Back to top

Almatermésűek növényvédelme

A Kleffmann és Partner Kft. független piackutató cég. Cikkünkben a gyümölcsök növényvédelméről összegyűjtött információkat osztjuk meg, azon belül is leginkább az almatermésűekre (alma, körte) vonatkozókat. A piac egészét lefedő adataink a kajszibarack, az őszibarack és a többi csonthéjasok (meggy, cseresznye, szilva) számait is tartalmazzák.

A Kleffmann és Partner Kft. független piackutató cég 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag-, műtrágya- és növényvédőszer-piacot. E heti összeállításunk közreadásával is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik bármelyik kutatásunkban segítségünkre voltak.

Cikkünkben a gyümölcsök növényvédelméről összegyűjtött információkat osztjuk meg, azon belül is leginkább az almatermésűekre (alma, körte) vonatkozókat. A piac egészét lefedő adataink a kajszibarack, az őszibarack és a többi csonthéjasok (meggy, cseresznye, szilva) számait is tartalmazzák.

Az elmúlt évtizedre visszatekintve a gyümölcs-növényvédő szerek felhasználása és piaci értéke jelentősen zsugorodott.

A szeszélyes időjárás, az áprilisi vagy akár május eleji fagyok gyakoribbá válása a kajszibarackot és az őszibarackot érintették leginkább, de időről időre, lokálisan a többi gyümölcsfajtában is komolyabb károkat okoztak.

A gyümölcskultúrák közül az almatermésűek alkotják a legnagyobb értékű szegmenst, és azon belül is a gombaölő szerek. Ha csak e szertípus piacának a múltjára tekintünk vissza, megállapítható, hogy folyamatos csökkenése mögött nemcsak a kezelések elhagyása a fő ok – bár az évtized végére már 2,5-3 kezeléssel kevesebb kijuttatással oldották meg a termelők az alma- és körteültetvények növényvédelmét –, hanem az is, hogy az ültetvények területe is folyamatosan csökken.

Az utóbbi évek átlagában 60 százalékot tettek ki az almatermésűek növényvédelmi költségei a gyümölcsök teljes növényvédőszer-piacán, holott a területük valamivel kevesebb, mint a fele a teljes gyümölcsösterületnek.

A 2. ábrán már csak az almatermésűekre vonatkozó technológiai adatokat mutatjuk be. Ezek a számok a gombaölő szerrel vagy szerekkel kezelt területre vonatkoznak. Az elmúlt 10 évben ez a teljes területnek átlagosan több, mint 97-98 százalékát tette ki. A kezelés/ha azt mutatja, hogy egy kezelt hektárt átlagosan hányszor kezelnek valamilyen fungiciddel a termelők. Magyarországon átlagosan 7,47 kezelés jutott 1 hektárra 2020-ban, ami az utóbbi 10 év legalacsonyabb értéke. A kezelés/ha és az egy tankban kijuttatott termékek számának szorzata mutatja meg, hogy egy kezelt hektárra átlagosan hány „darab” gombaölő szert juttattak ki a gazdák. Ebből a szempontból 2020 szintén negatív rekordot hozott, az átlagosan kijuttatott 10,55 termék az utóbbi 10 év legalacsonyabb értéke.

Az önálló márkanév alatt forgalmazott gyűjtőcsomagolású termékeket, amiket egy tankkeverékben juttattak ki, egy termékként számoltuk.

A tankkeverékenként kijuttatott gombaölő termékek átlagos száma szintén csökkent az évek folyamán, bár nem olyan mértékben, mint a felhasznált termékek száma. Ez a csökkenés részben a modern, akár lisztharmat és varasodás ellen is kombinált készítményeknek köszönhető, ugyanakkor a költségek szinten tartása szintén fontos elemévé vált a növényvédelmi terveknek. A gombaölő szerek átlagos hektárköltsége minimálisan nőtt az utóbbi években, gyakorlatilag változatlan.

Az alma- és körteültetvényeken a következő hatóanyagok részesedése volt tavaly a legmagasabb: kén, kaptán, mankoceb, difenokonazol, réz-oxiklorid, réz-szulfát. A legalább két hatóanyagot tartalmazó gombabetegség elleni készítmények továbbra is ritkák, de csomagajánlatban, gyártói ajánlásként egyre többször bukkannak fel önálló termékek egyidejű kijuttatásra, felhasználásra.

A hatásmódot tekintve nem történt jelentős változás az évek során, végig mindössze 6-10 százalék volt az eltérés a kontakt termékek javára.

Nagyobb változás történt a piacértéket tekintve: 2018-ról 2020-ra csaknem 450 millió forinttal kisebb lett az almatermésűek fungicidforgalma. Ugyanígy 2018-ról 2020-ra eltűnt csaknem 70 ezer hektárnyi gombaölő termék felhasználása.

A kontakt termékek átlagos hektárköltsége nettó 6644 forint volt 2020-ban a Kleffmann becslése szerint, míg a felszívódó termékeké ezt jóval meghaladta: ebben a szegmensben nettó 9156 forinttal érdemes számolni hektáronként.

A termékek hatásmódja szerinti bontásban az ültetvények mérete meghatározónak bizonyult.

Főleg a 3 hektár alatti alma- és körteültetvények esetében túlsúlyosak a felhasznált termékek hatásmódja alapján a kontakt szerek. Minél nagyobb az ültetvények mérete, annál inkább kiegyenlítődik a különbség.

Puskás Péter

Kleffmann és Partner Kft.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vertikális farm Budapest közepén - mesterséges fénnyel termesztik a mikrozöldségeket

Egyedülálló kutatás-fejlesztési vertikális farmot avatott a Tungsram május 5-én Budapesten. A létesítményben kizárólag mesterséges fénnyel, hidropóniás rendszerben, számítógépes szenzorok igénybevételével termesztenek növényeket, egyetemekkel együttműködve végeznek kutatásokat a jövő élelmiszerellátása érdekében és az egész ország számára piaci kiugrást jelentő beltéri gazdálkodás témájában.

Napraforgó tányérdeformációi és torzképződményei

Egyes évjáratokban visszatérő jelenség a napraforgótányér élettani eredetű deformációja, torzulása. A tányérvirágzat kaszat felőli oldalán megjelenő „tumorszerű” pikkelylevél-kinövések, a tányér hasadása, a hasadás közelében gyakran előforduló nyelvesvirág-tömörülés, stb.

Szőlőtermesztés - Trio-szemzés

Napjaink szőlőtermesztése jelentősen változik, a mennyiségit minőségi szemlélet váltja fel. A fajták megválasztásában gazdasági tényezők, a technikai fejlődés és a gyakran szélsőségekben is megnyilvánuló klímaváltozás játszik fontos szerepet.

Kísérletezzünk új ágyástípusokkal!

A tavasz a természet megújulásának időszaka, amikor mi is nyitottabbak vagyunk az újításokra. Ebben a részben néhány olyan ökológiai szemléletű ágyást mutatunk be, amivel megreformálhatjuk az eddig megszokott termesztési eljárásainkat, adott esetben növelhetjük a terméshozamot is a lassan megszokottnak mondható időjárási viszontagságok közepette.

Támadnak a gyümölcsösök kártevői - ideje védekezni ellenük

A mandula, a barack, a cseresznye és a szilva már elvirágzott. Az almafák most bontották ki szirmaikat, ám e pompás látvány se feledtetheti, hogy ez idő tájt kezdődik a poloskaszagú darázs fajok és a gyümölcsmolyok első nemzedékének rajzása. Ideje nyakon csípni őket, mielőtt jelentős károkat okoznak a kiskertekben, és tönkreteszik még azt a gyümölcsöt is, amelyeket megkíméltek a tavaszi fagyok.

Eperszedő robotok Kaliforniában

A magaságyáson termelt érett, piros színű földieper betakarítására használhatók a kaliforniai advanced.farm nevű startup által kifejlesztett és gyártott TX Harvester földieperszedő robotok. Egyszerre két, egyenként négy sor epret magába foglaló ágyás betakarítását képesek elvégezni.

Koronavírus elleni gyógynövények

Sok gyógynövény rendelkezik antivirális hatóanyaggal, ám ez még kevés ahhoz, hogy gyógyítsa is a Covid19 okozta betegséget. De akkor sem haszontalan a vírusgátló gyógynövények alkalmazása...

Bármikor fertőzhet a tűzelhalás – Növényvédelmi előrejelzés 18. hét

Tavaly ilyenkor a korai tavaszodás miatt már több kártevő is tömegesen rajzott, most csupán néhánynak a szórványos rajzása figyelhető meg. A betegségek terjedésének viszont kedvez az idő: jelen van a lisztharmat, a varasodás és a tafrinás levélfodrosodás is, rövid időn belül pedig a baktériumos tűzelhalással is számolhatunk.

Klímaszabályozás és biológiai védelem

A növényházi palántanevelés és árutermelés során nagyon fontos a megfelelő klímaszabályozás. Minél jobban tudjuk ellenőrizni a berendezés klímáját, annál egészségesebbek és szebbek lesznek a növények. A sikeres biológiai védekezéshez is nélkülözhetetlen az egyenletes, az adott kultúra számára kedvező klíma tartása.

Példátlan esztendő - Spárga

Bár tavaly tavasszal is volt fagy, akkor a legnagyobb gondot a munkaerőhiány okozta a spárgatermesztőknek. Az előző évi nehézségekből okulva idén jobban felkészültek a betakarításra, a változékony, és időnként szokatlanul hideg időjárás miatt azonban a takaratlan ültetvényeken heteket csúszik a sípok szedése.