Én szívem szerint a mára már részben megszelídített homokbuckákkal tűzdelt Kiskunságra, Bugac és környékére hívom a kedves Olvasót!
Vajon létezik a világon olyan gyermek, aki ne szeretne játszani egy homokozóban? A nedves homokból mindannyiunk keze nyomán csodák születtek, órákra lekötötte a figyelmünket ez a játék. Kicsit eltúlozva azt is mondhatjuk, hogy a Bugac és környéki emberek élete egy végeláthatatlan játék, de sokszor emberfeletti küzdelem is egy óriás homokozóban.
Bugac a legismertebb magyar puszták egyike a Duna-Tisza közén. Az Árpád-korban is már lakott bugaci táj őrzi a pásztor- és betyárvilág emlékeit, egyben védett és fokozottan védett növény- és állatritkaságok otthona.
Aki egyszer már végignézte a pusztai naplementét (vagy napkeltét), látott már kristálytiszta csillagos égboltot, részt vett a Kurultaj vagy az Ősök Napja rendezvények valamelyikén, soha nem felejti el, milyen élményben volt része, és újra meg újra visszavágyik a pusztába.
Földrajzi elhelyezkedésének és az olyan kiváló fogathajtóknak köszönhetően, mint Abonyi Imre, Juhász László és Kecskeméti László világbajnokok, a település nevét világszerte ismerik. A határában található Monostordomb környezetében régészeti feltárások kezdődtek el 2010-ben.
Megelevenedik az Árpád-kor
Az egykori Péterin az 1050-es években indult meg az élet. A település vélhetően bencés rendi monostorát 1130-40 között alapította a kor kiemelkedő főúri családja, a Becse-Gergely nemzetség. A fontos hadi és kereskedelmi út mentén fekvő stratégiai helység a 12-13. század fordulójára a Duna-Tisza köze szakrális és gazdasági központjává nőtte ki magát.
A Pétermonostor pillanatnyilag részben rekonstruált állapotában látogatható. Megközelíthetjük a Bugactól Kiskunfélegyházára vezető útról, a település után kb. 2 kilométerre balra, egy homokúton haladva 500 méter után ismét balra a monostorhoz érkezünk.
A napvilágra került leletek jelenleg a Kecskeméti Katona József Múzeum időszakos kiállításain tekinthetők meg.
Bugac Nagyközségi Önkormányzat tervei között szerepel a feltárt monostor és környezetének rendezése, a kolostor hajdani életének bemutatása. E célból melléképítményekkel, korabeli gazdasági épületekkel, levendulással, fűszer- és gyógynövénykerttel egészítik ki a monostort.
Aranymonostor Látogatóközpont előreláthatóan 2021-től várja az érdeklődőket. A fejlesztéssel és az ott zajló programokkal azt szeretnék bebizonyítani, hogy a magyar föld a csodák országa.
Természeti értékek tárháza
Úttörő marketing Móricz Zsigmond: Idegenek a pusztán. Megjelent a Kecskeméti Lapok 1933. május 30-i számának 3. oldalán, a Magyarország vasárnapi számából. „Kecskemét városa olyan lépést tett, ami úttörő a magyar vidéki városok életében. Megindította az idegenforgalom iránti akciót. A dolog úgy történt, hogy ez a roppant város megmozdította százhatvanezer holdas tagjait, felkapta a harmincezer holdas Bugac pusztáját, s meglobogtatta Európa felé, mint csipkés szélű kis kendőt. Miért?… Eszébe jutott, hogy hogy tódulnak az emberek ebbe a Velencébe, meg ebbe a Svájcba, meg Floridába, hova… Mért ne jönnének Kecskemétre is? Kinek van olyan Bugaca, mint neki? Jöjjenek csak, nézzék meg és álmélkodjanak rajta. És ez komoly dolog. Mert a puszta van olyan csoda, mint a hegyek és van olyan üdítő és lélekemelő, mint a természetnek bármilyen más rendkívüli dolga. Hamar összehívott száznyolcvan újságírót és szakembert, felültette jó kis parasztszekerekre és huszonöt kilométeres kocsikázásban körülvitte a fehér gulyák és a pej ménesek promenádján, az árvalányhajas mezőkön, a zsombékos réteken, a sűrűbokrú berkeken és mindenkinek volt öröme nagy. …Ma a kis Magyarországnak ez a város a szemefénye. A legértékesebb nép, amely a kőből is bort facsar. A sívó homoktengerből száz év alatt Európa egyik legszebb és leggazdagabb gyümölcs és szőlőkultúráját hozta létre.”… (A teljes írás itt olvasható.) |
Bugac a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb (11 488 ha) és legváltozatosabb homokterülete. A jól ismert hortobágyi pusztától eltérően korántsem fátlan, asztallap simaságú pusztaság. Két nagy buckavonulat húzódik át rajta, erdőkkel, ligetekkel, borókással, legelőkkel tarkítva.
A homokhátakon kialakult szárazságtűrő borókás-nyáras erdőket nevezték egykor Ősborókásnak. Az elmúlt két évtized hatalmas erdőtüzei Bócsán 1600, Bugacon 1000 hektáron pusztították végig ezt a homoki csodavilágot. A fehér nyárak jó sarjadzó képességüknek köszönhetik túlélésüket. A Bugaci Nagyerdőben még találkozhatunk a fajokban leggazdagabb homoki erdők, a gyöngyvirágos tölgyesek apró maradványaival is.
Ahogyan az előszóban is olvashatták, mára a terület több mint 40 százalékát erdők borítják. A száraz gyepeken sáskák százai röppennek fel a pusztát járó ember lába előtt, de a hangyaleső lárvák tölcséreivel is nagy számban találkozhatunk.
De az erdők és a puszták leghangosabb lakói, a madarak is megtalálhatók. Gyakori itt a szajkó, a feketerigó, az örvös galamb, a fülemüle, a vadgerle, a sárgarigó és mind többször feltűnik a magasban az egerészölyv is. Az odvas fákban pedig seregélyek, csókák és szalakóták figyelhetők meg. Az üregi nyulak száma megfogyatkozott, ellenben az erdőkben szép számmal megtalálható a vaddisznó, az őz és a dámvad, valamint ismét megtelepedett az aranysakál. Nagy szerencsével rákosi viperát is láthatunk.
Vadásznak rá gólyák, gémek, a szalakóta, a fácán, a túzok, de a róka, a borz és a vaddisznó még a föld alatti rejtekéről is kiássa. Jelenleg ez a kígyó a magyar gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja.
A történelem kedvelőinek
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság pályázati forrásból új, egész évben üzemelő Puszta kapuja fogadóépületet épít a Karikás Csárdával szemközti telken, ahol jelenleg népi műemléknek számító tanyacsoport – köztük a Buzsik-csőszház –, az egykori gazdálkodást és életmódot bemutató épületegyüttes áll. A várhatóan 2021-ben elkészülő Puszta kapuja alkalmas lesz csoportok fogadására; a környékbeli túrák kiinduló helyéül szolgálhat, és felszerelik konferenciák és találkozók megtartásához szükséges infrastruktúrával is.
Az 1975-ben épült, a pusztában magányosan álló Pásztormúzeum a táj emblematikus építménye. Állandó kiállítását 2019-ben felújították. A bemutatóhelyen megelevenedik a pásztorvilág, kontyos nádkunyhó, eleséges taliga, címerfa, pásztorfigurák, cserény, racka, kuvasz és különféle használati eszközök emlékeztetnek a letűnt időkre.
Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt: erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben jóval gazdagabb volt a mainál, azonban a mezőgazdaság fejlődése, a kiterjedt állattenyésztés megváltoztatta a táj képét.
A 16-17. század török világa alatt pedig megtizedelték az alföldi erdőket, onnantól kezdődött a puszta igazi térfoglalása.
A homok megkötésére irányuló alföldfásítás a 18. század közepe óta állandó törekvéssé vált, de csak az első világháború után, 1923-ban fogadták el azt a törvényt, amely megteremtette az erdőtelepítés alapjait a szikes és futóhomokos területeken. Igazán jelentős fásítás 1947-ben kezdődött, azt követően mintegy 300 ezer hektárral növekedett az Alföld erdőterülete. E gigászi erdőtelepítési munka emlékhelye a bugaci Alföldfásítási Múzeum, amelyet a KEFAG Zrt. 1984. augusztus 5-én, az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlése alkalmából nyitott meg. Bugacon, 37 év után, 2021 júniusában ismét találkozhatnak majd az erdész szakma képviselői, az egyesület immáron 151. Vándorgyűlésén.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emellett emléket állít az alföldfásításban szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is.
Erdei szállások a több napra érkezőknek
Az Alföldfásítási Múzeum szomszédságában a KEFAG Zrt. fenntartásában működik a Bucka Szálló, valamint a Bugaci Vadászház, ahol bárki megpihenhet egy fárasztó nap után. Az ápolt, nyugodt környezetben, erdő szélén álló, 15 szobás (39 fős) szálloda nagyobb csoportok fogadására is alkalmas, a vadászházban pedig további 15 főt tudunk elszállásolni. Kellemes kikapcsolódási helyszín a 40 fős fedett kerthelyiség; az Oktatási Kabinetben konferenciák, baráti találkozók tarthatók.
A vadászok a Bugac környéki erdőkben hódolhatnak szenvedélyüknek, ahol jelentős őz- és kiváló trófeaminőségű dámállomány él. A Bucka Szállóban a bugaci konyha házias ízeit élvezhetjük.
A Bugac és környéki emberek sokat tesznek azért, hogy értéket teremtsenek a homokon, miközben őrzik a cseppet sem sivár táj élővilágát, történelmi, kulturális hagyományait.
Nagyszerű alkalom erre például az augusztus 21-23. között megrendezésre kerülő Kurultaj, amely Európa legnagyobb hagyományőrző ünnepe, az íjfeszítő, lovas-nomád népek közös nagy találkozója.
(Köszönet a háttéranyagért és fotókért Bugac polgásmesterének, a KNPI munkatársainak és dr. Kalotás Zsoltnak.)
Makra Zsuzsanna
KEFAG Zrt.