Back to top

Megyaszó, a világ gasztronómiai térképén

Szeptember 21-én üdvrivalgás tört ki Megyaszón, a Harangod-Mag cégcsoportnál. Gyors hírben értesültek arról, hogy a húsüzemükben gyártott mangalica termékeik közül 8 igen nagy elismerésben részesült Angliában. A Guild of Fine Food élelmiszeripari céh védnöksége alatt megtartott Great Taste Awards versenyen a 10 benevezett készítményükből 8 elnyerte a bíráló bizottság tetszését.

Sárossy Ferenc: a siker alapja a szabadon, természetes módon tartott tiszta vérű mangalica
Azon belül 2 termékük két csillag, míg 6 termékük egy csillag használatára vált jogosulttá. A készítményeik között szerepelt a mangalicából készült, 36 hónapig érlelt sonka, több különböző vastagkolbász, vékonykolbász és szalonnafélék. Valamint, Sárossy Ferenc ügyvezető legnagyobb ámulatára, a zsűri kétcsillagosra értékelte a mangalicazsírt. Rögtön az elején hozzá kell tenni, hogy a londoni bírálat vakon történik: nem számít sem a csomagolás, sem a szín, ez esetben csak és kizárólag az íz dönt el mindent.

Összesen 144 ember vesz részt a bírálatban, tehát az így elért összesített eredmény nem esetleges, nagyon is megbízható.

Múlt nyáron történt, hogy a wales-i székhelyű Best of Hungary Ltd. vezetője, Gyenes Mónika megkóstolta a budapesti Nagyvásárcsarnokban a Megyaszón készített mangalica vastagkolbászokat. Útja azonnal a Harangod-Mag cégcsoporthoz vezetett, és a megbeszélésen kiderült, hogy terveik és szándékaik nagyon is összeegyeztethetők. A wales-i cég magyar prémiumtermékek brit piacra jutását segíti, és ennek érdekében benevezte a megyaszóiak tíz mangalicatermékét a kiváló élelmiszerek Oscar-gálájának is nevezett Great Taste Awards-ra.

Termékeik tehát összesen tíz csillagot kaptak. A gyártó két éven keresztül használhatja a Great Taste Producer elismerő címet, a termékeken pedig elhelyezhetik az elismerést jelölő aranyszínű csillagokat.

Az angliai versenyre 12 777 nevezés érkezett a világ minden tájáról. Közülük 205 kapott három csillagot, 1294 két csillagot, 3818-at pedig egy csillaggal ismertek el. Százhat országból küldtek termékeket az idei megmérettetésre.

Kétcsillagos minősítést kapott a Harangod-Mag cégcsoport mangalica csemege vastagkolbásza és mangalicazsírja.

A 36 hónapig érlelt sonka is nagy sikert aratott
Magyarországról egyébként 28 termelő vagy gyártó indult összesen 65 termékkel az idei a versenyen, többen is szép sikerrel szerepeltek.

Amikor Sárossy Ferenc, a Harangod-Mag cégcsoport ügyvezető igazgatója értesült a jó hírről, nekem is egyből elküldte interneten. Annak idején rövid tudósítást közöltünk erről a Magyar Mezőgazdaságban, de abba maradtunk, hogy karácsonyi számunkban kicsit részletesebben is beszámolunk az előzményekről.

A Harangod-Mag cégcsoport Megyaszón kívül Tiszalúcon, Taktaharkányban, Alsódobszán, Újcsanáloson, Bekecsen és Golopon gazdálkodik. A vállalat termelési értéke évi 3–4 milliárd forint között alakul, ennek az egyharmada származik állattenyésztésből.

Foglalkoznak húsmarhatartással, aminek 300 tehenes Charolais-törzs­tenyészetük és 150 Aberdeen Angus tehén a bázisa.

Mangalicából jelenleg 4 ezer hízósertést tartanak, a tenyésztéshez 400 kocára van szükségük. Általában 140–160 kilogrammos testtömeggel vág­ják a sertéseket, mert akkor a legjobb az anatómiájuk, akkor kiváló húsuk és szalonnájuk formája és minősége.

Az élő mangalicáért 650–700 forintot fizetnek most a piacon kilónként, feldolgozva ennek többszörösét adják érte.

Miért a mangalica és miért nem hússertés? Ennek leginkább a nosztalgia az oka. Sárossy Ferenc ma már túl van a 70-en, de még gyerekkorából emlékszik a mangalicára. Amikor módja lett rá, megpróbálkoztak vele, csak úgy kísérletképpen. Az első 60 kocát 2003-ban szerezték Halmajról. Az állomány vegyes volt, de inkább a szőke és a vörös dominált. A fecskehasúból kevesebbet kértek, mert az még a mangalicánál szokásosnál is zsírosabb.

Ennek az állatnak nem bonyolult a tartása, nem szükséges hozzá túl nagy iskolázottság, sokkal fontosabb a jószág szeretete.

Náluk eleinte csökkenni kezdett az állomány belső okok miatt, de aztán 2006-ban úgy döntöttek, hogy nemcsak csinálják, hanem igenis odafigyelnek a mangalica tartására. Ezután több figyelem jutott az istállóra, jobb takarmányt kaptak az állatok, aminek hatására a szaporaság is javult.

Kétcsillagos termék a Harangod-Mag vastagkolbásza
Közben eldöntötték, hogy a felhizlalt állatokat nem értékesítik, hanem maguk vágják le. Pályáztak, nyertek, mégpedig egy vágópont létesítésére. Ebből jött létre a vágóhídjuk, majd 2013-ban felavatták Megyaszón a cég húsüzemét, ahol most a mangalicákat is feldolgozzák. Eleinte 1000–1500 darab volt a teljesítményük, ami azóta felment 4 ezerre. Ha tavaszra elkészül – márpedig kész lesz! – a legkorszerűbb kocatartó, ellető és malacnevelő is, akkor tovább bővül a kapacitás.

A mangalica malacok így védett és zárt helyen fejlődnek, ám süldő korukban kikerülnek a szabadba, a levegőre, ahol sokat tudnak mozogni.

Emellett a takarmányra külön figyelmet fordítanak, a szemes mellett tököt és zöld lucernát is adnak a jószágnak. Az abrak se akármilyen, maguk termelik, hogy tudják, mit adnak a disznóknak.

Sárossy Ferenc nosztalgiája nemcsak a mangalicáig tartott, hanem a feldolgozásához is elkezdett a múltban keresgélni. Különleges ízvilág után kutakodva évekig kísérleteztek a cégnél.

Azt akarták elérni, hogy az a sokak által becsült és kedvelt íz átkerüljön a végtermékbe is.

Ebben szakavatott partnerre leltek Mayer Ottó szekszárdi sváb-magyar séf személyében, de felkutatták a Megyaszó környéki régi receptúrákat is. Helybeliek és a téma iránt érdeklődő séfek szintén adtak ötletet, amiket Mayer Ottó fordított le a receptek nyelvére, azaz gyártható termékekre. A csomagolás, a dizájn évekig csiszolódott, de ma már bárhol megjelennek vele, mindenhol sikert arat.

Konkrét ok is közrejátszott a mangalicakészítmények gyártásában: Madridban járva Sárossy Ferenc belebotlott a helyi sonkába, megkóstolta, és azt mondta: Ilyet mi is tudunk!

Az az ötletük támadt, hogy a Tokaj Vicinitas Mangalica márkanevet választják. A vicinitas környéket jelent, tehát nem magára Tokajra, hanem Tokaj környékére utalnak. Napjainkban 60–80 féle terméket gyártanak, de menet közben akadt néhány olyan is, amelyik nem nyerte el a helyi bírálóbizottság tetszését.

A mangalica tartása nem bonyolult, de szeretni kell a jószágot
A gyártástechnológia része, hogy a zsíros és lágy mangalicahúshoz a szilárdabb tartás érdekében szarvasmarhahúst kevernek. A termékre roppant kíváncsi kanadai magyarok emiatt nem tudtak vinni új hazájukba a termékből, mert a marhahússal együtt jár a kergemarhakór veszélye, emiatt tilos Kanadába importálni. Itthon a késztermékek fő kóstolói a Harangod-Mag munkatársai, főként az irodán dolgozók. Kiderült az is, hogy ami itthon a legjobbnak bizonyul, az külföldön esetleg senkit nem érdekel. Viszont az ellenkezője is megtörtént.

Egyik termékük itthon nem kapott bizalmat, de külföldön mégis óriási sikert aratott.

Idehaza már kialakult az értékesítési hálózatuk. Működik boltjuk Bekecsen, Megyaszón és Budapesten is, több piacon. Viszonteladó partnereknél is kaphatóak a megyaszói mangalicakészítmények, szállítanak a Balaton környékére, és sokan személyesen keresik fel őket.

Ebben az évben a koronavírus dacára is rendszeresen szállítottak Angliába, Olaszországba, Horvátországba, Svájcba, Norvégiába és Csehországba. Áttételesen azért őket is érinti a pandémia. Bár az éttermek a közvetlen kiszolgálás leállítása után áttértek a kiszállításra, azért így kevesebb alapanyagot kérnek és vásárolnak. Ennek ellenére füstölt kolozsvári manga­licaszalonnából sohasem tudnak elegendőt gyártani.

A kissé szorult hazai helyzet arra inspirálta őket, hogy új módszerrel kísérletezzenek a kereskedelemben: terveik szerint már decemberben elindítják a webshopjukat.

És ha egy üzlet beindul, akkor nincs megállás. Legutóbb egy üzemanyagkút-hálózat illetékes vezetője kereste meg Sárossy Ferencet, hogy szívesen forgalmaznák a mangalicatermékeiket, szendvicseket készítenek belőle.

Ahhoz képest, hogy csak 7 évvel ezelőtt készült el a megyaszói vágóhíd, termékeik által, a londoni eredmény következtében máris felkerült a település neve a világ gasztronómiai térképére. Ezt legalább akkora sikernek tekintik, mint az aranycsillagok elnyerését, azonkívül méltó ajándék a Harangod-Mag cégcsoportnak a karácsonyfa alá.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az NBA "kezdőcsapatában" a Hennessy konyak

A Hennessy lesz az első globális szeszesital-partnere a Nemzetközi Kosárlabda Szövetségnek (NBA) - jelentette be a LVMH.

Malajziában is kitört az afrikai sertéspestisjárvány

Malajzia 3000 vaddisznó és házisertés megsemmisítését tervezi, miután február közepén a borneói szigeten, Sabah államban afrikai sertéspestisjárvány tört ki.

Macskáink örömmel elfogadják az ételt ellenségeinktől is?

Egy kutatás bebizonyította, hogy a macskák egyáltalán nem preferálják jobban azt a személyt, aki pozitívan viszonyul a gazdájukhoz, mint azt, aki negatívan viselkedik velük szemben.

Közzétették a paradicsomos carbonara receptjét Amerikában, az olaszok kiakadtak

A New York Times közölte a carbonara receptjét, amely összetevői között a paradicsom is szerepel. Emellett több más hozzávalót is felcseréltek az olaszok hagyományos tésztaételben. A recept mélyen felháborította az olasz szakácsokat és a carbonara rajongókat. Az olasz gazdákat tömörítő szervezet közleményt adott ki.

Átadták a 39. AGROmashEXPO Termékfejlesztési díjait

A virtuális kiállítás programjainak sorát a Termékfejlesztési díjak átadása nyitotta meg. A Hazai Termékfejlesztési Nagydíjat idén az Axiál Kft. vihette haza.

Győr-Moson-Sopron megyét is elérte az ASP miatti korlátozás

Az elmúlt hetekben újabb területen, ezúttal Dunaalmás külterületén elhullottan talált hat vaddisznó mintájában mutatta ki az ASP vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

Innovatív megoldások a kiváló minőségű sertéshús előállításáért

Magas biológiai értékű sertéshús előállítására csaknem kétmilliárd forintos uniós és hazai támogatásból négyéves projektet zárt le a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében - közölték a konzorcium tagjai kedden az MTI-vel.

Hortobágyi idill: így telnek az 50 évvel ezelőtt élt bikák utódainak mindennapjai

Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Hortobágyi Nonprofit Kft. állattartó telepein, melyek egyik legnagyobbján, a kungyörgyi telepen tettünk látogatást. Itt, a téli szálláshelyen közel 1000 állat éli mindennapjait, köztük azok a borjak is, melyek a cég történelmi jelentőségű, tenyésztési vonalak megújítását célzó kezdeményezése nyomán jöttek világra.

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.

Gazdátlan marhák bolyonganak a Földközi tengeren

Két szállítóhajó, fedélzetén több mint 2700 szarvasmarhával bolyong immár két hónapja a Földközi tengeren. A hajók Spanyolországból tartottak Törökországba, ahol megtagadták az állatok kirakodását a kéknyelv betegség gyanúja miatt. A későbbiekben Líbia is elutasította az állatok befogadását.