Ezek egyike festői környezetben fut le Dobogókőn keresztül a Hoffmann Vadászház mellett, ahol az út részletei ma is kivehetők. Pilismarót határában már az 1880-as években álltak a fák közt rejtőző Hoffmann Vadászház alapjai. Az akkori Hoffmann „gunyhó” zsindelytetős gerendaház volt, erdészek, erdei munkások laktak benne, majd az egyre terebélyesedő turistamozgalom vette birtokába.
A Duna ölelésében fekvő hely a turistákat és a zarándokokat egyaránt vonzza.
Népszerű kirándulóhelyek
A közeli Dobogókőre a Pilismarót mellett fekvő Dömösről, a vadregényes Rám-szakadékon keresztül is eljuthatnak a bakancsos turisták. A Hirsch-oromról gyönyörű panoráma nyílik a maróti erdőkre, a Malom-völgyre. Ott található az Árpádvár, amit a 17. században még településként jegyeztek. A Visegrádi fellegvár büszke falai Mátyás király udvarát idézik elénk. Népszerű kirándulóhely az Apátkúti völgy, és felette a Prédikálószék is. A lombok között megbújó Pilisszentlélek egy televíziós sorozat révén Pajkaszeg néven vált országosan ismertté, a valóságban is italkimérésként működő Teca kocsmáját sok rajongó fölkeresi.
Ez jelentős többletterhelést jelent az erdőnek, így a benne élő élőlényeknek is. Az erdészek munkájuk révén igyekeznek a környezetet úgy megőrizni, hogy közben kiszolgálják a területükre látogatókat. „A Budapesti mellett a Visegrádi Erdészet a leglátogatottabb, és ez többletfeladatokat ró ránk” – hívta fel a figyelmet az erdészetvezető. A Pilisi Parkerdő céljait az egykori igazgató, Madas László 1969-ben fogalmazta meg, azóta az erdőgazdálkodás mellett a közjólétnek is kiemelt szerepe van. Így épült meg Visegrádon a Mogyoró-hegyi Erdei Iskola, ahol egyszerre 150 gyereket tudnak az erdő szeretetére nevelni. A Pilisi Parkerdőben több száz kilométer jelzett turistaút, számos kilátó segíti a természettel való ismerkedést, kikapcsolódást, sportolást. Emellett kerékpáros és lovas turistautakat is kijelöltek, amit az erdészek sok munkával igyekeznek karbantartani.
Dió-zeller krémleves Hoffmann módraA diót, zellert, almát tartalmazó Waldorf-salátát gondolták tovább a helyszínhez igazítva. Olívaolajon megfuttatják a vöröshagymát, majd 4 emberre számolva 5-10 deka hámozott diót tesznek rá, hozzáadják a kockázott zellert, zellerzöldet, s megpirítják. Alaplével felöntik, majd liszttel vagy keményítővel besűrítik, és mandulatejjel vagy kókusztejszínnel összeturmixolják. Tálaláskor pirított gombával – általában barna csiperkével, de ha valaki szereti a karakteresebb ízeket, úgy vargányával – megszórják. |
Vissza a természethez
A Pilis, a Dunakanyar élővilága páratlan. Pilismarót határában megtelepedett a fekete gólya, és úgy megszokta az ember közelségét, hogy nemcsak a profik, hanem az amatőr fotósok is lencsevégre kaphatják.
A kisebb vizes élőhelyeken, a dombok ölelte tavakban számos védett növény- és állatfaj él. Ősszel szervezett szarvasbőgésre várják az érdeklődőket. A nász népszerűségét mutatja, hogy a meghirdetett napokra órák alatt betelik a jelentkezők – korlátozott – létszáma. „Fontosnak tartjuk, hogy szakmai irányítás mellett minél több élményt szerezzenek a természet kedvelői” – mutatott rá Csontos Dömötör, hogy más, civil szervezetek is szerepet vállalnak ebben a munkában, például a csillaghullásos éjszakák bemutatásában.
Erdeik javát „örökerdő üzemmódban” kezelik, talán az országban elsőként, de a legnagyobb felületen vágtak bele a felelősségteljes programba. A Visegrádi Erdészet területén – Pilismarót–Dömös határában – végzett munka lényege, hogy a látogató nem találkozik a korábbi években „megszokott” tarvágással.
Mindezt úgy érik el az erdészet munkatársai, hogy közben gazdálkodnak. Az örökerdő-gazdálkodás része az is, hogy nem várják meg, hogy a szél kidöntse az érett vagy elöregedett fákat, az értékes faanyagot kitermelik.
Kiváló alapanyagok
A Hoffmann Vadászház 18 fős szállóhely, a szomszédos rendezvényterem 150 fő befogadására alkalmas, ahol éves szinten 20-22 esküvőt, családi összejövetelt tartanak. Az üzemeltető, egyben üzletvezető Vígh Szilárd egy emberöltő óta a vendéglátásban dolgozik. Elárulja, hogy a kacsasültek, a szárnyasok és természetesen a vadhús visszatérő favoritjai a ház konyhájának, sütve, főzve, pörköltnek, gulyásnak is szeretik a vendégek.
Házi mogyorós- mandulás keksz pohárkrémA piskótatésztát a szokásosnál kicsivel több liszttel és cukorral készítik, s ebbe kerül sütéskor az őrölt mogyoró és a mandula. A tésztát ki kell szárítani a sütőben, majd pihentetés után összetörve teszik a pohár aljába. A mascarponét édes tejszínnel habosítják, de kerül bele még egy kevés méz, ezt a krémet töltik a kekszre. A gyümölcsök darabosan, vagy kicsit megpárolva és turmixolva is felhasználhatók. Szederrel, málnával, szamócával, áfonyával vagy cseresznyével igazi különlegesség. |
Kizárólag bevizsgált, hivatalos forrásból származó alapanyagokat használnak fel. Az ételek készítésénél ötvözik a korszerű és a hagyományos irányzatokat, és minden eszköz megvan ahhoz, hogy minőségi munkát végezhessenek a konyhán. A vaddisznó, a szarvas szívesen látott „vendég” a tányéron, a fácánleves pedig igazi ínyencségnek számít.
A kimagasló magyarországi vadgazdálkodást dicséri az is, hogy számos országba szállítanak vadhúst. A gombákat idényjelleggel az erdőből gyűjtik, a többi alapanyagot pedig lehetőség szerint a környékbeli termelőktől szerzik be. Nem utazik sokat a tányérra kerülő zöldség és sajt sem. „Egy kezdő háziasszony is kitűnő vadételt tud elkészíteni, csak kellő időt kell szánni rá” – fogalmaz Vígh Szilárd. Fűszerezésénél sem kell újat kitalálni.
Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy ugyanabból az alapanyagból más-más szakács, a saját ízlésének megfelelően, különböző ételt készít. Összeállításunkban Jánkai Lajos szakács receptjeit tolmácsoljuk.
Sok múlik a késen
Jánkai Lajos szakács nemcsak a fakanalak, hanem a kések mestere is. Számára a főzés nem munka, a konyhában az alkotás szeretete vezérli. Az alapanyag feldolgozásához elengedhetetlenek a megfelelő eszközök, így a kések is. „Mesterem, Révész József hívta fel a figyelmemet, hogy a késem mindig legyen éles, tudjam használni és legyen karbantartva”– fogalmazta meg az alapokat a szakember, aki első bicskáját egészen fiatalon kapta az édesapjától. Kell egy nagy szeletelő-, egy jó csontozó kés, a zöldségek tisztításához pedig egy rövidebb pengéjűre van szükség.
„Ha rászánja magát az ember, olyan elképzeléseket is meg tudnak itthon valósítani, amiket a nagy gyártók nem”– jegyezte meg, hogy személyre, azaz kézre formálják az eszközt, amihez meglehet, hogy markolatpróbán kell megjelenni. A nyél anyaga legalább ilyen fontos. „A vendéglátásban akár napi 16-18 órát is dolgozunk, nem mindegy milyen eszközzel”– tette hozzá. Fontos szempont, mennyire fárad el a kéz, hiszen a tálaláshoz finom mozdulatokra van szükség.
Szarvasbélszín színes borskéregbenEgyaránt készítik szarvasból vagy muflonból. Az utóbbi pácolása nagyobb odafigyelést igényel, hogy a „kecskeíz” ne legyen túl tolakodó. A szarvas esetében inkább a természetes jelleget kell kiemelni. A pácoláshoz kevés olívaolajat kevernek össze borssal, ráviszik a húsra, folpackba tekerik, s beteszik a hűtőbe. Ezzel a pác mindenhová beférkőzik, a hús pedig omlóssá válik. Tapasztalatuk szerint hiába dermed le az olívaolaj, annyi nedvességet tartalmaz, hogy sütéskor sem szárad ki a szarvashús. Felhasználás előtt a hűtőben tárolt húsra olajjal éppen csak kikent serpenyőben kérget sütnek. A bordás serpenyő előnye, hogy szép csíkokat süt a húsra. Ezt követően a bélszín vastagságától függően 5-10 percig, 70-80 fokos sütőbe teszik. Ez idő alatt elrendeződnek az ízek. A köretnek ajánlott házi szilvabefőttes raguhoz barnacukrot karamellizálnak, ráteszik a nagy kockákra vágott vöröshagymát, ez kiegyensúlyozza a szilva savanyúságát, és zöldfűszerekkel ízesítik. A szakember szerint a kakukkfű és a rozmaring illik hozzá a leginkább, de a menta is megfelel. A végén fehér vagy rozé borral „megbolondítják”. A zöldségfelfújt mutatós, ugyanakkor házilag is könnyen elkészíthető köret. Habosított tojásból és pirított zöldségekből áll. A zöldséget kevés sóval – ízlés szerint szerecsendióval – megpirítják. A tojást habosra keverik, összeöntik a zöldségekkel és kivajazott edényben teszik a sütőbe. Ha elkészült, ízlés szerint szeletelik, karikázzák vagy éppen tortaszeletre vágják. Kizárólag bevizsgált, hivatalos forrásból származó alapanyagokat használnak fel. A Hoffmann Vadászházban ugyan a mai kornak megfelelő irányzatokat megtartva, de a hagyományokat is beépítve készülnek az ételek. Tálaláskor a tányérra szeletelve kerül a hús, s éppen csak annyi a körítés, hogy kiemelje a hús természetességét. |