0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 23.

A célokkal nincs baj, az eszközökkel annál inkább

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke „Az EU mezőgazdasági belpiacának védelme magyar szemmel” címmel tartott gondolatébresztő előadást a Magyar Közgazdasági Társasági Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának meghívására. Úgy fogalmazott: a teljesíthetetlen követelmények bevezetése nemcsak a versenyképességet rontaná, hanem élelmiszer-biztonsági aggályokat is felvetne.

Az előadás első részében az Európai Bizottság által tavaly bemutatott európai zöld megállapodás (European Green Deal) került terítékre, melynek legfőbb célja, hogy a földrész – a világon elsőként – klímasemlegessé váljon 2050-re. A megállapodás része a mezőgazdaság és élelmiszeripar fenntarthatóbbá tételét célzó „Termőföldtől az Asztalig Stratégia, valamint a biológiai sokféleség védelméről szóló Biodiverzitás Stratégia is.

Ezek egyebek mellett előírják, hogy a növényvédő szerek és antibiotikumok használatát 50 százalékkal, a műtrágya-felhasználást pedig 20 százalékkal kell csökkenteniük a tagországoknak 2030-ig. Győrffy Balázs úgy fogalmazott, megdöbbentő módon az EU nem készített hatástanulmányt a stratégiákhoz, nem úgy, mint az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma.

Az USDA elemzése szerint, ha a javasolt intézkedések érvénybe lépnek, akkor az unióban a termelés 7-12 százalékkal csökken majd, az élelmiszerárak terén pedig 17-60 százalékos emelkedés következhet be.

„A teljesíthetetlen követelmények bevezetése nemcsak a versenyképességet rontaná, hanem élelmiszer-biztonsági aggályokat is felvetne. A probléma mindazonáltal nem a célokkal, hanem az elérésükre használandó eszközökkel van, melyek jó eséllyel arra lesznek jók, hogy feszültséget keltsenek a természet- és környezetvédők és a mezőgazdasági termelők között” – magyarázta a NAK-elnök.

Mint azt hangsúlyozta az Európai Unió a világ legkörnyezetkímélőbb mezőgazdaságát működteti, melyet ugyan lehet fenntarthatóbbá tenni, de ezt távolról sem gyors és erőszakos intézkedések révén kellene elérni. Nem beszélve arról, hogy a tagországokat nem lehet egy kalap alá venni, illetve kezelni, s hogy pontosan miért is nem, azt az előadó több adattal is alátámasztotta.

Egy 2018-as statisztika szerint a műtrágyafelhasználás Magyarországon 91,9 kilogramm hatóanyag volt hektáronként, ez a szám Belgium esetében 167, Hollandiában 138, Lengyelországban 116, Németországban pedig 115 kilogramm volt.

„Egyáltalán nem mindegy, mekkora az a szám, amit felezni kell” – fűzte hozzá, mielőtt rátért volna növényvédő szer hatóanyagok hektáronkénti felhasználását mutató adatokra. Ez a vizsgált évben Magyarországon 1,8 kilogramm, Hollandiában 5,9, Belgiumban 4,9, Olaszországban 4,7, Németországban pedig 2,9 volt.

Ha csökken a termelés, akkor a gazdák megélhetése kerül veszélybe, és a tőlük elvett jövedelem azokhoz a kereskedőkhöz kerül, akik a világ harmadik országaiból hozzák be a termékeiket. Ezek környezetvédelmi lábnyoma és élelmiszer-biztonsági háttere eltért attól, amihez Európában hozzászoktunk” – egyértelműsített Győrffy Balázs, rátérve előadásának második blokkjára, melyben az EU és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur országai között tervezett szabadkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos aggályainak adott hangot.

A többi közt arról is beszélt, hogy az említett országok (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) évente 162 ezer tonna marhahúst szállítanak az EU-ba, a szerződés értelmében ez a szám 99 ezer tonnával nőne. A NAK-elnök szavai szerint az állatok legértékesebb húsrészeiről van szó, mely termékcsoport piaca az unióban évente 1 millió tonna. „A dél-amerikai országok több mint egyharmadnyi részt szakítanának ki ebből a piacból, nem beszélve arról, hogy ők teljesen más állatjóléti feltételek mentén dolgoznak, mint az az EU-s tagállamokban megszokott” – emelte ki.

Ha a Mercosur-egyezményt aláírják, az a baromfiszektorra is jelentős hatással lesz: heti szinten 6 millió magas minőségű, szigorú egészségügyi körülmények szerint nevelt csirkét váltanának a többségükben Brazíliából importált csirkék.

Ez a mennyiség Franciaország, Dánia és Svédország együttes termelésével egyenértékű volumennek felel meg, éppen ezért a magyar baromfiágazat – mely a hazai állattenyésztés legstabilabb ágazatának tekinthető – piacait is jelentősen szűkítené.

Győrffy Balázs azonban itt nem állt meg: beszélt például arról is, hogy a méhészek is aggódhatnak, hiszen a szerződés 45 ezer tonna dél-amerikai méz importálását tenné lehetővé (a magyar méhészek évente összesen 35 ezer tonnát állítanak elő). Az előadásának végén a cukoriparral foglalkozott. Mint mondta, hogy míg az EU-ban előállított cukor 90 százaléka szigorú tanúsítási rendszer mentén kerül előállításra, Brazíliában ez az arány kevesebb, mint 10 százalék.

A dél-amerikai országban ráadásul 27 olyan növényvédő, gyomirtó és rovarölő szer van használatban, amit az unióban már betiltottak – van köztük olyan, amit évtizedekkel ezelőtt.

„Az EU-ba történő beszállítás vonzó lehetőség ezeknek az országoknak, így már javában készülnek rá. Ezt támasztja alá, hogy Brazíliában 2006 óta nem öltött akkora méreteket az erdőirtás, mint az utóbbi években volt tapasztalható. Mindezt azért teszik, hogy nálunk rég betiltott növényvédő szerek használatával termelhessék számunkra a cukrot” – zárta előadását ezzel az igencsak elgondolkodtató ténnyel.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu