Back to top

ASP Németországban – a Copa & Cogeca reagálása

Az afrikai sertéspestis németországi megjelenésére reagáltak a mezőgazdasági termelőket és azok szövetkezeteit tömörítő ernyőszervezetek, a Copa és a Cogeca is.

Fotó: pixabay.com
Pekka Pesonen, a Copa & Cogeca főtitkára az eset kapcsán elmondta:

„A fertőzött vaddisznók azonosítása manapság természetesen aggodalomra ad okot az egész európai sertéshús-ágazatban. Ennek ellenére meg kell nyugodnunk. Németország bebizonyította képességét a gyors reagálásra és a hatékony fellépésre, és a Brandenburgi régióban kicsi a sertésállomány.

Az, hogy a belga és a cseh hatóságok a közelmúltban hatékonyan kezelték az ASP-t, azt mutatja, hogy a mezőgazdasági termelői és a hatósági biológiai biztonsági intézkedések hatékonyak az EU-ban.”

Antonio Tavares, a sertéshússal foglalkozó Copa-Cogeca munkacsoport elnöke a következőket kéri:

Szabadon tartott házi sertés
Fotó: Csatlós Norbert
„Az EU üzleti partnerei arányosan reagáljanak erre a bejelentésre. Alapvető fontosságú, hogy elismerjenek az ASP visszaszorítására irányuló minden intézkedést, és megőrizzék az ágazatba vetett bizalmukat.”  Tavares ezután hozzátette:

„Üdvözöljük a Bizottság és a tagállamok azon erőfeszítéseit, amelyek a regionalizációs elvek elismerését szorgalmazzák.

Az európai sertéshúságazat nehéz időszakában elengedhetetlen, hogy az európai és a nemzeti hatóságok hatékony és gyors intézkedéseket hozzanak az ágazat támogatására. Ki kell emelni a Bizottság alapvető intézkedéseit a tudatosság növelésében és a biológiai biztonsági intézkedések előmozdításában.”

Az érdekképviselet hangsúlyozza, hogy tudományos tény, miszerint az ASP csak vaddisznók és házi sertések között terjed, nem fertőz meg sem más állatfajt, sem embereket. Felhívják azonban a figyelmet, hogy tájékoztatni kell a lakosságot, hogy közvetítőként milyen módon segíthetik az ASP terjedését, és hogy ezt hogyan kerülhetik el. A Copa & Cogeca közleménye kiemeli, különösen a vadászoknak lesz kulcsszerepe a betegség megelőzésében és megfékezésében.

Forrás: 
Copa & Cogeca Press Service

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Látványos, cuki és finom - a gelloway marha

Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta a nevét, őse a vikingekkel érkezett e vidékre. Az egyik legősibb húsmarha fajta sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan, nagyszerűen alkalmazkodott a skót vidék zord éghajlatához. Magyarországra 1998-ban kerültek be az első tenyészüszők. Főként a fekete és az öves színváltozat terjedt el.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Népszerű a székely nyúl - Tudományos munka és hobbi a nemesítés

„Nem használ bicskát evés közben” – felelte a fiatal állatorvos, amikor egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen székely jellegzetessége van a nyúlnak. Viszont nagyon jól alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz, semmilyen kényeztetést nem igényel, sőt, ez nem is ajánlott.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Fiatal sertéstenyésztő elkötelezve a berkshire mellett

Hívták már tévéműsorba házasodni; 2019-ben ígéretes szakmai pályafutás kapujában álló fiatal gazdaként neki ítélték a Bokodi Sándor-díjat. Épp egy tanyafelújítás közepén tart, ennek ellenére a Tiszához igyekvő városiak, külföldiek állandóan megállnak nála nézelődni, mert Csikós István minden érdeklődőt szívesen fogad.

Konfliktus van az emberek táplálása és az éghajlat stabilizálása között

A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a globális élelmiszer-termelés egyre nagyobb klímaveszélyt jelent, ugyanis a jelenlegi mértékű nitrogén-oxidul-kibocsátás miatt nemhogy az iparosodást megelőző hőmérsékletet mindössze 1,5 °C-kal fogja meghaladni a hőmérséklet, hanem a globális hőmérséklet-emelkedés 3 °C fölött lesz.

Az EU-ban betilthatják a kolbász elnevezésű vegán termékeket

E tárgykörben a végső szavazásra várhatóan két hét múlva kerül sor az Európai Parlamentben, melynek tagjai azt szeretnék megakadályozni, hogy a növényi eredetű termékeket gyártók ne használják a hús- vagy tejtermékekkel jellegzetesen kapcsolatos kifejezéseket, ennélfogva betiltanák az olyan szókapcsolatok, mint például a „vegetariánus burger”, „yoghurt stílusú” vagy „sajtpótló” használatát.

Nincs vége a szerelemnek a Pilisi Parkerdőben!

Jelentős érdeklődés övezte idén is a Pilisi Parkerdő vezetett szarvasbőgés túráit. A résztvevők nemcsak hallhatták a gímbikák alkonyattól felerősödő bőgését, agancscsattogását, a szerencsésebbek láthatták is a nemes vadat. Bár az őszi erdő egyedülálló hangjelenségének, a szarvasbőgésnek lejárt az ideje, a nászidőszaknak még sincs vége a Parkerdőben.