Back to top

Mi lenne, ha mindenki vegán lenne?

A vegetáriánus világnap alkalmából az agrarheute.com újságírója átolvasott és értelmezett pár tanulmányt, amelyek azzal foglalkoznak, hogy milyen lenne a világ mezőgazdasága, ha mindenki vegán, de legalábbis vegetáriánus lenne. Ebből idézünk néhány gondolatot.
A vegán filozófia elutasítja az érezni képes állatok árucikk mivoltát – nemcsak a hús- és a tejtermékek nem férnek bele ebbe az életmódba, de például a bőrcipő sem –, míg a vegetáriánus étrend követői az állatok megölésével elkészített táplálék elfogyasztását vetik el.

2016-ban az Oxfordi Egyetem Marco Springmann által vezetett kutatócsoportja azt számolta ki, hogy ha eltűnnének a haszonállatok a Földről, akkor

mintegy 33 milliárd hektár szabadulna fel, vagyis egy Afrikánál valamivel nagyobb területről dönthetnénk el, hogy mire használjuk.

Harald Grethe agrárközgazdász pedig azzal egészítette ki mindezt, hogy ha mindössze az OECD-államok húsfogyasztása csökkenne le, és mindössze 30%-kal, az is 30 millió hektár földet szabadítana fel.

A legelők egy részét alkalmassá lehetne tenni növényi élelmiszer termesztésére, de bitzos, hogy nem mindet
Fotó: Pixabay
Természetesen azonnal adódik a kérdés, hogy a felszabadult földek növényi élelmiszer termesztésére is alkalmasak lennének-e. Hosszú távon ez az oxfordi kutatók szerint attól függ, hogy mennyi energiát szánunk a talajállapot javítására és a területek öntözhetővé tételére.

Martin Hofstetter, a Greenpeace szakértője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet nem ennyire egyszerű; az,

hogy a világ egyik felén éheznek az emberek, aligha attól van, hogy a másik felén túl sok húst esznek.

Hanem attól, hogy a vásárlóerejük nagyon kicsi, országaik kormányai korruptak, és időjárási katasztrófák miatt kevés élelmet takarítanak be. Utóbbi persze összefügg a klímaváltozással.

A dolog másik lényeges vonatkozása, hogy ha nem lenne állattartás, akkor mind a termőföld, mind a gabona és más növényi termékek ára jelentősen csökkenne. Martin Hofstetter szerint jelenleg a világ gabonatermésének 30 százalékát a sertés- és baromfiágazat vásárolja fel, ha ez eltűnne, nyilván esnének az árak – persze nem a végtelenségig, hiszen ha az energiahordozók árához képest nagyon olcsó lenne a gabona, akkor előbb-utóbb fűtenének is vele.

A fejlődő országok nagyvárosainak nagyon szegény lakosai valószínűleg jól járnának az olcsó gabonával,

lévén, hogy húst most is alig esznek, és legalább a kenyeret, rizst, kukoricalepényt jobban megengedhetnék maguknak. Nem így az agráriumból élők. Mind Európa, mind a fejlődő és a frissen iparosodott országok mezőgazdaságát érzékenyen érintené, ha egyszer csak nem lenne állattartás. Németországban például az agrárium összes bevételének kétharmadát a hús- és tejtermelés adja. Andrew Jarvis, a Kolumbiában működő nemzetközi trópusi agrárkutató intézet szakembere szerint lehet, hogy a fejlett országokban sok pozitív egészségügyi és környezeti hozadéka lenne a haszonállatok nélküli világnak, azonban a fejlődő országokban csak mélyülne a szegénység, hiszen jelenleg nem kis mértékben járul hozzá a lakosság bevételeihez az állattartás.

És akkor nem beszéltünk még arról, hogy nyilván nem változtatható át szántófölddé minden terület, amin jelenleg tehenek legelnek, gondoljunk csak a hegyi rétekre.

A FAO lényegesen kevesebb húst és több növényi táplálékot tartalmazó étrendet ajánl
Fotó: Pixabay
A klímaváltozással kapcsolatban azt számolta ki Marco Springmann oxfordi csapata, hogy ha mindenki követné a FAO ajánlásait – vagyis lényegesen kevesebb húst és több növényi táplálékot tartalmazó étrendet követne – akkor világszerte 29 százalékkal lehetne mérsékelni az élelmiszer vonatkozású károsanyag-kibocsátást.

Ha a világ vegetáriánus étrendre térne át, akkor 63 százalékkal csökkenne ez a kibocsátás, ha vegánra, akkor pedig 70 százalékkal – hangsúlyozva persze, hogy mindez pusztán matematikai megközelítés.

A valóság mindeközben viszont egészen más irányt vesz: a gyarapodó népesség és a jómód a húsfogyasztás szakadatlan növekedésével jár. A FAO adatai szerint 1970 és 2009 között megháromszorozódott a hústermelés (100 millió tonnáról 300 millió tonnára nőtt), és – legalábbis Európát kivéve, ahol stagnál, illetve enyhén visszaesőben van a termelés – továbbra is biztos a felfelé mutató trend, fejti ki az agrarheute.com cikke.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Az FMC bemutatja: új hatású rovarölő szer a kertészetben

A kertészetben nagyságrendekkel hatékonyabb termesztés folyik, mint szántóföldön, egy négyzetméteren 20-50, de növényházban 70-100 kilogramm termést is betakaríthatnak. Nagyon célzottan, hatékonyan kell megvédeni a növényeket a fertőzésektől, és lehetőség szerint javítani az erőnlétüket.

Neveljünk emberméretű fát!

Házikertekben a mai napig leggyakrabban nagyméretű, létrát és mászást igénylő gyümölcsfákkal találkozhatunk. A termés számottevő része emiatt sokszor a fák tetején romlik meg, vagy válik a madarak martalékává. A gyümölcsültetvényekben azonban már jó ideje kisebb, emberléptékű fák kialakítására törekednek, amelyeken hatékonyabban végezhetők el az ápolási munkák és a betakarítás.

Kiből lesz állatkínzó?

Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szemberni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása. Az előadók többsége elsősorban jogi, bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről és arról, mit tehetünk az agresszív gyerekekkel.

Indul a szezon – Növényvédelmi előrejelzés 9. hét

A belvizek a talajok művelhetővé válásához még több tavaszias idő kell, a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben azonban már bőven akad tennivaló. A legfontosabb feladat most a metszés és a lemosópermetezés.

A brit vetőburgonya hányatott sorsa

A brexit miatt a skót, angol és walesi vetőburgonya-termesztők és -kereskedők továbbra sem tudnak exportálni az Európai Unióba, ami több millió font veszteséget okoz. Az EU ugyanis nem adta meg a harmadik ország státuszt a brit vetőburgonyára, mert az nem „igazodik dinamikusan” a termékre vonatkozó EU-s szabványokhoz.