0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Karádi finomságok

Tíz éve fordított hátat Czah Éva és Odri Károly a nagyvárosi létnek, hogy a természet közelében – vagy inkább annak a közepén – újkori Robinsonokként éljenek. Gyökeret vertek Karádon úgy, hogy korábban még a közelében sem jártak Somogynak.

Ria, a drótszőrű magyar vizsla, Cuki, a beagle keverék és a két ló, Cifra és Ancsi a mindennapi társaságuk. Na és persze az általuk vezetett vadászház vendégei, akiket a „szolgálati időn” túl is szívesen szórakoztatnak.

Czah Éva és Odri Károly megvalósították azt, amit sokan csak szeretnének meglépni. Egyfajta új honfoglalóként hátat fordítottak a városi életnek, és inkább vállalták a napi „megpróbáltatásokat”, mintsem az urbánus kényelmet.

Volt városiként megtanultak együtt élni a természettel – az a benyomásom, közelebb kerültek hozzá, mint sokan, akik beleszülettek.

Az okok között Károly a véletlent, azaz egy újsághirdetést emleget, de beszélgetésünkből kiderül, sorsszerű volt, hogy egyszer csak megjelentek a somogyi rengetegben. A SEFAG Zrt. gondos kezeket keresett a tulajdonában lévő Karádi Vadászházba, amibe ők első látásra beleszerettek. Ugyan a Balaton déli partja nem volt ismeretlen a párnak, de 15 kilométerrel a vízparttól más világba csöppentek. A somogyi dombok, a kiterjedt erdőség, a vadászház elhelyezkedése, mintha csak régi álmuk valósult volna meg. Üzletet, lakást hagytak hátra Budapesten, hogy elmerüljenek a természet csendjében.

Személyes kapcsolatok

A magukra utaltság inkább kihívás volt, mintsem kényszer, mindketten nyitottak az újra, amit a vadászházzal együtt meg is kaptak.

„A budapesti, vendéglátós életforma már kezdett egyhangúvá válni”

– mesélte Odri Károly, ám nem kellett aggódniuk, hogy sokáig magukra maradnak, a vendégek hamar megtalálták a településtől két kilométerre fekvő lakot. Sokan megfordulnak – vadászok és családok – a házban, és a környezetben rejlő vonzerőt csak fokozza a háziak barátságos viselkedése, akik szerint sokkal személyesebb kapcsolatokat lehet itt kiépíteni, mint a fővárosban.

„A SEFAG Zrt. abban is támogat minket, hogy kialakítsuk az életformánkat” – természetesség, természetközeliség, személyesség fémjelzi a „Karcsi papa”-brandet, amit a honlapjukra kapott bejegyzések is alátámasztanak.

A színes Somogy sok meglepetést tartogat. Bár légvonalban alig 15 kilométer a déli part, távol a Balaton nyüzsgő világától mintha egy más univerzumban járnánk.

„Szerencsés helyen vagyunk, hiszen a nálunk nyaraló családok napközben a víz mellett vannak, majd este kiszakadva a forgatagból, a gyerekek önfeledten játszhatnak” – magyarázta.

Karád csöndes kis település a dombok közé simulva. Gárdonyi Géza tanulmányait végezve a helyi iskolában kezdett tanítani. Kodály Zoltán sem hagyhatta ki gyűjtőútjain az erős zenei hagyományokkal rendelkező falut, többször is visszatért népdalokat lejegyezni. Ám, hogy az újkori kapcsolódásokra kanyarodjunk, néhány évtizede az akkori fiatalok egyik kedvencét, a Trapper farmert is varrták a helyi asszonyok.

Vaddisznós palócleves

Hozzávalók (4 személyre):

60 dkg vaddisznólapocka, 3 fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1-1 paradicsom és paprika, só, bors, őrölt fűszerpaprika, rozmaring, borókabogyó, koriander – vagy egyéb vadfűszer –, babérlevél, 30 dkg zöldbab, 2 sárgarépa, 2 fehérrépa, zeller.

A szokásos módon feltesszük a vadpörköltet, és mielőtt készre fő, beletesszük a zöldségeket. Tálalásnál tejföllel ízesítjük.

A Balatonon túl is van élet, a szomszéd Andocs településen Mária-kegyhely várja a szakrális élményekre vágyókat. Aki viszont kedveli a gyógyfürdőket, negyedórányi autózással eléri Igalt.

A hegyen át néhány kilométer Kötcse, a határában található szoborpark energiadombként is ismert.

A tetejéről tiszta időben szinte az egész Balaton belátható. Kicsivel odébb, a Csillagó-hegy kilátójáról a Somogyi-dombság legszebb panorámája tárul elénk.

Nyári táborok

A legfőbb vonzerő mégis az erdő. Odri Károly túrákat vezet gyalog vagy négykeréken. Vadregényes élmény, hiszen a jelölt útvonalakkal szemben itt a saját tájékozódó készségükre hagyatkozhatnak az újkori pionírok. Közel négyezer hektár szinte egybefüggő erdőben kalandozhatunk. „A helyi gímszarvasállomány a határon túl is híres, nem ritka az 50-60 fős rudli” – jegyezte meg, és hozzáteszi, akik vállalkoznak rá, a hivatásos vadásszal egyeztetve kiülhetnek a vadlesre.

Ritka alkalom, ha nem tűnik fel szarvas, vaddisznó.

Dombos – ám ha menni kell benne, akkor már hegyes – vidék, mély szurdokokkal szabdalva. Embert próbáló terep azoknak, akik a vadászháznál elkérhető kerékpárral vágnak neki a tájnak.

Nyári időszakban saját medencét állítanak, hogy a vendégek a balatoni fürdőzés után is folytathassák a pancsolást, de pingpong-asztal és a kis füves focipálya is várja őket.

„Nyári tábort szervezünk gyerekeknek”

– hívta fel a figyelmet a házigazda, amelynek a népszerűségét fokozza, hogy a helyi madarászokkal társulva ismertetik meg a környék állatvilágát. Eleinte barátok, rokonok gyerekei jöttek, és bár mára kinőttek a táborozásból, mégis visszakéredzkednek. Az első érdeklődőket újabbak váltották, ebből is látszik, a kirándulás, a szabadban alvás, a nyomkeresés mindig vonzó program.

A ház táborok, ballagások, esküvők, születésnapok, keresztelők népszerű helyszíne.

A komoly múltra visszatekintő, egykor földszintes épület emelettel bővült, mostani állapotát 2012-ben nyerte el. Az épület négy – három 3, illetve egy 2 ágyas – szobával várja a pihenni vágyókat. Nagyobb társaság esetén a szomszédos kisház emeletén is adnak szállást. Az étteremben legföljebb 30 személyt tudnak leültetni, ám jó időben megnyitják a nagyterasz felé az ajtót, így még többen élvezhetik az együttlétet.

Almás pite

Hozzávalók:

A tésztához: 40 dkg liszt, 25 dkg margarin, 1 tojássárgája, 1 csipet só, 1 vaníliás cukor, 1 sütőpor, 1-2 evőkanál tejföl, 1-2 evőkanál cukor (ízlés szerint).

A töltelékhez: 1 kg reszelt alma, 2 evőkanál cukor, 1 citrom leve és lereszelt héja, fahéj.

Az összegyúrt tésztát kétfelé szedjük, az alsó rétegre halmozzuk a tölteléket, majd a maradék tésztával befedjük (egyben vagy csíkozva). 175 ºC fokra felmelegített sütőben fél óra alatt elkészül.

„Akik egyszer nálunk jártak, »megfertőződtek« a hely szellemével” – utalnak a visszatérő vendégekre. Olyannyira népszerű a vadászház, hogy jó előre kell foglalni. A szülők egy részét a gyerekek felhőtlen viselkedésén keresztül fogta meg a hely. A kutyák, a lovak szinte családtagok, általuk könnyebb a kapcsolatteremtés.

Az őszi-téli időszakban többségében visszatérő vadászvendégek népesítik be a házat, főként német nyelvterületről érkeznek.

Vonzza őket a kiemelkedő vadállomány, munkájukat pedig felkészült hivatásos vadászok, kísérők segítik. „Magyarország egyik elit vadászterülete vagyunk” – nyugtázza Károly, s nem a levegőbe beszél, hiszen korábban maga is szenvedélyes vadász volt.

Mára inkább vadlesre kalauzolja a turistákat, és szakavatottként beszél a vadról, a környezetről.

A szarvas és a vaddisznó mindennapi vendég a vadászház környékén, a kicsit szerencsésebbek muflonokkal, dámokkal is találkozhatnak. Róka, borz és aranysakál ugyancsak ólálkodik a környéken. A kötelességen túl a birtokon a házigazdák kreativitása is megnyilvánul.

Ötletekből nincsen hiány, a műhely ajtaja tárva, látszik, mindig készül valami.

Fúr-farag a házigazda, a kincses ládák, a nagy kapu is Károly keze munkáját dicséri.

Megunhatatlan természet

Odri Károly és felesége, Czah Éva 25 éve dolgoznak közösen, s bár szívesen vannak együtt, előfordul, hogy a birtokon belül 3-4 órán keresztül sem találkoznak. Ébredés után a lovaké az elsőbbség, Károly ellátja az állatokat. Ha nincs vendég, és nem kell hivatalos ügyeket intézni, akkor kilovagolnak az erdőbe, s élvezik a csendet. „Ria követ minket, Cuki viszont fegyelmezetlenebb, hajlamos a kalandozásra” – meséli. Ha jönnek a szarvasok, mint csúcsforgalomban a piros lámpánál, várják, hogy átmenjenek az úton. Egyszer vadlesen véletlenül éppen két fiatal görény vonulási útjába ültek, akik nem zavartatták magukat, kikerülték őket. Néhány perc múlva már egérrel a szájukban tértek vissza, s újra elmentek mellettük. Megunhatatlan!

Károly az őszre esküszik, Éva kedvenc évszaka a tavasz.

Ki ezért, ki másért rajong, de a színek már-már azonosak. Ősszel az erdő aljára perzsaszőnyeget terít a szél, a tavasz pedig a megújulás csodája. Mindkettőnél szinte naponta érezhető a változás.

A természet mindig is életük részét képezte. Pestiként gyakran megesett, hogy zárórát követően nem hazafelé vették az irányt, hanem a Börzsönybe szarvasbőgést hallgatni. Pihentetőbb volt, mint egy hintaszékben ücsörögni. Nap mint nap rácsodálkoznak a környezetükre.

Beszélgetésünk során kiderül, amolyan nagyvárosi „cserkészek” voltak korábban is. „Előző életükben” körbejárták Európát. Mégsem érzik hiányát, hogy alig mozdulhatnak ki, hiszen a somogyi dombok között sokkal személyesebb világ részesei lehetnek.

„Talán a síelés hiányzik” – kitalálták hát maguknak a sífutást, ehhez a terepjáróval alakítanak ki egy pályát a hóban.

Nincs párja a helyinek

Éva otthonosan mozog a konyhában. A vendégek rákaptak a félpanziós ellátásra, de nem is bírnák gyomorral a háromszori étkezést; a tartalmas reggeli mellé már csak vacsorát kívánnak. A gyerekeseknél elmaradhatatlan a tésztaétel, a rántott hús sült krumplival, de nem ezek a gasztronómia csúcsai. A vadászoknál viszont már jobban ki tudja élni főzőtudományát. A nyáron érkező, nagycsaládos vendégek is megkóstolják a vadételeket, a külföldieknél viszont bármikor bevethetők. A hagyományos konyhába beépíti a különlegességeket. Sajnos egyre több az ételérzékeny vendég, természetesen ezt is figyelembe veszik.

„Volt olyan vegetariánus vendégünk, aki elfogyasztotta a vadhúst” – mutatja be a konyha korlátlan úrnője, hogy mennyire relatív a hozzáállás.

Sok mindenben támaszkodik az erdőre, a gombák közül főként a vargánya jelenik meg a tányéron, de csakis biztos forrásból származót vásárol. Saját, régi magyar almafajtájuk adja a gyümölcsöt – a sütemények és a pálinka alapanyaga. A ribizlilekvár a vadhús remek kiegészítője, míg a baracklekvár sajátnak mondható, a szomszédos kajsziültetvényről származik. A ház mellett megterem a cékla, a cukkini, a tök, a petrezselyem és a fűszernövények, míg a környékbeli termelőktől ered a fokhagyma, a tojás, a dió, és a faluban nevelt szárnyasoknak is kitűnő az íze.

Sokan igénylik a kerti konyhát, bográcsolnak, sütögetnek. De olyan is akad, aki csak az alapanyagot hozza, a többit pedig Károly és Éva főzőtudása adja.

Somogy és a borok elválaszthatatlanok.

A környékben kiváló pincészetek kínálják termékeiket, és a településen is megújulóban a szőlőtermesztés, a borászat. Éppen ezért sok vendég vág neki egy borkóstolónak, igen népszerű program.

Karádi narancsos szarvassült

Hozzávalók (4 személyre):

1 kg szarvaskaraj vagy sütnivaló comb, bacon vagy füstölt szalonna, 2 sárgarépa, 2 fehérrépa, 1 kisebb zeller, 1 fej vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, só, bors, borókabogyó, koriander, babérlevél, kakukkfű, rozmaring, 2 dl vörösbor.

A mártáshoz: 1-1 narancs és citrom leve, valamint héja reszelve, 0,5 dl konyak, 1 evőkanál mustár, 1 evőkanál paradicsompüré, 2 evőkanál karamellizált cukor, 2-3 evőkanál áfonyalekvár.

A hússzeleteket jénai vagy római tálba, esetleg tepsibe tesszük, ráhalmozzuk a zöldségeket, a fűszereket, és aláöntjük a vörösbort. Körülbelül 1 órán keresztül 200 ºC fokon sütjük. Két evőkanál olajon lisztet pirítunk. Beletesszük a húson sült zöldségeket, a többi összetevőt, s ha kell, vörösborral hígítjuk, majd jól összefőzzük. A narancsmártást a felszeletelt húsra borítjuk, héjában sült burgonyával tálaljuk.

 

Forrás: A Mi Erdőnk