0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Kelendő a juhtej – az adottságok és a piac a döntő

Korábban szarvasmarhával és lóval foglalkoztak, de az adottságok miatt végül a juh és kecske mellett állapodtak meg a Pápához közeli Bakonyjákó Járiföld tejtermelő gazdaságban. Hűvös, nádfedeles hodályokban 1100 juh, köztük 350 fajtatiszta törzskönyvezett lacune, valamint 50 százalék feletti génhányadú és 300 fajtatiszta alpesi kecske él.

Korábban a Boscoop állami vállalat kirendeltségvezetőjeként Kanadába is eljutottam, és ott azt tapasztaltam, hogy a kiskérődzők tartása milyen jövedelmező.

Cégünk akkor gyapjúválogató asztalokat és fejőházakat is gyártott, innen jött az alapötlet.

Jó barátom volt a mosonmagyaróvári egyetemről Gergátz Elemér professzor, aki már korábban elkezdett a lacune-el foglalkozni, rajta keresztül ismertem meg a fajtát. A kiskérődzők tartásával kapcsolatban az is sokat nyomott a latba, hogy a kárpótlásból megszerzett gyenge minőségű földeken nem érdemes gabonát termeszteni, ezért a juhászatot kezdtük fejleszteni. Amíg a bárány árából meg lehetett élni, addig merino-t tartottunk, de amikor már sem a bárány, sem a gyapjú nem tartotta el a juhászatot, a tejtermelés felé indultunk. Franciaországból vettünk fajtatiszta lacune kosokat.

A jerkebárányok nagy részét megtartjuk, ezzel is igyekszünk a törzskönyves állományt növelni – meséli Nagy Sándor, az Ignác Kft. ügyvezető tulajdonosa.

A lacune francia tejelő fajta, a Francia-középhegység vidékén tenyésztik. A roque­fort sajt elsősorban a lacaune juhok tejéből készül. Bár törzskönyvezése már a 19. század közepén megkezdődött, azonban jelentős fejlődést az elmúlt 50 év következetes szelekciója hozott. A 60-80 literes tejtermelésű fajtából 300-400 liter tejhozamú fajtát tenyésztettek ki.

A lacune az év bármely szakában termékenyíthető, laktációs tejtermelése elérheti a 200-400 kilogrammot is.

– A teljes állományra kivetítve, állataink átlagosan 100-120 litert termelnek, a törzsállományé ennél 100 literrel több. Ezeket a laktációs időszakban havonta egyszer befejjük, és nézzük az egyedi tejtermelést. Naponta körülbelül 300 liter tejünk van. Az alpesikecske-állományunk teljesen fajtatiszta, a juhokból 300 fajtatiszta törzskönyvezett lacune, a többi magas génhányadú. Két zárt rendszerű fejőház egyikében a kecskéket, míg a másikban a juhokat fejjük. A tejet háromnaponta elviszik, addig öt fokon a tejhűtőben tartjuk.

Bár a piac a juhtejet többre értékeli, mint a kecsketejet, a juhok fejéséhez nehezebb embert találni.

Termelünk őszi árpát, amihez veszünk egy kevés kukoricát is, ebből lesz az abrak­kiegészítés, amit a fejés alatt kapnak az állatok. Ehhez adunk még lucernaszénát is, amit mi magunk termelünk meg. A területeinken rét és kaszáló is van; a kaszálókon az első tavaszi füvet kaszáljuk, amelyből szénát készítünk, utána ezek is legelőként szolgálnak.

A tejre 2-3 vevő van, általában egy Győrhöz közeli feldolgozó vásárolja fel. Mint az ágazatban általában, a legszűkebb keresztmetszet itt is az ember. Nehéz megbízható, jó munkaerőt találni.

A fajtatiszta tenyészállatra van kereslet: Romániából, Törökországból és Azerbajdzsánból is érkeznek tenyészállatot keresők.

– A juhászat eltartja magát, talán még némi haszon is képződik. Bár szeretjük az állatot, de néha elgondolkodunk, érdemes-e ennyit dolgozni miattuk. Nem szeretnénk senkit lebeszélni az állattartásról, de idén például a tavaszi aszály miatt kevés lett a széna, emiatt az ára az egekbe szökött. Mi megtermeljük magunknak, amit megesznek az állatok, de biztos, hogy jobban járnánk, ha szénaként értékesítenénk, minthogy tejet termelünk belőle. Ráadásul állandó felújítási, beruházási feladataink vannak, a fejőgépeket állandóan szervizelni kell.

Bár ennek a fajtának a gyapjútermelése nagyon alacsony, a nyíróbrigád ugyanannyiért nyírja ezeket is, mint a sok gyapjút termelő fajtákat.

Természetesen igyekszünk mindent a lehető legjobban csinálni, és bízunk benne, hogy a juh- és kecsketej ára emelkedik a későbbiekben – zárja Nagy Sándor.

 

Forrás: Kistermelők Lapja