

Vanyarc/Domoszló

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

A megtévesztés bajnoka

Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.

Ez még nem a természetes őszi lombhullás – Növényvédelmi előrejelzés 40. hét

Növényvédelmi szempontból a késő nyarat idéző, mintegy három hétig csapadékmentes időjárás inkább a kártevők fellépésének kedvezett, míg a kórokozók tevékenysége háttérbe szorult. Ezzel együtt a címben is említett korai lombhullásért két gombabetegség a felelős, ahogy a korai dióhullás okát is kórokozók támadásában kell keresnünk.

Bugac csodái

A nyaralás vagy a hétvégi kiruccanások tervezésekor az idén talán az eddiginél is többen nézegetik Magyarország térképét. Lapozgatják az útikönyveket, böngészik az internetet a hosszú, kényszerű bezártság után. Számtalan szebbnél szebb természeti látnivaló, építészeti és kulturális kincs felfedezése közül választhatnak.

Csesznák Elemér: az ökoszosztéma legmagasabb megnyilvánulása az erdő

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján - ebből öt év tanszékvezetőként -, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet szerzője. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. A mai napig szellemileg és testileg friss szakembert a Pilisi Parkerdő Zrt. vezetése hívta meg visszaemlékező területbejárásra.

Hamuval javíthatók egyes kerti talajok

Számtalan ember miután tüzet gyújtott félreteszi a hamut, hogy szétszórja kertjében. A hamu nagy mennyiségű tápanyagforrást tartalmaz, leginkább káliumot és foszfort. Azonban a tápanyag mennyisége attól függ, hogy milyen fából készült. A keményfák, mint a tölgy és a juhar több tápanyagot tartalmaznak, mint a puhafák, például a fenyő.

Csebernyi indok a tiszta környezetért

„Ha az UEFA szuperdöntőt meg lehet tartani Budapesten, akkor a IV. Országos Cseber Gyüjtőhely Konferencia sem maradhat el”- adott hangot véleményének Fenyvesi Rita, a cég ügyvezetője. A Cseber Nonprofit Kft. szakmai rendezvénye a szokásos szakmai információcsere mellett idén egy ünnepélyes eseménynek is helyet adott, első alkalommal került sor az „Innovatív Cseber Gyűjtőhely” díj átadására.

Az erdősáv hasznossága

A XXI. századi intenzív mezőgazdaság jelentősen átalakítja az élőhelyeket. Számos növény- és állatfaj élettere leszűkült vagy gyakorlatilag ellehetetlenült a környezeti feltételek miatt. A homogenitásban a vad nem talál búvó- és táplálkozási helyet, ráadásul a ragadozókkal szemben is védtelenek maradnak. A felsorolt problémák megoldására a mezővédő erdősávok jelenthetnek megoldást.

Olaszországban megtalálták a pöttyösszárnyú muslica természetes ellenségét

Olaszországi gyümölcsösöket mértek föl azzal a céllal, hogy biológiai védekezést dolgozzanak ki a pöttyösszárnyú muslica ellen. Sikerült megtalálni az Ázsiából származó Leptoplinia japonica fürkészdarazsat, ami további két parazitoid mellett a megoldáshoz vezethet. Ez egyben a faj első európai azonosítása.