Szeptemberben jelentette be a Zalaerdő Zrt., hogy a Mura Nemzeti Program keretében 2021 tavaszáig egy kilométerrel meghosszabbítják a személyszállítási vonal kistolmácsi szakaszát, amit
a növekvő hazai turizmus tesz indokolttá. A településtől ugyanis éppen egy kilométerre található a jelenlegi végállomás, ahol hosszú évekkel ezelőtt vasúti rakodó működött faanyagfelkészítő teleppel és munkásszállóval, ezeknek azonban mára már nyomuk sincs.
Így például gyermeknapon, Márton-napon, a Múzeumok éjszakáján is közlekedik az erdei vasút, és minden évben zakatol a Mikulás-expressz is.
Ruffy Péter erdélyi újságíró gondolatai Zala megyéről (1972)„Ezernyi völgy. Ezernyi hajlat, ezernyi domb, ezernyi erdősziget. Ezernyi hajlék, fehér présházak, vasalt ajtajú öreg borospincék, tündérnyi völgyhajlatok…fekete rigó füttye hinti be a tájat. A tájat mely hasonlíthatatlan. |
Az utasok nagy kedvence az Ábel névre keresztelt gőzmozdony. Az 1955-ben gyártott Ábel Tamási Áron regényhőséről kapta a nevét, hiszen csakúgy, mint a történet főszereplője, a gőzmozdony is az erdélyi erdőket rótta, mielőtt Magyarországra került. Komoly felújítás után, tavaly megújult erővel és külsővel állt ismét munkába.
A tárlat bőséges dokumentum-, fotó- és tárgyi anyaga segít bepillantani a vidékre oly jellemző, értékes göcseji erdők színes világába, az értük dolgozó erdészek nehéz és önzetlen munkájába, az évszázados erdei vasút nagy múltú történetébe, a világhírű gímszarvas-gazdálkodás eredményeibe, s nem utolsósorban a lenti fűrészipar emlékeibe.
A természet formálja
Az erdei vasút vonalai érintik a Göcseji fenyőrégiót, a Kerka völgyét, illetve a Göcseji bükktájat. Lentiből indulva gyönyörködhetünk a zajdai erdőkben, rövid sétával elérhető a Vétyemi Ősbükkös, valamint a Budafai Arborétum a Makk-Kaland Játszótérrel. Az előbbi olyan erdőrezervátum, ahol az idős bükkállományban közel negyven éve nincs semmilyen erdőgazdálkodási tevékenység, ami azóta a szemünk elé tárul, azt a természet formálta.
Ezen látványért megéri leküzdeni a szintkülönbségeket.
A Budafai Arborétum leginkább a belőle áradó nyugalomról híres, és persze a tavasszal nyíló, színpompás rododendronokról. A múlt század elején épült vadászkastély körül kis tavat és parkot alakítottak ki, ahova az államosítás után 132-féle tűlevelű és 88-féle lomblevelű fát ültettek el. Ez a fajgazdagság még ma is jellemző. A Makk-Kaland Játszótér, és az idén átadott új fogadóépületben látható kiállítás kicsiknek és nagyoknak is kikapcsolódást nyújt.
Nevezetes épületek
A megye épített értékei közül is jó néhány megközelíthető az erdei vasút különböző megállóhelyeiről.
A Kossuth-díjas tudós, Öveges József pákai szülőháza ma műemlékvédelem alatt áll, 2011-ben emlékházzá alakították. Az épületben találhatók a professzor bútorai, személyes tárgyai, kísérletekhez használt eszközei. Az 1960-as években televíziós műsorokban is feltűnt professzor egyszerű kísérleteivel, közérthető magyarázataival gyorsan a nézők kedvencévé vált.
A Zalaerdő Zrt. szállásai az erdei vasút közelében
|
A látogatás bejelentkezéshez kötött, azonban annyi érdekességet kínál, hogy mindenképpen érdemes az úti célok közé felvenni. A 13. században épült Mároki-kápolnát a Kerkától keletre találjuk, Szécsisziget határában a szőlőhegyen, egy erdei tisztáson. A téglából készült, tornyos kápolna a török időkben vált elhagyatottá. 1794-ben a Szapáry család helyreállíttatta, az eltelt évszázadok során pedig többször is átalakították az eredetileg román stílusú épületet.
Mindhárom helyen harántirányban lapított, téglalap keresztmetszetű építmény csatlakozik a nyugati oldalhoz.
Kerka-menti értékek
Az Andrássy-Szapáry-kastély alapját egy vár adta, amit már 1458-ban említenek korabeli feljegyzések. Az 1600-as évek elején a törökök többször megpróbálták elfoglalni a várat, ami aztán 1636-ban porig égett, később újjáépítették. A 18. században a terület akkori birtokosa, a Szapáry család a vár egy részének felhasználásával kezdte felépíteni kastélyát. A Szapáry-kastély 1820-ban házasság révén került az Andrássy család birtokába. Az eredetileg U alakú épület valaha földesúri székhely, lakóhely, gazdasági és birtokigazgatási központ volt, mára egy L betűt formáló, emeletes ház maradt belőle.
Ma itt találjuk a Kerka-mente Natúrpark központját, de a kastély a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút központja is.
A szintén műemléki védelem alatt álló Kerka Vízimalom Múzeum első írásos említése a 17. századból való, jelenlegi barokk stílusjegyeit azonban csak a Szapáry család idején nyerte el. A 2002-es újranyitása előtt közel negyven évig volt zárva. Az épület jelenleg kiállítótérként funkcionál, ahol a molnárok használati tárgyai, archív fotókon pedig a zalai folyókon működő egykori vízimalmok láthatók. Idén novembertől újabb felújításra készülnek, így néhány hónapig nem lesz látogatható a múzeum.
Kerékpártúrák
forrás: funiQ.hu |
Erdélyben és Szatmárban kis gazdaságokban, míg Somogy és Zala megyében a nagy gazdaságokban tenyésztették ezt a nagy teherbírású állatot. A közönséges szarvasmarhánál igénytelenebb, de a hidegre és a melegre egyaránt érzékeny állat a mocsaras vidéket is kedveli, így a Kerka holtága körüli ingoványos terület tökéletes élőhely a számára.
Alapvetően génmegőrzési céllal hozták létre, de fontos szempont volt kialakításakor az állatok bemutatása, illetve a legelők természeti értékeinek és a tájképi értékeinek megőrzése.
Ki melyiket szereti
A környéken a fürdőzés szerelmesei sem maradnak programlehetőség nélkül.
A szezonálisan nyitva tartó Bázakerettyei strand- és termálfürdő pedig két termál élménymedencével, hideg vizes úszómedencével, pezsgőfürdővel és gyermekpancsolóval hívogatja vendégeit. Festői környezetben fürdőzhetnek azok, akik a kistolmácsi végállomáson szállnak le az erdei vasút szerelvényéről, hiszen a Kistolmácsi-víztározóban nemcsak horgászni, hanem fürdeni is lehet.
Steyer Edina
Zalaerdő Zrt.
