Back to top

A Z-generáció nem áll készen a labor-húsra

A 18-25 éves generáció nagy része mesterségesnek tartja a laborban előállított húsokat.

Egy Ausztrál felmérés szerint napjaink fiatal felnőttjei, a Z-generáció nem áll készen a laboratóriumi körülmények között létrehozott alternatív hús fogyasztására. A többség még abban sem biztos, hogy ez a fajta fehérje forrás vajon fenntarthatóbb-e, mint a hagyományos, állattenyésztés-alapú hús.

Nem olyan régen egy amerikai kutatás azt állapította meg, hogy a Z-generáció 77 százaléka úgy véli, hogy a technológia felhasználása az élelmiszer előállítás területén elfogadott- mely különösen figyelemre méltó, mivel a felmérés a géntechnológiával módosított növényekre vonatkozott.

A megállapítások örvendetes változást jelentettek, mivel az újító technológiák bevezetésének legnagyobb akadályát a fogyasztók elfogadása jelenti.

Azonban az elfogadásnak is megvannak a maga korlátjai, mivel az új kutatások azt mutatták ki, hogy ugyan a generáció tagjai aggódnak és érdeklődést mutatnak a környezet és az állatjólét iránt, mégis 72 százalékuk nem volt hajlandó elfogadni a laboratóriumban tenyésztett húst, melyre gyakran „hamis húsként” utalnak.

A kutatást az ausztrál Sydney-i Egyetemen és a Curtin Egyetemen végezték, és szeptember 8-án publikálták a Frontiers in Nutrition folyóiratban. A Z- generáció, a világ első globális digitális nemzedéke (1995-2009 között születettek tartoznak ide) világszerte körülbelül kétmilliárd embert jelent, ezért a mezőgazdasági és más ágazatokra gyakorolt ​​hatásukat nem szabad félvállról venni.

Annak ellenére, hogy a Z- generáció nem lelkesedik az új hús-alternatíva iránt - amelyet a felmérésben a haszonállatok helyett, laboratóriumban kitenyésztett, állati sejtek in vitro sejttenyészetei által elállított hús-alternatívaként határoznak meg - 41 százalékuk szerint alkalmazható táplálékforrás lehet, mivel a fenntarthatóbb táplálkozási lehetőségek keresése és az állatok jólététének javítása indokolt.

"Kutatásunk során kiderült, hogy a Z generáció tagjai - a 18 és 25 év közöttiek - aggódnak a környezetért és az állatok jóllétéért, de a legtöbben nem hajlandók elfogadni a tenyésztett húst és undorodva tekintenek rá" - mondta a tanulmány vezető kutatója, Dr. Diana Bogueva a Sydney-i Egyetem Kémiai és Biomolekuláris Mérnöki Iskolájából.

A résztvevők 59 százaléka kifejezetten a hagyományos állattenyésztés környezeti hatásai miatt aggódott, sokuk azonban nem volt tisztában azzal, hogy melyek ezek a hatások, továbbá az ehhez kapcsolódó erőforrások kimerülését sem értették.

A Z- generáció aggodalma a tenyésztett hús miatt

A résztvevőknek számos aggályuk merült fel a tenyésztett hússal kapcsolatban, beleértve a várható ízt vagy undort, az egészséget, a biztonságot, valamint azt, hogy egyáltalán fenntarthatóbb-e, mint a hagyományos hús.

"Az in vitro hús és más alternatívák fontosak, mivel hozzájárulhatnak az üvegházhatást okozó káros anyagok kibocsátásának csökkentéséhez továbbá a jobb állatjóléti körülmények kialakításához. Ha azonban a tenyésztett hús felváltja az állattartás-alapú fehérjéket, akkor érzelmileg és intellektuálisan is vonzania kell a Z-generációs fogyasztókat. Lehet, hogy fizikai megjelenése révén, de talán inkább fontosabb, hogy a környezeti és egyéb előnyeinek átláthatósága folytán” - mondta Dr. Diana Bogueva.

5 pontban a Z-generáció véleménye a labor-húsról

  • A válaszadók 17 százaléka elutasított minden alternatívát, beleértve a tenyésztett húst is, mert úgy vélik, vegyileg előállított és intenzíven feldolgozott.
  • 11 százalék elutasított minden alternatívát a fokozott gyümölcs- és zöldségfogyasztás mellett, mondván, ragaszkodnak a vegetáriánus étrendhez.
  • 35 százaléka elutasította a tenyésztett húst és az ehető rovarokat, de elfogadta a növényi alternatívákat, mert azok „természetesebbnek hangzanak” és „normálisak”.
  • 28 százaléka vélekedett úgy, hogy a labor-hús elfogadható vagy esetleg elfogadható, ha a technológia elsajátítható.
  • Az ötödik csoport (9 százalék) elfogadta az ehető rovarokat, de a laborban tenyésztett húst elutasította, mivel az túl mesterséges, nem úgy, mint a rovarok, melyek inkább természetesek
A tanulmányban társadalmi aggályok mutatkoztak meg, a válaszadók nagy része attól tartott, hogy a laborban tenyésztett hús fogyasztása ellentétes lesz a nemi és a nemzeti identitás felfogásával, különösen Ausztráliában, ahol a vizsgálatot végezték.

"A Z-generáció nagyra becsüli Ausztrália minőségi állat- és hússzállító hírnevét, és sokan úgy vélik, hogy a hagyományos húsevés szorosan kapcsolódik a férfiasság és az ausztrál kulturális identitás fogalmaihoz" - tette hozzá a tanulmány vezetője.

Míg egyesek aggódtak az állatjólétért, mások a labor-húst a gazdagok és hatalmasok által szervezett összeesküvésnek tekintették, és elhatározták, hogy nem győzik meg annak fogyasztásáról. Több résztvevő abban sem volt biztos, hogy a kitenyésztett hús környezetileg fenntartható-e.

"A Z-generáció abban sem biztos, hogy a laborban készült hús valóban környezetileg fenntarthatóbb-e, több válaszadó úgy írja le, mint "erőforrás-igényes" nem pedig "környezetbarát" energiaforrás- fejtette ki Dr. Bogueva- „A válaszadókat gyakorlatilag két csoportba lehet sorolni: az„ ellenzők ” csoportjára, akik szerint a tenyésztett hús „egy újabb olyan dolog ami miatt a generációnknak aggódnia kell ”, továbbá megkérdőjelezték a fejlesztők motivációját, míg a másik, a "támogatók" csoportja, akik úgy vélik „ jó célra befektetett pénz” és „okos lépés” olyan emberek által, akik „haladó gondolkodók”.

A kutató hozzátette, hogy ennek a generációnak egy gombnyomással hatalmas információ áll a rendelkezésére, de továbbra is aggódik amiatt, hogy a kizsákmányoló kapitalizmus öröksége marad rá, amely sokak kárára csak keveseknek kedvez.

Tanúja volt annak a magatartásnak, mely klímaváltozást eredményezte és most attól tart, hogy hasonló forgatókönyv alakulhat ki az élelmiszerekkel kapcsolatban, különösen azért, mert a befektetők a kulturált hús szélesebb körű elfogadására törekednek.

Forrás: 
www.agdaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A megtévesztés bajnoka

Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.

Kevesebb élelmiszert pazarolnak a magyar háztartások

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint 4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak, erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján.

Agrárminiszteri találkozó és élelmiszeripari kiállítás Poznanban

Egy kiszámítható, megvalósítható, a gazdálkodói és tagállami pénzügyi kockázatokat csökkentő Közös Agrárpolitika irányába mutató javaslatokat tartalmazó nyilatkozatot fogadott el tizenegy ország agrárminisztere a Visegrádi Csoport kibővített agrárminiszteri ülésén Poznanban. Ugyanitt, a POLAGRA FOOD kiállításon a lengyel agrárminiszter közreműködésével megnyílt a magyar stand.

Koronavírus: Peking aggódik a fagyasztott élelmiszerek miatt

Noha a hivatalos adatok alapján Kína kifelé tart a koronavírus-járványból, nyugalomra nincs ok a távol-keleti országban: az elmúlt napokban ugyanis több alkalommal is kimutatták a vírust külföldről importált fagyasztott élelmiszerek csomagolásán.

Időnként még a kolibrik is megpihennek

Az Andokban néhány madárfaj esténként hibernációhoz hasonló állapotba azaz mély álomba kerül, hogy spóroljon energiájával, ilyenek például a kolibrik is, melyeknek élete felettébb különleges. Ezek a repdeső élőlények még a gerincesek között is híresek gyors anyagcseréjükről és villámgyors életmódjukról, emiatt naponta a saját testtömegüknek megfelelő mennyiségű nektárt fogyasztanak.

Feltételekkel engedélyezte a versenyhatóság az OTP Csoport számára a mezőgazdasági és élelmiszeripari terjeszkedést

A GVH engedélyezte az OTP Csoport számára a mezőgazdasági és élelmiszeripari piacokon aktív NAGISZ csoport megvásárlását, de olyan feltételekkel, amelyek képesek versenysemlegesen kezelni az OTP és a Csányi Csoport vezetői átfedéséből adódó helyzetet.

A koronavírus átalakította a vásárlási szokásokat is, egyre tudatosabbak a vásárlók

Kevesebb időt töltenek az élelmiszerboltokban a vásárlók, és céltudatosabban vásárolnak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképe azt mutatja, hogy ugyan valamelyest visszaalakultak a járvány megjelenése előtt megszokott vásárlási szokások, de bizonyos változások megmaradtak.

Gesztenye édesen és sósan

A szelídgesztenye késő ősszel, azaz október és november fordulóján érik meg. Tudta, hogy a legmagasabb a C-vitamin tartalma? Rendkívül egészséges, édes és sós finomságok készülhetnek belőle.

A burgonyatermelők boldogulását segítené a McDonald's

A brit burgonyatermelők támogatása érdekében fogott össze a McDonald’s és a javarészt burgonyatermékek előállításával és forgalmazásával foglalkozó McCain Foods. A felek amellett, hogy mentőövet kívánnak nyújtani a gazdálkodóknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a Brexit okozta nehézségek leküzdésében is támogatnák őket.

Az egyetlen őshonos magyar nyúlfajta

Az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, a magyar óriásnyúl kialakításának históriája több mint 100 évre nyúlik vissza. Szerepe elsősorban gazdasági haszonnyúlként jelentős. Bátran ajánlható a családi önellátó gazdaságoknak, akik ezzel a fajtával indíthatják a nyúltenyésztést. A magyar óriásnyúl fajtát 1994-ben őshonossá, majd 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánították.