Back to top

ASP Németországban – a Copa & Cogeca reagálása

Az afrikai sertéspestis németországi megjelenésére reagáltak a mezőgazdasági termelőket és azok szövetkezeteit tömörítő ernyőszervezetek, a Copa és a Cogeca is.

Fotó: pixabay.com
Pekka Pesonen, a Copa & Cogeca főtitkára az eset kapcsán elmondta:

„A fertőzött vaddisznók azonosítása manapság természetesen aggodalomra ad okot az egész európai sertéshús-ágazatban. Ennek ellenére meg kell nyugodnunk. Németország bebizonyította képességét a gyors reagálásra és a hatékony fellépésre, és a Brandenburgi régióban kicsi a sertésállomány.

Az, hogy a belga és a cseh hatóságok a közelmúltban hatékonyan kezelték az ASP-t, azt mutatja, hogy a mezőgazdasági termelői és a hatósági biológiai biztonsági intézkedések hatékonyak az EU-ban.”

Antonio Tavares, a sertéshússal foglalkozó Copa-Cogeca munkacsoport elnöke a következőket kéri:

Szabadon tartott házi sertés
Fotó: Csatlós Norbert
„Az EU üzleti partnerei arányosan reagáljanak erre a bejelentésre. Alapvető fontosságú, hogy elismerjenek az ASP visszaszorítására irányuló minden intézkedést, és megőrizzék az ágazatba vetett bizalmukat.”  Tavares ezután hozzátette:

„Üdvözöljük a Bizottság és a tagállamok azon erőfeszítéseit, amelyek a regionalizációs elvek elismerését szorgalmazzák.

Az európai sertéshúságazat nehéz időszakában elengedhetetlen, hogy az európai és a nemzeti hatóságok hatékony és gyors intézkedéseket hozzanak az ágazat támogatására. Ki kell emelni a Bizottság alapvető intézkedéseit a tudatosság növelésében és a biológiai biztonsági intézkedések előmozdításában.”

Az érdekképviselet hangsúlyozza, hogy tudományos tény, miszerint az ASP csak vaddisznók és házi sertések között terjed, nem fertőz meg sem más állatfajt, sem embereket. Felhívják azonban a figyelmet, hogy tájékoztatni kell a lakosságot, hogy közvetítőként milyen módon segíthetik az ASP terjedését, és hogy ezt hogyan kerülhetik el. A Copa & Cogeca közleménye kiemeli, különösen a vadászoknak lesz kulcsszerepe a betegség megelőzésében és megfékezésében.

Forrás: 
Copa & Cogeca Press Service

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy ágyban az ellenséggel - Miért háziasítottuk a farkast?

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

Nagy siker a kiskérődző ágazatban

A Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet (rövid néven Juh Terméktanács) a spanyol INTEROVIC társ-szervezettel közös EU pályázatot nyert el 2017-ben, „Bárány- és Kecskehús Promóciós Kampány” néven, amely 2018-ban indult és 2020 év végén záródott.

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Nemzeti Akcióterv a sertéspestis megfékezésére

Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.

Így lesz hatékony az atkakezelés: kontroll, protokoll, b-terv (1. rész)

Nagy segítség lehet az atkakezelésben egy évszakokra lebontott atkakezelési protokoll/eljárásrend, melybe leírjuk a tervezett kezeléseket, kontroll vizsgálatok időpontját, módszerét és atka túlfertőzöttség esetén a b-terveinket.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére.