Megyaszó, a világ gasztronómiai térképén

Azon belül 2 termékük két csillag, míg 6 termékük egy csillag használatára vált jogosulttá. A készítményeik között szerepelt a mangalicából készült, 36 hónapig érlelt sonka, több különböző vastagkolbász, vékonykolbász és szalonnafélék. Valamint, Sárossy Ferenc ügyvezető legnagyobb ámulatára, a zsűri kétcsillagosra értékelte a mangalicazsírt. Rögtön az elején hozzá kell tenni, hogy a londoni bírálat vakon történik: nem számít sem a csomagolás, sem a szín, ez esetben csak és kizárólag az íz dönt el mindent.

Múlt nyáron történt, hogy a wales-i székhelyű Best of Hungary Ltd. vezetője, Gyenes Mónika megkóstolta a budapesti Nagyvásárcsarnokban a Megyaszón készített mangalica vastagkolbászokat. Útja azonnal a Harangod-Mag cégcsoporthoz vezetett, és a megbeszélésen kiderült, hogy terveik és szándékaik nagyon is összeegyeztethetők. A wales-i cég magyar prémiumtermékek brit piacra jutását segíti, és ennek érdekében benevezte a megyaszóiak tíz mangalicatermékét a kiváló élelmiszerek Oscar-gálájának is nevezett Great Taste Awards-ra.

Termékeik tehát összesen tíz csillagot kaptak. A gyártó két éven keresztül használhatja a Great Taste Producer elismerő címet, a termékeken pedig elhelyezhetik az elismerést jelölő aranyszínű csillagokat.

Az angliai versenyre 12 777 nevezés érkezett a világ minden tájáról. Közülük 205 kapott három csillagot, 1294 két csillagot, 3818-at pedig egy csillaggal ismertek el. Százhat országból küldtek termékeket az idei megmérettetésre.

Magyarországról egyébként 28 termelő vagy gyártó indult összesen 65 termékkel az idei a versenyen, többen is szép sikerrel szerepeltek.

Amikor Sárossy Ferenc, a Harangod-Mag cégcsoport ügyvezető igazgatója értesült a jó hírről, nekem is egyből elküldte interneten. Annak idején rövid tudósítást közöltünk erről a Magyar Mezőgazdaságban, de abba maradtunk, hogy karácsonyi számunkban kicsit részletesebben is beszámolunk az előzményekről.

A Harangod-Mag cégcsoport Megyaszón kívül Tiszalúcon, Taktaharkányban, Alsódobszán, Újcsanáloson, Bekecsen és Golopon gazdálkodik. A vállalat termelési értéke évi 3–4 milliárd forint között alakul, ennek az egyharmada származik állattenyésztésből.

Mangalicából jelenleg 4 ezer hízósertést tartanak, a tenyésztéshez 400 kocára van szükségük. Általában 140–160 kilogrammos testtömeggel vág­ják a sertéseket, mert akkor a legjobb az anatómiájuk, akkor kiváló húsuk és szalonnájuk formája és minősége.

Miért a mangalica és miért nem hússertés? Ennek leginkább a nosztalgia az oka. Sárossy Ferenc ma már túl van a 70-en, de még gyerekkorából emlékszik a mangalicára. Amikor módja lett rá, megpróbálkoztak vele, csak úgy kísérletképpen. Az első 60 kocát 2003-ban szerezték Halmajról. Az állomány vegyes volt, de inkább a szőke és a vörös dominált. A fecskehasúból kevesebbet kértek, mert az még a mangalicánál szokásosnál is zsírosabb.

Náluk eleinte csökkenni kezdett az állomány belső okok miatt, de aztán 2006-ban úgy döntöttek, hogy nemcsak csinálják, hanem igenis odafigyelnek a mangalica tartására. Ezután több figyelem jutott az istállóra, jobb takarmányt kaptak az állatok, aminek hatására a szaporaság is javult.

Közben eldöntötték, hogy a felhizlalt állatokat nem értékesítik, hanem maguk vágják le. Pályáztak, nyertek, mégpedig egy vágópont létesítésére. Ebből jött létre a vágóhídjuk, majd 2013-ban felavatták Megyaszón a cég húsüzemét, ahol most a mangalicákat is feldolgozzák. Eleinte 1000–1500 darab volt a teljesítményük, ami azóta felment 4 ezerre. Ha tavaszra elkészül – márpedig kész lesz! – a legkorszerűbb kocatartó, ellető és malacnevelő is, akkor tovább bővül a kapacitás.

Emellett a takarmányra külön figyelmet fordítanak, a szemes mellett tököt és zöld lucernát is adnak a jószágnak. Az abrak se akármilyen, maguk termelik, hogy tudják, mit adnak a disznóknak.

Sárossy Ferenc nosztalgiája nemcsak a mangalicáig tartott, hanem a feldolgozásához is elkezdett a múltban keresgélni. Különleges ízvilág után kutakodva évekig kísérleteztek a cégnél.

Ebben szakavatott partnerre leltek Mayer Ottó szekszárdi sváb-magyar séf személyében, de felkutatták a Megyaszó környéki régi receptúrákat is. Helybeliek és a téma iránt érdeklődő séfek szintén adtak ötletet, amiket Mayer Ottó fordított le a receptek nyelvére, azaz gyártható termékekre. A csomagolás, a dizájn évekig csiszolódott, de ma már bárhol megjelennek vele, mindenhol sikert arat.

Az az ötletük támadt, hogy a Tokaj Vicinitas Mangalica márkanevet választják. A vicinitas környéket jelent, tehát nem magára Tokajra, hanem Tokaj környékére utalnak. Napjainkban 60–80 féle terméket gyártanak, de menet közben akadt néhány olyan is, amelyik nem nyerte el a helyi bírálóbizottság tetszését.

A gyártástechnológia része, hogy a zsíros és lágy mangalicahúshoz a szilárdabb tartás érdekében szarvasmarhahúst kevernek. A termékre roppant kíváncsi kanadai magyarok emiatt nem tudtak vinni új hazájukba a termékből, mert a marhahússal együtt jár a kergemarhakór veszélye, emiatt tilos Kanadába importálni. Itthon a késztermékek fő kóstolói a Harangod-Mag munkatársai, főként az irodán dolgozók. Kiderült az is, hogy ami itthon a legjobbnak bizonyul, az külföldön esetleg senkit nem érdekel. Viszont az ellenkezője is megtörtént.

Idehaza már kialakult az értékesítési hálózatuk. Működik boltjuk Bekecsen, Megyaszón és Budapesten is, több piacon. Viszonteladó partnereknél is kaphatóak a megyaszói mangalicakészítmények, szállítanak a Balaton környékére, és sokan személyesen keresik fel őket.

Ebben az évben a koronavírus dacára is rendszeresen szállítottak Angliába, Olaszországba, Horvátországba, Svájcba, Norvégiába és Csehországba. Áttételesen azért őket is érinti a pandémia. Bár az éttermek a közvetlen kiszolgálás leállítása után áttértek a kiszállításra, azért így kevesebb alapanyagot kérnek és vásárolnak. Ennek ellenére füstölt kolozsvári manga­licaszalonnából sohasem tudnak elegendőt gyártani.

És ha egy üzlet beindul, akkor nincs megállás. Legutóbb egy üzemanyagkút-hálózat illetékes vezetője kereste meg Sárossy Ferencet, hogy szívesen forgalmaznák a mangalicatermékeiket, szendvicseket készítenek belőle.

Ahhoz képest, hogy csak 7 évvel ezelőtt készült el a megyaszói vágóhíd, termékeik által, a londoni eredmény következtében máris felkerült a település neve a világ gasztronómiai térképére. Ezt legalább akkora sikernek tekintik, mint az aranycsillagok elnyerését, azonkívül méltó ajándék a Harangod-Mag cégcsoportnak a karácsonyfa alá.