Back to top

Miniszteri egyetértés az állatjólét finanszírozásáról

A 16 szövetségi tartomány agrárminiszterei augusztus végén tartott tanácskozásukon elvi megállapodást kötöttek arról, hogy a német gazdák részesüljenek megfelelő pénzügyi támogatásban az állattartás feltételeinek javítását segítő átépítések elvégzéséhez, és meg kell teremteni az ahhoz szükséges finanszírozás intézményrendszerét.

A program megvalósítását szolgáló tanulmányt a jövő év tavaszán hozzák nyilvánosságra, mondta Julia Klöckner (CDU) szövetségi élelmezési és mezőgazdasági miniszter, kilátásba helyezve, hogy az állattartás rövid-, közép- és hosszú távra szóló átalakításáról szóló törvényjavaslatot még a jelenlegi törvénykezési időszakban kidolgozzák.

A tartományok agrárminiszterei pártállástól függetlenül egyhangúlag elfogadták az úgynevezett Borchert-bizottság ajánlásait.

Jochen Borchert, az utolsó Kohl-kormány élelmezési és mezőgazdasági minisztere vezetésével kidolgozott szakértői jelentés szerint a megfelelő feltételek megteremtéséhez és az optimális finanszírozás biztosításához évi 1,2 milliárd euróra lesz szükség úgy, hogy azt az adott termékek árát növelő úgynevezett állatjóléti hozzájárulásból biztosítanák.

Emellett – alternatívaként – felmerült az állati termékekre vonatkozó értéktöbblet-adó esetleges emelése vagy az állami adóbevételekből történő finanszírozás lehetősége is.

A kérdés most már nem az, hogy szükség van-e a gazdáknak az állatjólét javításából adódó többletköltségeik megtérítésére, hanem az, hogyan történik annak a gyakorlatba ültetése. Jochen Borchert szerint kései utódai „nagy lépést tettek előre”, hiszen akár egy fél évvel ezelőtt aligha gondolta volna bárki, hogy „ilyen gyorsan és ilyen széles bázist teremtünk a megvalósításhoz”.

A szakértői csoport a maga részéről az állatjóléti hozzájárulást tartja a legalkalmasabbnak, mert az „a klíma- és környezetpolitikai szempontoknak érvényt szerezve arányos és tolerálható mértékben terhelné az állati eredetű termékek fogyasztását”. Számszerűsítve ez a hús és a hústermékek esetében kilogrammonként 40, a tej és egyes elsődleges tejtermékek esetében 2, míg a sajt, vaj és tejpor esetében 15 cent felárat, azaz – az agrárminisztérium számítása szerint – minden egyes fogyasztó számára átlagosan évi 35,02 euró többletterhet jelentene.

Emlékezetes, hogy a szövetségi gyűlés, a törvényhozás alsó háza július elején nagy többséggel szólította fel a berlini kormányt, hogy a jövő évi választásokig dolgozza ki az állattartás átalakítására és annak finanszírozására vonatkozó javaslatait.

A koronavírus-megbetegedéseknek a vágóhídi dolgozók körében tapasztalt megjelenése és elterjedése felgyorsította a húsárak alakulásáról és összefüggéseiről folytatott vitákat és a megoldásra irányuló törekvést.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Exportértékesítéshez kapott támogatást az Univer Product

Romániai exportértékesítését fejlesztő marketingkommunikációjához kapott kormányzati támogatást az Univer Product Zrt. A kecskeméti társaság ételízesítőit, sűrített paradicsomát és bébiételeit több mint 15 országba exportálja. Legnagyobb mennyiségben, az idei tervek szerint 3,2 milliárd forint értékben a romániai piacra.

KAP – Egyre kevésbé lesz közös és agrár

A Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója, Mezei Dávid az EU közös agrárpolitika (KAP) kilátásait részletezte. A szakember úgy véli, hosszú távon a jelenlegi folyamatok akár a Közös Agrárpolitika megszűnéséhez is vezethetnek, hiszen egyre több hatáskör kerül vissza a tagállamokhoz.

Könnyített adózás, új támogatások: Döntött az Agrárminisztérium

Új adózási szabályozás várható 2021-től az őstermelők és a családi gazdaságok esetében, amely kisebb adminisztrációt, nagyobb átláthatóságot és jelentős könnyebbséget jelent minden érintettnek. Mindeközben új válságkezelési támogatás, új pályázat jelent meg, és egy korábbi keret megemeléséről is döntött a szaktárca.

Zöld szőrrel született a kiskutya

Rendkívül ritka eset, hogy egy kiskutya, vagy bármilyen más állat zöld szőrrel szülessen. Az ABC News tudósítása szerint a Pisztácia névre keresztelt kiskutya egy olaszországi gazdaságban, Szardínia szigetén látta meg a napvilágot. Az október 9-én született alomban még öt másik – fehér színű – kölyök van, Pisztácia az egyetlen színes szőrrel született.

Javaslatok az erdők védelméért

Az erdők védelme és a fenntartható erőgazdálkodás kialakítása kulcsfontosságú része az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek. Az Európai Parlament az elmúlt héten több javaslatot is elfogadott az erdőírtás megfékezésére.

950 tehén biztosítja a napi tejtermelést - A dabasi siker titka

A napjainkban kiemelkedően eredményes dabasi Lakto Kft. tehenészete 1997-ben még a csőd szélén állt, leromlott állat­állománnyal, rossz termelési eredménnyel és takarmányhiánnyal küszködött. Ekkor a cég új tulajdonoshoz, Kővágó Ignáchoz került, akinek a szakértelme hamar jelentős fordulatot eredményezett a cég életében.

A 25 év alattiak munkához jutását segíti az alacsony iskolai végzettségű fiatal álláskeresők támogatása

A 25 év alattiak munkához jutását segíti az alacsony iskolai végzettségű fiatal álláskeresők támogatása – jelentette ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára az M1 aktuális csatorna vasárnap délelőtti műsorában.

Családi ötletből exportőr: A ComAgro-Sardo útja a külpiacokig

160 liter tej volt az első napi termelés a ComAgro-Sardónál, amely eredetileg nem is tehenekkel kívánt foglalkozni. A többségi tulajdonos a családi tradíciókat követve választotta az ágazatot, hiszen szülei állattenyésztéssel és -kereskedelemmel foglalkoztak.

Uniós agrárpolitikai reform 2022 után

Az Európai Parlament képviselői pénteken elfogadták álláspontjukat a 2022 utáni agrárpolitika reformjáról. A parlamenti delegáció ezzel készen áll a tárgyalásokra az uniós szakminiszterekkel.

Látványos, cuki és finom - a gelloway marha

Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta a nevét, őse a vikingekkel érkezett e vidékre. Az egyik legősibb húsmarha fajta sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan, nagyszerűen alkalmazkodott a skót vidék zord éghajlatához. Magyarországra 1998-ban kerültek be az első tenyészüszők. Főként a fekete és az öves színváltozat terjedt el.