0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 13.

A varroa alkalmazkodó illata

A kutatások megmutatták, hogy a méhek mellett a varroa is képes illatot kiárasztani. Ezzel az a célja, hogy csökkenti annak valószínűségét, hogy megtalálják és megsemmisítsék. A vizsgálat eredményeit a „Biology Letters” folyóiratban jelentették meg. A méh felületi védőrétegében (kutikulában) szénhidrogének találhatók, amelyek a méhek illatát szabályozzák.

A szénhidrogén összetétele a különböző törzsektől függ, de a méhek fejlődési fokozataiban különbözik is. Ezen kémiai anyagok változásaival a méhek képesek megkülönböztetni a saját család egyedeit és meghatározni a lárvák életkorát, ami azért lehetséges, mert nagyon kifejlett érzékszervük van. Viszont még az ilyen összetett, kifinomult kommunikációs rendszerben is a varroának sikerül észrevétlennek lennie.

A parazitának ugyanis sikerül a saját kutikulájába átvenni a szénhidrogén összetételét és ily módon az illatát összehangolja az őt körülvevő méhek illatával, tekintet nélkül, hogy azok milyen fejlődési szakaszban vannak.

Ezzel csökkenti a lehetőségét annak, hogy felfedjék, de egy kisebb illatkülönbséghez – ami a szomszéd méhcsaládban van – is tud alkalmazkodni.

Az Apis cerana méhfaj ellenállóbb a varroa ellen, mint a mi mézelő méhünk, talán azért is, mert ők felfedik, azonosítják a betolakodót és elpusztítják a kifejlett méheken, de még a lefedett fiasításban is. Az ilyen viselkedés az Apis melliferánál, azaz a mi méhünknél korlátozott, ezért – amennyiben nincsenek a varroa ellen kezelve -, rövid időn belül elpusztulnak.

Az Apis cerana és az Apis mellifera néhány törzsének képessége van arra, hogy eltávolítsák a varroát, ezért szelekciós nyomást hoznak létre a varroára, vagyis arra a képességére, hogy elrejtőzzön a méhcsaládban.

De a méhek is a varroa szelekciós nyomása alatt vannak, ami oda vezet, hogy mindjobban kifejlődjenek az érzékszerveik, amelyek lehetővé teszik a varroa felkutatását.

Mindez azzal igazolt, hogy a varroa-toleráns Apis mellifera törzs genetikailag igazoltan különleges kifinomult érzékszervekkel rendelkezik. Ennek eredménye, hogy ha nem áll fenn a méhész beavatkozása, a természetben, azok a méhek tovább élnek, amelyeknél az érzékszervek fejlettebbek. De fordítva is igaz, az a varroa igazoltan túlélőbb, amelyik a saját illatával jobban tud alkalmazkodni a méhcsaládban lévő méhek illatához, amelyben tartózkodik.

Természetesen sok más tulajdonság is hatással van a szelekcióra, nem ez az egyedüli a sorsdöntő.

Ebben a kutatásban kimutatták, hogy a varroa abban a helyzetben van, hogy illatával más méhfajokhoz is tud alkalmazkodni. A varroa az Apis ceranával meg tudja fertőzni az Apis melliferát, de fordítva is. A varroát a fedett fiasításból „átdobták” a másik méh fedett fiasításába, ezt követően a fiasítást meleg viasszal ismét lefedték. Nyolc nap után a méhbábot és az atkát kivették a sejtből, és megvizsgálták. Ezt kromatográfia és tömegspektrometria segítségével hajtották végre.

Megállapították, hogy a két méhfaj leginkább a testükön lévő szénhidrogén-vegyületekben különbözik egymástól, de csak az atkának sikerül a kutikulájában megváltoztatni ezt a vegyületet, és ezen a módon sikerül neki illatát a saját házigazdájáéhoz közelíteni.

Az eredmények kimutatták, hogy a varroának mindig a kutikuláris komponenseivel sikerül alkalmazkodni a házigazdához, tekintet nélkül származására, habár a kémiai elrejtőzés (mimikri) képessége kifejezőbb a varroánál az Apis ceranára. Ez valószínű az Apis cerana nagyobb ellenálló képessége miatt van, amiért nagyobb is a nyomás a varroán, hogy elrejtőző képességét jobban kifejlessze. Ez a hihetetlen képesség lenne az egyik oka a varroa sikeres átjutásának az Apis ceranáról az Apis melliferára.

Forrás: Méhészet