0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 26.

Növénytermesztés: Kánaán – következményekkel

"A növénytermesztőknek ez a kánaán, de a többieknek bukta!” Röviden így summázta napjaink helyzetét Szabó Béla, a bakonszegi Horizont 98 Kft. ügyvezető-tulajdonosa. A cég a bihari térségben integrátor. Korábban a Püspökladány, Komádi, Debrecen és Berettyóújfalu közötti területre terjedt ki a tevékenységük, mára 20 kilométeresre szűkült a sugara.

Eddig minden tél végén megszervezték partnereik számára a Bihari Gazdanapokat, de idén a covid miatt elmaradt. Ez lett volna a huszonötödik, csakhogy a pandémia miatt nem hívhatták egybe közel 200 termelő partnerüket.

Tavaly az utolsó pillanatban még meg tudták tartani a cég szakmai fórumát.

Termelő partnereiken kívül, csakúgy, mint az előzőeken, sok vetőmag-, növényvédőszer- és műtrágyaforgalmazó cég is részt vett, hogy kisebb szabású kiállításon mutassák be termékeiket. A tavalyi tanácskozás még feltűnően optimista hangulatban zajlott, ugyanis február végén még semmi nem látszott abból, amit utána hozott az időjárás. A covid ekkor már elkezdte éreztetni hatását, ezért az volt a legfontosabb, hogy az emberek egészségét megóvják. Sikerült is.

A felvásárlási árak 1 évvel ezelőtt kezdtek már-már hihetetlenül kedvezően alakulni. Szabó Béla akkor tonnánként 48 ezer forintért tudott búzát lekötni eladásra a majdani új termésből mint integrátor.

Korábban még örült, akinek sikerült tonnánként 40 ezer forintért eladnia a búzáját, mert a covid miatt átmenetileg megtorpant a kiszállítás, és ezért leállt a kereslet.

Abban a helyzetben a 48 ezer forintos tonnánkénti búzaár valami gyönyörűségesnek tűnt, mert azzal már a termelő és a kereskedő is nyugodtan kalkulálhatott.

Tízhetes aszály

A napraforgó-termesztéshez elég bátran látott neki a Horizont 98 Kft. Összefogtak a gazdákkal, és pontosan megszervezték, hogy hol legyen a termőterület. Így sikerült tonnánként 105 ezer forintért 1000 tonnát leszerződni a Bungénak. A mából nézve ez nem sokat mond, de a korábbihoz képest 25 ezer forintos árnövekedést jelentett. Viszont, előreugorva 2021. márciusának elejére, a tavaly termett napraforgóért már 205 ezer forintot fizettek tonnánként a feldolgozók – csak legyen még valahol árualap!

A napraforgót övező nagy lelkesedés 2020-ban alábbhagyott a krónikusan száraz április miatt.

Sőt, május végéig folytatódott az aszály, csak 25-én ázott meg alaposan a vetésterület. A ma élők emlékezetében példátlan, hogy 10 héten keresztül egyáltalán ne essen eső, és hogy éppen akkor, amikor a vetésnek csíráznia kéne, amikor a búza szárba szökken és a kalásza determinálódik.

Aztán május 25-e után az időjárás elkezdte kompenzálni a kihagyást. Az addigi hátrány teljes „ledolgozására” senki sem gondolhatott, mert a növényzet alacsony lett, és a kalászok is rövidebbre nőttek a szokásosnál, de a 1,5 hónap alatt lejött 200 milliméter eső megtette a magáét. Nem kis meglepetésre az aratás végére összejött annyi őszi búza, mint az előző jobb években. A megfelelő mennyiségű vagy annál is több csapadék hatására a búzaszemek kellően kifejlődtek, a szokásos 40 gramm körülinél jóval nagyobb lett az ezermagtömeg.

Tudni kell, hogy minden 1 gramm ezerszemtömeg-növekedés 2,5 százalékkal növeli a hektáronkénti hozamot – bár sajnos ennek az ellenkezője is igaz!

Ráadásul a búza hektolitertömege meghaladta a 80–82-es értéket, néhol sokkal.

Az őszi árpa esetében a korábbi években mindig azért kellett küszködnie a gazdáknak, hogy elérjék a 63-as hektolitertömeget, ezúttal viszont szinte mindenki 64–66-os hektolitertömegű őszi árpát szállított Bakonszegre. Csakhogy a május 25-ével kezdődő csapadékos időjárás mindenkit igen óvatossá tett, mert a sok eső azzal fenyegetett, hogy a párás idő miatt a május végi búzavirágzáskor tarolni fog a fuzárium. Ennek ellenére, láss csodát, olyan tiszta és fertőzésmentes búzát, mint amilyet tavaly nyáron betakarítottak, emberemlékezet óta nem láttak, legalábbis a Horizont 98 Kft. partnereinél nem. Náluk, az országos tendencia ellenére, a búza 60 százaléka étkezési minőségű lett, 20 százaléka pedig euró minőségű, és csak a maradék 20 százalék lett takarmánybúza.

Elszabadult a gabona ára

A múlt tavaszon a vetés után rögtön gondok mutatkoztak a napraforgónál és kukoricánál. Mindkét növényt idejében elvetették, a vetést az eső sem hátráltatta – sajnos, mert így egyik sem kelt ki a szokásosnak megfelelően.

Gyakori volt, hogy május végén, június elején mindkét növényt újra kellett vetni, mert egyszerűen nem csírázott ki a vetőmag.

Egyes térségekben pedig hosszabb ideig belvíz borította a vetésterületet, amikor pedig május végén megérkezett az eső, ott szintén kipusztultak a vetések. Összességében a korábban elvetett terület 30 százalékát újra kellett vetni. A kukoricánál csak a vetőmag költsége 40–80 ezer forintra rúg hektáronként, amihez még hozzá kell számítani, hogy már az első kelés után gyomirtózták az állományt, ami ugyancsak külön költség.

A nyári betakarítás a hagyományokhoz képest 1 hét késéssel kezdődött. Tavaly július elején kezdtek neki a munkának az őszi árpával, amit az őszi búza követett, vagyis 7–10 napos késéssel a megszokotthoz képest.

A fuzáriumtól rettegve Szabó Béla gyorsan vásárolt egy toxinvizsgálót, több mint 1 millió forintért.

Aztán menet közben ez fölöslegesnek bizonyult, mert össz-vissz két mintát találtak gyanúsnak, az összes többi hibátlan és tiszta volt.

Aratás közben kisebb fajta csoda történt: elszabadult a gabona ára. Februárban még szuper üzletnek tűnt a tonnánként 48 ezer forintos kötés, de július elején már csak 48–52 ezer forintért lehetett őszi búzát vásárolni a termelőktől. Ez az 1 évvel korábbihoz képest 20 százalékos áremelkedést jelentett – igaz, ennek a háromnegyedét elvitte a forint árfolyamának gyengülése az euróval szemben.

Az akkori események, tehát az árak betakarítás alatti folyamatos emelkedésének hatására Szabó Béla meghátrált, és a kukoricára már nem mert üzletet kötni,

pedig a nagykereskedők szinte óráról órára ostromolták, hogy 44–46 ezer forintot fizetnek tonnájáért. Óvatossága kifizetődött, mert a kukorica betakarításakor már csak 53–56 ezer forintért tudott májusi morzsoltat vásárolni a Horizont 98 Kft. – szerencsére 58 ezer forintért rögtön el is tudták adni, tehát ez az üzlet kedvezően alakult.

Napraforgó, kukorica

A napraforgónál viszont nem tűnt el a baj. Az év elején tonnánként 105 ezer forintért szerződtek le rá, viszont a terület nagy részén nem kelt ki a vetés. Emiatt másodszor is vetni kellett, azt viszont a víz tette tönkre. Ennek következtében a termelők nem tudták beszállítani a leszerződött mennyiséget. Az év elején lekötött 1000 tonna napraforgóból 100 tonna hiányzott. Ezt Szabó Béla, hogy a fedezetvásárlást elkerülje, 136–140 ezer forintért vásárolta meg a szabadpiacon.

Az akcióval ugyan bukott a napraforgón 3,1 millió forintot, de úgy számolt, hogy ezt a kiesést a kukorica pótolja.

Március elején a napraforgó piaca változatlanul izgalomban tartotta az érintetteket, mert a tavalyi 80 ezer forinthoz képest akár 205 ezer forintot fizetnek érte tonnánként, csak legyen. Ekkora összeget eddig még étkezési napraforgóért sem fizettek nálunk.

A szép bevételek mutatta képet árnyalja, hogy az újravetés kb. 25 százalékkal növelte a termelési költséget. A kukoricánál a másodszorra felhasznált vetőmag – mint már említettem – 40–80 ezer forintba került. Ez korábban 1–2 tonna termés értékének felelt meg, most 1 tonnáért adnak majdnem 80 ezer forintot. Tavaly a kukoricánál, ahol a terület víznyomásos volt, 6 tonna jött össze, de ahol belvíz nem okozott gondot, ott 11–12 tonnát takarítottak be.

A napraforgó csak 2,7–2,8 tonnás átlaggal zárt, pedig a Horizontnál jó ideje 3 tonna feletti hektáronkénti hozam a megszokott.

A kényszerűségből másodvetett napraforgókat ősszel deszikkálni kellett, és ezek csak 2 tonna körüli termést adtak hektáronként. Sőt, amikor az első szállítmányok megjelentek a learatott napraforgóval a telephelyen, Szabó Béla igencsak megijedt, mert alig 37–38 százalékos olajtartalmat mértek bennük. Aztán, mintegy 150 tonnától eltekintve, megemberelte magát a napraforgó, stabilan 45–46 százalékos olajtartalmat adott.

Kukoricából tavaly 9 ezer tonnát vásárolt fel a Horizont 98 Kft. Ebből 4 ezer tonnának 16 százalék alatt volt a nedvességtartalma, a többi 18–19 százalékkal ment be. Három éve felújították a cég szárítóját, mégpedig a KITE Zrt. precíziós szárító programjában. Akkor 14 millió forintba került. Átépítették a fűtő és a hűtő zónákat, és beépítettek több mint 200 érzékelőt, hogy ne fordulhasson elő se túl-, se alulszárítás.

Az utóbbi 2 évben egyáltalán nem kellett bekapcsolni a szárítójukat, tavaly kissé szükség volt rá.

A Horizont 98 Kft.-nél régóta az dívik, hogy nem az abszolút termés a perdöntő tényező, hanem a hibridek vízleadóképességére is odafigyelnek. A Horizont 98 Kft. térségében eddig 90 százalékban FAO 300-as kukoricákat termesztettek, mert korábban érnek és jobb a vízleadóképességük, de napjainkban már fele-fele arányban termesztenek FAO 300-ast és FAO 400-ast.

Nem csökkennek az árak

Ez az év a növénytermesztők számára úgy indult, hogy itt van a kánaán. Aki biztosra akar menni, az a termése kétharmadát leköti, mert a búzáért most 60 ezer forintot, a napraforgóért 150 ezer forintot, a kukoricáért 56 ezer forintot ajánlanak tonnánként. Igaz, a búza és a kukorica szabadpiaci tonnánkénti ára jelenleg közel jár a 80 ezer forinthoz.

Szabó Béla, aki a cég fennállása óta mindig kötött üzleteket előre, most semmilyen üzletre nem mer vállalkozni. Kivár, majd csak a betakarításkor dönt.

Folyamatosan figyeli a nemzetközi trendeket, és egyelőre azt tapasztalja, hogy egyáltalán nem csökkennek az árak. A MATIF-on 230–240 euróért megy a búza és a kukorica. Ha valaki mégis jelentkezik Bakonszegen, hogy szeretne előre üzletet kötni, a Horizont 98 Kft. fogadja ugyan, de alig-alig akad ilyen partner.

A Horizont 98 Kft. történetének 20 évében 2020 volt az egyetlen olyan esztendő, amikor szóját nem kötöttek le a tőzsdén. A nyár elején 180 ezer forintot kértek ezért a fehérjehordozóért, amit Szabó Béla sokallt. Aztán idén januárban a Bungénál vásárolt egész évre napraforgódarát 60 ezer forintért. Ha most kellene vennie, már ez is 120 ezer forintba kerülne.

Az elmúlt őszön a búza vetésterülete náluk is csökkent, mégpedig 15 százalékkal, annyira csapadékos volt az időjárás.

Ismét előkerültek a röpítőtárcsás műtrágyaszórók, aztán pedig jöttek a tárcsák. Ezeken a helyeken a mostani tavaszon hengerezni kellett a vetéseket.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság