– A természet és azzal együtt a növény- és gyümölcstermesztés a kedvenc időtöltésem. Ennek köszönhetően már 7 esztendeje, 2013 óta őstermelő vagyok – idézte a kezdeteket. – Előtte sem állt távol tőlem mint hobbi, mert falun születtem, a Hévízhez közeli Vindornyaszőlősön. A falusi élet akkori rendjének megfelelően annak idején mi is sok mindent megtermeltünk magunknak, és ez a mai napig sem változott. Azok más idők voltak, hiszen minden családnak volt kiskertje, voltak gyümölcsfái, amiket szorgalmasan és rendesen gondoztak. Ez a világ véget ért, bár mostanában, szerencsére, egyre többen ismerik fel a saját termékek csodáját. Nyugdíjba vonulásom után több szabadidőm lett, és a Hévíztől néhány kilométerre lévő Karmacs településen lévő családi birtokon kezdtem gyümölcsöket és zöldségeket termeszteni, és a mai napig is ott termelek. Mivel több terményből is több terem mint a család igénye, arra gondoltam, hogy – mivel szeretem a társaságot és a mozgalmas mindennapokat –, árulni kezdem a termékeimet. A Hévizi termelői piacon 2019-óta értékesítem a portékáimat. Már akkor az volt a mottóm, hogy „Vigyétek és egyétek!”, amit a mai napig szem előtt tartok. Örülök neki, hogy keresik a termékeimet, és annak még jobban, ha a vevők visszatérnek, elmondják a véleményüket, és persze ha újra vásárolnak tőlem. Ennél nagyobb elismerés nem kell.
– Leginkább befőtteket, lekvárokat (barack, csipkebogyó, eper, őszibarack, sárgabarack) paprikakrémeket, medvehagymakrémet, illetve savanyúságokat (fokhagyma, vegyes savanyúság, káposzta, paprika, cékla) készítek – sorolta termékeit. – A hozzájuk való alapanyagok túlnyomó többségét a saját birtokomon termelem, a többit (csipkebogyót, medvehagymát, bodzát) pedig a környező erdőkből szerzem be. Családi gazdaságról van ugyan szó, de a munka nagy részét én magam végzem. Szerencsére a fizikai és az egészségi állapotom is megengedi. Az üvegek matricázásában, a dizájn kitalálásában és a megvalósításában a fiam segített. Azt az elvet vallom, hogyha szívvel-lélekkel gondozzuk a zöldségeket és a többi növényt, akkor ezt meghálálják. Hosszú évek alatt szerzett tapasztalataim azt mutatják, hogy mindegyik termény nagy odafigyelést igényel. Megvan, hogy melyik évszakban melyik zöldséggel és gyümölccsel mit kell tenni, hogyan kell gondozni annak érdekében, hogy megfelelő termést hozzanak.
– Mint már említettem, faluról származom, így, hál’ istennek, volt alkalmam, hogy elsajátítsam a szükséges munkákat, ellessem azokat a fogásokat, amiket a családban olyan régóta használtak. Ez nagyon sokat segített és segít a mai napig is abban, hogy a munkámat eredményesen végezzem. Ezek között a fogások között említhetem a recepteket is, amelyek mind hagyományosak. Talán mindenki emlékszik a nagyi befőttjeire és lekvárjára, ahogy a spájz polcain sorakoztak. Nincs kétségem efelől, hogy mindenkinek ízlettek, és aki csak kóstolta őket, örökre megőrizte az ízüket. Nem voltak bennük ízfokozók vagy más anyagok, és a gyümölcs sem hiányzott belőlük. Az én termékeim
100 százalékban gyümölcsöt tartalmaznak, minimális cukor hozzáadásával. A befőttek és a lekvárok egyaránt hagyományos módszerekkel készülnek, ezen bizony nem szabad változtatni.
– Bevallom, félve vágtam bele a piacozásba, mert új terület volt számomra, és kihívásnak tekintettem. Az árusítás önmagában nem okozott gondot, mert több évtizednyi értékesítési tapasztalatom van, és az emberekkel való kommunikáció, folyamatos kapcsolattartás jól ment. Így a kezdeti félsz nagyon hamar, egy-két piacon töltött nap után elillant. Szeretném kiemelni, hogy a piacon áruló ismerősök közül sokan segítettek és biztattak, ami nemcsak jólesett, hanem sok tapasztalatot is megosztottak a napi teendőket illetően.
Egy idős francia hölgy például minden nap vett egy üveg csipkebogyólekvárt, és mielőtt hazautazott, tisztára mosva visszahozta az üres üvegeket. Nagyon hálás volt, hogy az édesanyja készítette lekvár ízét itt Hévízen újra érezhette. Ezen nagyon meghatódtam.
Az ilyen alkalmak mindig megerősítenek abban, hogy érdemes foglalkozni ezzel a munkával – de természetesen csak úgy, hogy minőséget adunk a vásárlóknak. A termékeimről elmondhatom, hogy szerencsére keresik őket, illetve a kóstolási lehetőséget kihasználják, és többféle terméket is bátran vásárolnak tőlem.
A termékeim közül egyébként a csipkebogyólekvár aratta a legnagyobb sikert eddig, de idén tavasszal medvehagymakrémem is feltornázta magát a legkeresettebb termékeim közé. Egyébként a piacozásra fordított időt inkább hobbiként fogom fel, mintsem megélhetésként. Természetesen nem jön rosszul a piacon eladott termékekből származó bevétel a nyugdíj mellé, de azért nem keveset kell dolgozni érte, ráadásul folyamatosan.
Azt tapasztalja, hogy a mai világban az emberek újra keresik a házilag készített, egészséges és természetes termékeket.– Fontos számomra a termékek minősége és megbízhatósága, mert azt vallom, hogyha egy termék jó és a minősége megfelelő, azt a vásárlók meghálálják. Idén, sajnálatos módon, a nem várt körülmények miatt nem tudtam árusítani a piacon. Bízom benne, hogy a járvány megszűnik, és újra tudok menni. A munkát nem hagytam abba, a mai napig is termelek, és nagyon készülök a piaci árusításra. Idén egy újdonsággal tervezem bővíteni a palettámat, mégpedig bodzaviráglekvárral. Nyugdíjas lévén, nagy változásokat nem tervezek a tevékenységemben, bár nem zárkózom el az újítások elől. Azt vallom, hogy haladni kell a korral, meg kell ismerkedni különféle újításokkal. A termékeim mennyiségét a rendelkezésemre álló zöldségek és gyümölcsök mennyisége határozza meg, amit az időjárás, a hideg, a meleg, a jég és hosszan sorolhatnám még, mi minden befolyásolja. Azonban azt mondom, hogyha odafigyelünk, és ha munkánk, szorgalmunk, tudásunk legjavát adjuk, akkor nagy gond nem lehet. Nem beszélve arról, hogy csodálatos érzés látni a zöldségek, gyümölcsök fejlődését és azt, ahogy ízletes termékké válnak.
