Back to top

Jobb lehetőségek az agráriumnak - Támogatás és megújulás

A következő hét évben az uniós forrásoknak és a megnövelt mértékű nemzeti társfinanszírozásnak köszönhetően a hazai agrárszektorba a korábbiaknál nagyobb mennyiségű forrás jut.

A hétéves uniós ciklus ezért nem csupán a szubvenciókról, hanem egy stratégiai jellegű szerkezetváltásról is szólhat, amelyben új, magasabb szinten folytatódhat az agrárkivitel, megújulhat a mezőgazdaság technikai színvonala és javulhat versenyképessége.

A hazai mezőgazdasági termelés, feldolgozás és az élelmiszeripar a következő hét évében soha nem látott mértékű forráshoz jut.

A megvalósuló fejlesztések révén a hazai agrárexport is új lendületet kaphat – fogalmazott az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a közelmúltban Pécsett.

Bencsik Dávid a baranyai megyeszékhelyen több agrárvállalkozás mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökének, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak, valamint a Pécsi Tudományegyetem kancellárjának felkeresése után úgy fogalmazott: a vidéken élő termelők, vállalkozók, agrárszakemberek ötletei, véleménye, évszázados tapasztalatain alapuló tudása elengedhetetlen a döntések meghozatalához, a megfelelő fejlesztési irány kialakításához.

Nagyobb társfinanszírozás

A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a magyar vidék jövője szempontjából történelmi jelentőségű, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosít a nemzeti költségvetésből az európai uniós vidékfejlesztési források mellé – emlékeztetett Bencsik Dávid. Mint mondta,

a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési pillérén keresztül érkező forrásokat 2021-től a kormány az unióban egyedülálló módon – a korábbi évek 17,5 száza­lékos támogatása helyett – 80 szá­zalékkal egészíti ki.

Ezáltal az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordítanak a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. A jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így összesen több mint 7500 milliárd forintot fordíthatunk az ágazat fejlesztésére.

A Román-Magyar Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság ülésén a tudástranszfer volt a fókuszban
A Román-Magyar Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság ülésén a tudástranszfer volt a fókuszban
Fotó: Borsos Mátyás

Ez a hatalmas összeg óriási esély a magyar agrárium és élelmiszeripar számára, de, mint mondta, a források megfelelő felhasználása a termelés, feldolgozás során nem elég, a külpiacokért is meg kell dolgozni – fogalmazott a helyettes államtitkár. A források új lendületet adnak hazánk agrárexportjának is.

A közös célok eléréséhez – ahhoz, hogy a történelmi jelentőségű fejlesztési lehetőséghez történelmi jelentőségű agrárexport eredmények is társuljanak, párbeszédre van szükség a helyi termelőkkel, vállalkozókkal, a tudomány és a megyei politika és kamara képviselőivel.

Ez a párbeszéd kezdődött most Baranya megyében.

Termelés, tenyésztés, feldolgozás

A korábbinál háromszor nagyobb fejlesztési forrásból a Baranya megyei agrárvállalkozások is részesednek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki példákat is sorolt a pályázatok révén támogatható célokra. Mint mondta, Baranya megye meghatározó bortermelő vidék, ami megmutatkozik a benyújtott pályázatok, az itt felmerülő fejlesztési igények számában is.

A szántóföldi termesztés mellett régen ugyanolyan meghatározó jelentőségű volt a falvakban az állattenyésztés, amelyet mára egyre kevésbé gyakorolnak.

A sertéstenyésztés mellett a szarvasmarha- és baromfitenyésztés megmaradt, míg pályázatok segítették a nagy állattartó telepek felépítését. Például Mohácson valósult meg hazánk egyik legkorszerűbb, hatalmas kapacitású vágó, csontozó, daraboló és csomagoló üzeme.

Hozzáadott érték és versenyképesség

Bencsik Dávid a versenyképesség, jövedelmezőség egyik feltételének a termékek minél magasabb szinten való feldolgozását és értékesítését jelölte meg. Ezt felismerve egyre több gazdálkodó vágott bele saját feldolgozóüzem létesítésébe, amelyhez pályázati forrásokhoz jutott – mondta.

Az említett beruházások mellett újabb elképzelések megvalósítására lehet majd pályázni a következő hónapokban.

Ezek között lehet olyan, amely a mindennapi életet, a megélhetési körülményeket javítja, a vidéken való boldogulást teszi lehetővé, más pályázatok segítséget nyújtanak az ökológiai gazdálkodás fenntartásához, vagy éppen az arra való áttéréshez, de ide sorolható a napokban megnyílt mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázat is – sorolta a helyettes államtitkár.

Fotó: Csatlós Norbert

Bencsik Dávid a mezőgazdaságba érkező források jelentős eredményének nevezte, hogy mindannyian helyben megtermelt, egészséges és biztonságos élelmiszerhez juthatunk. Ezt segítik Baranya megyében is a sorra nyíló termelői piacok, amelyek egyrészt biztosítják a környék termelőinek a piacra jutást, az értékesítés lehetőségét, másrészt a kontinenseken átutaztatott, környezetet is terhelő import helyett előtérbe helyezik a helyi termékek fogyasztását és így a helyi gazdálkodók megélhetését.

A keleti partner

A hazai mezőgazdaság kivitelének hagyományos célpontjai közül legutóbb Románia került a figyelem középpontjába.

Románia Magyarország második legfontosabb agrár-külkereskedelmi partnerországa, agrár- és környezetügyi partnereinkkel élénk és jó az együttműködés, ezért is fontos számunkra a jó kapcsolatok elmélyítése

– fogalmazott a Román-Magyar Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság budapesti plenáris ülésén Farkas Sándor.

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese felszólalásában megemlítette, hogy az elmúlt időszakban hazánk több esetben is örömmel tett eleget a román kollégák tudástranszferre irányuló kéréseinek. Az akvakultúra területén Magyarország támogatja a további közös együttműködést romániai intézményekkel és vállalkozásokkal.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

Megállapodtak a miniszterek, cél a műanyagmentes zöldség-gyümölcs csomagolás

Németország tartományi agrárminiszterei egységes irányzatban állapodtak meg: a zöldség-gyümölcs kereskedelemben csökkenteni kell a csomagolási hulladékot, és amennyire csak technológiailag lehetséges, mellőzni kell a műanyagot.

Az OTP Bank Románia elemzői 7,2 százalékos idei román gazdasági növekedésre számítanak

Az OTP Bank Románia elemzői 7,2 százalékos idei román gazdasági növekedést vetítenek előre, ugyanakkor a negyedik negyedévben enyhe recessziót is lehetségesnek tartanak - közölte a magyar bank romániai leányvállalata.

5,7 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom októberben

Októberben 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelemi forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az egy évvel korábbihoz viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedés üteme alig különbözik a szeptemberi 5,8 százalékostól.

Ötven magyar bort mutattak be a Berlini Magyar Szüreten

A magyar borok egyik legjelentősebb exportpiacán, Németországban mutatkoztak be a magyar borok az Agrármarketing Centrum (AMC) és Magyarország Berlini Nagykövetsége együttműködésével a Berlini Magyar Szüreten - közölte az AMC pénteken az MTI-vel.

Magyar gasztrocsatornák a Youtube-on – őket kövesse egy kis inspirációért

Nincs épp kéznél egy új szakácskönyv, meguntuk a gasztroblogokat és jobb lenne, ha valaki be is mutatná az adott receptet? Szemezgessünk a magyar Youtube-szcéna gasztrocsatornái közül!

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

Ukrajna támogatja a mezőgazdasági gépek vásárlását

Az előző évekhez hasonlóan 1 milliárd hrivnyát, azaz mintegy 32 millió eurót fordít a mezőgazdaság gépbeszerzéseinek támogatására az ukrán gazdasági minisztérium.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a faültetésben

Az őszi ültetési időszakban összesen 45 településen, közel 1200 fát ültettek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jövő tavaszi ültetéskor még 40 település zöldül tovább- mondta az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára pénteken, Szerencsen.