Ahogy előző utunk alkalmával, úgy ezúttal is egy Duna menti település felé vettük az irányt: a Kalocsai-Sárköz északnyugati peremén fekvő Dunaszentbenedekre tartottunk, ahol Vidók Zoltánnal, a Vidók Családi Gazdaság fiatal gazdálkodójával beszéltünk meg találkozót. Megérkezésünket követően vendéglátónk a gazdaság irodaépületébe invitált bennünket, melynek egyik falán egy szőlőültetvényben tevékenykedő férfit ábrázoló régi fotó lógott.
„Ő a nagyapám, akinek köszönhetően már egészen kis koromban megismerkedhettem a szőlőben végzendő munkákkal. Rendszerint régi történeteket mesélve tette emlékezetessé számomra ezeket az alkalmakat, melyek mondhatni megpecsételték a sorsomat” – kezdett bele Zoltán, akiről azt is megtudtuk, hogy szenvedélye a történelem is, így nem meglepő, hogy néhány éve elhatározta, hogy családfakutatásba kezd. A fellelhető egyházi anyakönyvi kivonatok alapján 1714-ig tudott „visszautazni az időben”, hogy megtudja: a Vidók család tagjai kivétel nélkül földműveléssel foglalkoztak Dunaszentbenedeken, illetve annak környékén.
Ők maguk kezdetben a nagyszülői házhoz tartozó gazdaságban, majd később a saját, az egykori dunaszentbenedeki termelőszövetkezet tulajdonában álló telephelyükön kezdtek gazdálkodni. Az egykoron szebb napokat látott létesítményt 2012-ben vásárolták meg, s noha sok munka és átalakítás kellett hozzá, de ismét „életet leheltek” bele. Szüleivel és két testvérével szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak.
„Egy 90 szarvasmarhából álló tejelő tehenészetünk van. Az állomány többsége holstein-frízekből, kisebb hányada pedig magyartarkákból áll. Naponta 1700-1800 liter tejet termelnek, aminek nagy részét értékesítjük, a fennmaradó mennyiséget pedig mi magunk dolgozzuk fel.Főleg sajtokat, de túrót, joghurtot és tejkaramellát is készítünk. E termékekből rendelés útján, illetve termelői piacon is értékesítünk” – magyarázta a fiatal gazda, akitől megtudtuk: a parenyica sajtjuk a 2019-es Magyar Sajtmustrán bronz minősítést kapott.
