Az utóbbi időszakban nemzetközi szakmai együttműködést kötött a Tranzit-Ker Zrt., továbbá a csoport megvásárolta a Marnevall Zrt. céget, miközben gazdát cserélt a szentesi Hungerit Zrt. és a szarvasi Gallicoop Zrt. Mindezek mellett a kisvárdai Master Good csoport felvásárolta a sárvári Sága Foods Zrt.-t. Az események a csirke-, a pulyka- és a víziszárnyas-ágazatot is érintik, így valamennyi meghatározó baromfis termékpályára kiterjednek. Az ágazat teljesítményét Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. Takarék Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója összegezte.
„Én mióta az agrárágazattal foglalkozom, szinte mindig a baromfi ágazat volt az, amely megkülönböztetett figyelmet kapott az eredményei miatt – kezdte mondandóját Hollósi Dávid.
Baromfiszektor alatt alapvetően a vágócsirke, kacsa, pulyka, tojás és liba ágazatot értem, a többi szárnyas a hibahatárnál valamivel nagyobb, de 1%-nál biztosan kisebb részt képvisel a végtermék-kibocsátás mennyisége alapján a hazai baromfiszektorban.”
Az Európai Uniós termelésben elfoglalt helyünkről szólva az igazgató elmondta, top10-es szereplők vagyunk 8. helyezéssel. 680 ezer tonna hasított súlyú terméket tudunk előállítani. „Ezzel egy nagy és erős szereplőnek számítunk, de látjuk, hogy Lengyelország rendesen beelőzött: körülbelül négyszeres volument képesek termelni. Ez nagyjából megfelel a lakosság számarányának is” – mondta.
„A baromfiszektor egy integrált termelési rendszer, és ez adja a sikerét például a sertésszektorral összehasonlítva. Ez az ágazat képes volt az előző érából áthozni az integrációs képességét.”
Az ágazat két területre koncentrálódik hazánkban: Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére. Ezen a területen található a termelés 70%-a, a feldolgozás 95%-a és a vállalkozások 60%-a.”
Az üzletág igazgató hangsúlyozta: „Gyakorlatilag a 100 hektárra jutó vágóállat termelés 1950-es bázison szarvasmarha, sertés és baromfi tekintetében nagyon különböző adatokat mutat. A szarvasmarha állományunk viszonylag leépültnek tekinthető, a sertésállományunk 75%-os növekedést mutatott 1950-hez képest, de mindannyian tudjuk, hogy az 1980-as években ez egy nagyon erős szektor volt Magyarországon. És ha megnézzük a baromfi adatát, kilencszeresére növekedett a 100 ha-ra jutó vágóállat termelés. Ez nyilván a hatékonysággal is összefüggésben van. Ha pedig megnézzük az 1 főre jutó állatitermék-termelést, itt is azt látjuk, hogy a baromfi szektor hatszorosára bővült és bőven megelőzte a többi ágazatot.”
Az elmúlt 15 évben a baromfiexportunk a háromszorosára nőtt: a termelés 25%-a Európába, és 5% távoli piacokra kerül. Az ágazat sikere pedig az integrációnak köszönhető – mondta a szakértő.
És hogy mekkora játékosok vagyunk az EU piacán? – tette fel a kérdést Hollósi Dávid. „Számításaink szerint itt is a 8. helyen vagyunk. Itt is szeretném kiemelni Lengyelországot, aki a megtermelt mennyiségének jelentős hányadát (26%) tudja exportra vinni. Ez gyakran problémát is okoz az európai baromfipiacon. Hollandia pedig egy reexportőr, kvázi többet exportál, mint amennyit megtermel.
Amire felhívom a figyelmet, hogy mind termelésben, mind exportban 4%-os a részesedésünk. Ez ahhoz képest, hogy a magyar mezőgazdaság az európai termelésnek csak 1,8-2%-át tudja adni, a baromfiágazat bőven felülreprezentált.”
A versenyképesség jó mutatója az előállítási költség. A 1,36 eurocent/kg hasított súlyra vetített költséggel Európában versenyképesek vagyunk, emelte ki az előadó, de vannak komparatív előnyökkel rendelkező kontinensek (pl. az USA-ban 1,17, Dél-Amerikában 1,07 cent a költség). Egyébként az európai állatjóléti követelményeknek ára van és ez beépül a költségekbe.
Végül Hollósi Dávid felsorolta a magyar baromfiiapar gyengeségei és erősségeit.
Gyengeségek: alacsony tőkeellátottság, a magyar piac vásárlóereje (méretéből adódóan is) alacsony, hiányzik a képzett munkaerő, madárinfluenza, alacsony volumen (az exportot lehetne növelni). Erősségek: a magyar baromfiipar zömében hazai tulajdonban van, napi fogyasztási cikk a baromfihús, jól működő terméktanács, integrált termelés, hatékonyságban fejlődik a szektor.
