Back to top

Szükség van rá

Az erdő jóval több, mint a fák összessége. Élettér, ahol állatok és növények élnek egymással kölcsönhatásban, egyben hosszú időn átívelő kortörténet, ahogy a csemetékből koros állomány fejlődik. Az erdei ökoszisztéma fenntartásához az erdő- és vadgazdálkodás összehangolt munkájára van szükség, amelynek fontos eleme a területen élő vad állománysűrűségének felmérése és a vadlétszám szabályozása.

A vadfajok eltérő élettér-szükséglete, szaporodóképessége, illetve az ivar-arány, a korösszetétel, valamint az egyedek társas viselkedése éppúgy meghatározza az állománynagyságot, mint az élőhelyi sajátosságok. Az állomány csökkenését az élőhely kedvezőtlen átalakulása mellett egy adott terület túlzott populációnövekedése is okozhatja.

Az egyedek életfeltételei romlanak: kevesebb vagy rosszabb minőségű táplálékhoz jutnak, legyengülnek, megbetegszenek, mindennek következtében csökken a szaporulat. 

Nagyragadozók híján, továbbá az egyes térségekre jellemző környezeti sivárság miatt a vadgazdálkodás szükségessé vált, megakadályozhatjuk vele a túlszaporodást, így a vadállományban egészséges egyedek és értékes trófeák fejlődhetnek, ami a vadgazdálkodás egyik kiemelt érdeke. Minden élőhely csak bizonyos vadlétszám eltartására képes. Adott környezetben az az optimális vadlétszám, mely a legkedvezőtlenebb viszonyok mellett is fenntartható anélkül, hogy az élőhely károsodna vagy a vad állapota romlana. Ennek kialakítása a vadászok feladata. Ahogyan az állományhasznosítás is, amely révén mennyiségben és minőségben is tartósan megfelelő állomány tartható fenn az adott környezeti feltételekkel összehangolva. A vadászat ősidők óta része az ember fennmaradásának, ma pedig szükségszerű a hazai vadállomány fenntartása, szabályozása érdekében. Ősi ösztön ez, mely egyesekben erősebben megmutatkozik. Sok-sok évtized alatt kialakultak a vadászathoz fűződő hagyományok, amelyeknek lángját a mai napig életben tartja a vadásztársadalom, mindezt törvényekkel szabályozott keretek között, a vadászetika messzemenő figyelembe vételével.

Vadászni csak a vad vadászidényében, a vad elejtésére engedélyezett eszközökkel és módszerekkel, a vad kifogástalan felismeréséről, kormeghatározásáról, bírálatáról számot adó vizsga után lehet.

Nem utolsósorban ki kell emelni a mértéktartó magatartást, hiszen minden vadászattal elveszünk a természettől, éppen ezért adni is szükséges. Összetett szakma ez, pontosabban hivatás, egyeseknek életvitel, mely sokrétű tudást, szakértelmet követel, és egy életen át tartó élmény- és tapasztalatszerzéssel sajátítható el.  Különbséget kell tenni a hivatásos, valamint a hobbi vagy sportvadászok között. Sokan családi örökség gyanánt szívták magukba a természet és a vadászat szeretetét; utóbbiak a szabadidejükben vadásznak, ezzel is hozzájárulnak a vadgazdálkodási faladatok elvégzéséhez. A foglalkozásuk szerinti hivatásos vadászok munkájuk iránti elhivatottságáról méltatlanul kevés szó esik, pedig ők képezik a vadgazdálkodás gerincét, bármily furcsán hangzik, ők az állatvédelem „élharcosai”. Óvják, gondozzák és etetik a vadat, itatót, sózót létesítenek, vadat mentenek, sok esetben pedig a vadkár megelőzésében, a lehető legkisebbre csökkentésében vannak elévülhetetlen érdemeik. A vad ugyanis táplálkozása során rágásával, taposásával, törésével, túrásával stb. kárt okozhat az erdő- vagy a mezőgazdálkodónak, melynek értékét a vadászatra jogosultnak kell megtérítenie. Régebben egészen máshogy történt, amíg a vadászat mindenki számára elérhető tevékenység volt, addig fel sem merült a vadkár fogalma.

A vadászati jog nemesi kiváltsággá válásával megjelent a vad által okozott kár felelősségének kérdése.

Jelenleg ez azt jelenti, hogy ha az állam tulajdonában lévő vad mezőgazdaságilag művelt területen és az erdőben bármiféle kárt okoz, mint minden olyan megállapítható (igazolható) és mérhető káresemény, amely a vad táplálkozása, mozgása, területhasználata következtében a kultúrnövényben (legyen az taposás, túrás, rágás, kifekvés stb.) terménykiesést idéz elő, akkor a vadászatra jogosultat vadkártérítési kötelezettség terheli. A vadban okozott kár megtérítését is kötelezettség írja elő. Aki a vad elpusztításával, befogásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Vagyis a mezőgazdásznak is érdeke és felelőssége, hogy a vad ellen a jogszabályban meghatározott lehetőségekkel védekezzen, illetve adott esetben felhívja a vadászatra jogosult figyelmét a probléma kezelésére, különben kötelezhető a vadban okozott kár megfizetésére a vadászatra jogosult részére. Miután az erdő- és vadgazdálkodás szorosan kapcsolódik egymáshoz, sok erdész vadászati feladatokat is ellát. Az erdészek hivatásukból adódóan teljesebb, átfogóbb képpel rendelkeznek az adott vadászterület vadlétszámáról, vadeltartó képességéről, munkájuk során felmérik, nyomon követik a vad által okozott károkat. Egyebek közt a vadkár megfékezését szolgálja az erdőgazdaságok vadászati tevékenysége is. A vadásztatás többségében bérvadásztatás formájában történik, a vadász által befizetett összegből a vadgazdálkodás költségeinek egy része fedezhető. Az elmúlt 100 évben vadfajaink állománynagysága és a természetes élőhelyek minősége egyaránt számottevően megváltozott.

Szoros a kapcsolat a két tényező között, ugyanis az intenzív mezőgazdaság következményeképpen kialakult nagytáblás monokultúrák az apróvadjaink drasztikus állománycsökkenését eredményezte.

A mozaikszerű, változatos élőhely eltűnése és a szegélyhatások, pillangósok megszűnése ellehetetlenítette az apróvad életfeltételeit. Ezzel ellentétben valamennyi nagyvadfajunk állománynagysága emelkedett. Életterük bővült, életfeltételeik javultak, és egyedszámuk a természetes ellenségek híján is nő, ami magával hordozza a gyakoribb, nagyobb tételű vadkárt is. Ennek kordában tartása valamennyi gazdálkodó érdeke, nemcsak gazdasági, de ökológiai szempontból is. A vadászat tehát összességében természetes ösztön, egyben gazdasági és természetvédelmi szükségszerűség. Sajnos napjainkra a természettől való elszakadás kortünetté vált, gyökereinkhez való visszatalálásunk pedig emberi és társadalmi kötelezettségünk. Jó lenne, ha valamelyest erősödne a társadalom vadászattal kapcsolatos vélekedése, hogy minél többen megértsék, elfogadják nélkülözhetetlen szerepét a természeti egyensúly megteremtésében. Ötven év után, jövőre ismét hazánkban megrendezendő vadászati világkiállítás mindennek megfelelő színtere lehet, széles körű képet adva a vadászatról, ami voltaképpen „Egy a Természettel.”

Nő az erdőborítottság

A gyakran rossz szemmel nézett, ám szakmailag megalapozott fakitermelések láttán, sokan gondolják, hogy a hazai erdőterületek szűkülnek. Ez azonban nem igaz, sőt! Az utóbbi száz évben az ország területének erdősültsége közel kétszeresére nőtt, az 1920-as évek 11 százalékáról 21 százalékra. A következő tíz évben pedig további növekedést tűzött ki célul az Agrárminisztérium. A tavaly elindított Országfásítási Program keretében a magyar állami erdőgazdaságok hathatós szakmai munkájával és közreműködésével, az önkormányzatok és magángazdálkodók bevonásával 27 százalékra tervezik növelni a fával borított területek arányát. Továbbá hazánk 22 állami erdőgazdasága egyenként egy hektárnyi kiterjedésű emlékerdőt telepít a vadászati világkiállítás jegyében. Így a jövő generációjának 22 hektárnyi erdő és a hozzájuk tartozó emlékmű őrzi majd a világkiállítás emlékét. Az emlékerdőt 23 000 kilogramm magvetés és 179 984 facsemete révén hozzák létre tavaly novemberétől a világkiállítás végéig. Összesen 35 fafajt használnak fel a programban a szakemberek, attól függően, hogy az adott területhez, melyek illeszkednek leginkább. Kovács Zoltán, aki a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos az első emlékerdő avatásán elmondta: „erdőt az ültet, aki önmaga és a közössége szempontjából is felelősséggel gondolkodik a jövőjéről”.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Zarándokúton Bedgeburyben

Ezúttal a Bedgebury Nemzeti Fenyőgyűjtemény érdekességeit gyűjtöttük össze. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány megalakulásakor kitűzött célok között első helyen szerepel a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai – elsősorban a környezetvédelmi és tájesztétikai –, mai kifejezéssel környezettudatos nevelés.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Ismét elindul a Vadászkürt Expressz

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. idén is megrendezi a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a Vadászkürt Expressz elnevezésű programját, melynek úti célja ezúttal Garadna.

Ifj. Nagy Károly, az erdészek legjobb lövészei között

A 25. Magyar erdőgazdálkodásban dolgozók vadász többtusa lőbajnoksága versenysorozaton ifj. Nagy Károly, az EGERERDŐ Zrt. vadászati előadója, összesített eredmény alapján 3. helyezést ért el.