Back to top

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Az új, 1977 óta érvényben lévő rendelkezéseket felváltó növény-egészségügyi szabályok bevezetésének átfogó célja az volt, hogy biztonságosabbá tegyék az áruforgalmat, csökkenjen a klímaváltozásnak a termesztett növények és erdészeti kultúrák egészségre gyakorolt negatív hatása, továbbá hogy a növény-egészségügyi felderítést hatékonyabbá tegye a károsítók bekerülésének és elterjedésének megakadályozásában.

Az új rendszer több rendeletből tevődik össze, amelyek jelentős része már megjelent és hazánkban is közvetlenül alkalmazandó.

Mások megalkotása vagy módosítása még hátravan. Ezek közé tartozik például az a rendelet, amely fölsorolja azokat a növényfajokat, amelyeknek a szaporítóanyagát is csak növényútlevéllel szabad értékesíteni végfelhasználóknak, vagy a paradicsom barna termésráncosodás vírusa terjedésének akadályozását szolgáló szükséghelyzeti határozat szigorítása. Az ideiglenes behozatali tilalom alá eső növények listáját tartalmazó rendelet módosítása szintén folyamatban van, ugyanis Szerbia a Malus-(alma)fajok, Izrael pedig az Albizia-(selyemakác-), Robinia- (akác-) és Ulmus- (szil)fajok kapcsán kérelmezte a szigorítások enyhítését.

MENNYIRE FELKÉSZÜLTEK A TERMESZTŐK?

A korábbi irányelv is felsorolt bizonyos növényeket és növényi termékeket, amelyeket növényútlevélnek kellett kísérnie, ezt a rendszert tehát nem most vezették be.

Ez a hatósági címke igazolja, hogy a növények az EU összes növényegészségügyi követelményének megfelelnek. Az új rendeletek lehetővé teszik a formailag is egységes és átláthatóbb növényútlevél használatát, harmonizálják a nyomon követhetőség követelményeit és előírják a vállalkozók általános nyilvántartásba vételét. A 2019/2072/EU rendelet az eddigiekhez képest nagyon sok lágy és fás szárú dísznövényt, számos erdészeti faj csemetéjét, valamint zöldségpalántákat is növényútlevél-kötelessé tett, így lényegében minden ültetésre szánt vagy már elültetett növény szállításához növényútlevél kiállítása szükséges. Többnyire csak azok a vetőmagok szerepelnek a növényútlevél-köteles áruk listáján, amelyekre minőségtanúsítási rendszert dolgoztak ki. Ennek következtében a vállalkozók széles köre új kihívásokkal néz szembe.

Nagyon sok megkeresés érkezett a Nébih-hez, egyéni kérdések és előadás-felkérések formájában is, amelyeknek igyekeztek maradéktalanul megfelelni.

Az eddigi tapasztalatok alapján a termelők és a forgalmazók igyekeznek megfelelni az új jogszabályoknak. Az jelenti nekik a legnagyobb nehézséget, hogy nincs egy általánosan alkalmazható séma a növényútlevél-rendszerben, hiszen a kertészetek, a palántanevelők, a forgalmazók stb. más-más portfólióval, vevőkörrel és adottságokkal rendelkeznek, és emiatt többnyire egyedi megoldásra van szükségük.

A növényútlevél kiállítására továbbra is felhatalmazható a termelő és a forgalmazó is. A felhatalmazáshoz széles körű szakmai ismeretek szükségesek (2019/827/EU), így azt továbbra is csak olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kaphatja meg, aki vagy amelynek képviselője tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, vagy ilyen tagsággal rendelkező személy szakmai felügyeletét írásbeli szerződésbe foglalja.

BEJELENTÉS LEGALÁBB EGY NAPPAL KORÁBBAN

A határellenőrzés szinte zökkenőmentesen átállt az új rendszerre. Ezen a téren meg kell különböztetnünk a kereskedelmi áruforgalmat és a személyforgalmat érintő változásokat.

A jogszabályok korábban is szigorú előírásokat tartalmaztak bizonyos növények, növényi termékek behozatalára az EU területére, így az áruforgalomban a vizsgálatköteles áruk körének bővülése és előzetes bejelentésük kötelezettsége a legnagyobb változás.

A szállítmányokért felelős vállalkozónak ugyanis a szállítmány várható érkezése előtt legalább egy munkanappal értesítenie kell a hatóságot a Bizottság által erre a célra létrehozott elektronikus rendszerben (TRACES NT), amelynek a használatához előzetes regisztrációra van szükség.

„Sok kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz, valamint a határállomásokon dolgozó kollégákhoz a rendszer alkalmazásáról, az adatok feltöltéséről, a regisztráció folyamatáról, valamint a vizsgálatköteles áruk köréről.

Munkatársaink folyamatosan segítik a vállalkozókat a rendszer használatával kapcsolatban.

,A határállomáson a felügyelők dokumentum-, azonosság- és növény-egészségügyi ellenőrzést végeznek: vizsgálják a szállítmányt kísérő növény-egészségügyi bizonyítvány megfelelőségét, megbizonyosodnak arról, hogy az áru megegyezik-e a dokumentumokban felsoroltakkal, és ellenőrzik a károsítóktól való mentességet. Szükség esetén mintát küldenek laboratóriumi vizsgálatra” közölte lapunkkal a Nébih.

A SZEMÉLYES POGGYÁSZOKAT IS ELLENŐRZIK

Az EU szigorúbb szabályozása az utazóktól is felelős magatartást vár el, így az új előírások a növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célra való behozatalát is korlátozzák.

A személyforgalomban komoly szigorítást vezettek be: minden olyan termékhez növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges, ami a teherforgalomban vizsgálatköteles.

Hazánkban a magyar szakminisztériumok közös döntése alapján 5 kilogramm alatti, illetve egy darabos mennyiségnél nem szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány a személyes fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs behozatalához. A kis mennyiséget az ellenőrzéskor egyedileg, becslés alapján határozzák meg a pénzügyőrök. Az engedmény ellenére a személyes poggyászok ellenőrzése során eleinte sok hulladék keletkezett, de a lakosság folyamatos tájékoztatása és az utasok szabálykövetésének eredményeként csökkent a hulladék mennyisége. Az utazók inkább megválnak a termékektől, ezért hatósági eljárásra, növényvédelmi felügyelő közreműködésére ez idáig nem volt szükség.

A legtöbb esetben almát, burgonyát, káposztafélét, gyökérzöldséget, héjas diót, babot, céklát vagy hagymafélét próbálnak behozni növény-egészségügyi bizonyítvány nélkül a közúti határátkelőhelyeken.

A személygépkocsival vagy kisbusszal érkező utasok közül többen is éltek a visszafordulás lehetőségével.

Összességében elmondható, hogy a növény-egészségügyi szabályozás változása miatt nem módosult érdemben a várakozási idő sem az áru-, sem a teherforgalomban. A TRACES NT szakrendszer működésében sincsenek fennakadások.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A karcsúság természetes titka

Akár fogyni szeretne, akár megőrizné a karcsúságodat, az Európai Friss Kalandok program elárulja, melyik az a hazai gyümölcs, amely mindkét esetben segít, hogy elérje a célját!

Málnatermesztés napelemekkel

Egy kísérleti tanulmány szerint a napelemek alatti klíma stabilabb, mint a hagyományos fóliasátrakban.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Nagyon visszaesett a csehországi turizmus a második negyedévben

A csehországi turisztikai szálláshelyeken a második negyedévben 988 ezer vendég szállt meg, ami éves összehasonlításban 82,9 százalékos csökkenés – közölte a Cseh Statisztikai Hivatal pénteken Prágában.

Júliusban kétharmadával nőtt a kínai-európai vasúti teherforgalom

Júliusban az egy évvel korábbihoz képest kétharmadával nőtt a vasúti teherforgalom Kína és Európa között a kínai állami vasúttársaság, a China State Railway Group közleménye szerint.

Megnyitották a balatonfüredi borheteket

Megnyitották a balatonfüredi borheteket, a rendezvényen a borászok támogatását célzó 1,8 milliárd forintos támogatási csomagot jelentett be Nagy István agrárminiszter.

Növények talaj nélkül: homok és kőzetgyapot

A talaj nélküli növénytermesztésnek üzemi méretekben is nagy jelentősége van, hiszen az ilyen vízkultúrás rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használhatunk fel, mint a hagyományos földben való termesztésnél - hiszen a tápoldat kering, nincs párolgási veszteség... A homokot inkább házilag használhatjuk ilyen célra, ám a kőzetgyapot mind hobbi, mind pedig üzemi termesztésben bizonyított már.

Alternatív megoldások a gyomszabályozásban

A szőlőültetvények, mint állókultúrák gyomirtása a hagyományos termesztésben sem egyszerű kérdés, még akkor sem, ha a gyomirtó szerek használata általános. A fenntartható termesztésben a kemikáliák nem megengedettek, csak mechanikai módszerek vagy alternatív megoldások lehetségesek.

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

Megérkezett hazánkba a poloskák ősellensége

Kártevők szempontjából az agrárium egyik slágertémája volt a poloskainvázió. Kertekben, gyümölcsösökben, veteményesekben szinte mindenhol előfordul, egészen a panellakások nappalijának tévé képernyőéig. Rág, szív, kopog az üvegen, a lámpabúrán. Zúgó repülőhangjuk mellett szaguk is elviselhetetlen; egyszóval az ázsiai márványospoloska nem lopta be magát a szívekbe.