Back to top

Génmegőrzés és bivalyhústermékek

Szurdokpüspöki határában, a Mátra nyugati kapujának egyik legnagyobb fennsíkján bivalyok élnek szabadtartásban a Mátrai Bivalyrezervátumban, ahová nem vezet kiépített út. Egy turistaút és egy vízmosás mentén jutnak oda azok is, akik gondozzák az állatokat. A szélsőségek tanyájának nevezi a tulajdonos ezt a helyet, hiszen igazi kihívás a bivalyok megközelítése.

Szalai Ferenc 2014-óta foglalkozik a házi vízibivalyok tenyésztésével, és egyben génmegőrzésével is. Adódik a kérdés, hogy miért éppen a bivalyokat választotta.

A történet a szürke marhákkal kezdődött, mikor is egy ismerőse hat állatot adott át neki.

Azonban néhány hónap után rájött, nem akar már ezzel a fajtával foglalkozni. Kiderült, ahonnét a szürke marhák származtak, ott bivalyokat is tartanak. Szemrevételezve egyből amellett döntött, hogy eladja szürke marháit, árukon pedig bivalyokat vásárolt.

– Korábban nem volt alkalmam közelebbről megismerni őket, de pár hét alatt felmértem, milyen fantasztikus állatok; csodálatra méltó intelligenciájuk és viselkedésük, az, amilyen komoly szabályrendszer szerint élnek. Őshonos állatok, az ember legnagyobb segítője volt, mi mégis hagytuk majdnem elveszni – ez a felismerés odavezetett, hogy a hat bivaly néhány év alatt közel 120-ra „szaporodott” Szalai Ferenc gazdaságában.

A tenyésztő úgy véli, hogy manapság egy átlagember nagyon keveset tud a bivalyokról, legfeljebb állatkertekben vagy nemzeti parkokban lát néhányat belőlük.

A magyar bivaly, más néven mocsári bivaly, az avarokkal érkezett a Kárpát-medencébe; háziasított állataink közül az egyik legrégebbi, genetikai ősiségében a legsértetlenebb faj.

A legtöbb bivalyt a forró égöv alatt tenyésztik, a magyar bivaly ellenben a hosszú évszázadok alatt jól alkalmazkodott az itteni időjáráshoz, azonban azt a trópusi szokását megtartotta, hogy a nyári időszakban kifejezetten igényli a dagonyázást.

Hasznos élettartamuk 20-25 év, megjelenésük szilárd, jó izomzattal rendelkeznek, nagy erőt sugároznak, a bivalyerő kifejezés is méltán tükrözi az állat erejét. Marmagasságuk 150-180 cm, tömegük 450-1000 kg közötti. A fej magasan tűzött, a szarvak oldalt hátra, sarlószerűen felfelé íveltek. Igavonó erejüket az ipari fejlődés során felváltották a gépek.

Ennek is köszönhető, hogy Magyarországon az ezredforduló előtti évtizedekre a bivalyállomány erőteljesen lecsökkent, és csak pár példánnyal lehetett egy-egy gazdaságban elvétve találkozni.

A tartás során hamar világos lett a szakember számára, hogy a bivaly rendkívül jól visszaállítja az elhanyagolt vizes területek, benádasodott gyepek, töltésoldalak eredeti állapotát, ezáltal jelentős szerepük lett az értékes élőhelyek fenntartásában, és a természetvédelmi területek rehabilitációjában.

– Számunkra kiemelten fontos a bio­diverzitás megőrzése, genetikai kincseink, a természet adta értékek védelme. Ennek jegyében a fenntartható gazdálkodás mellett tettük le a voksunkat – érvel a rezervátum birtokosa.

A bivaly vegyes hasznosítású állat, vagyis húsáért, tejéért, valamint igavonó erejéért tartották. A fő jövedelmet elsősorban igen jó hústermelő képessége jelenti, hiszen egy legelőn tartott választáskori borjú testtömege meghaladhatja akár a 300 kilót is. Húsa kiváló minőségű, bár a hazai háziasszonyok körében nem ismert, nemzetközi szinten azonban elfogadott és keresett terméknek számít.

Húsa több fehérjét, foszforvegyületet és vasat tartalmaz, mint a marhahús.

A teje igazi kuriózum, mert bár nem ad sokat, körülbelül 5-10 liter/nap, de a magas zsírtartalma (6-15%) miatt a különleges minőségű tejtermékek, mint a mozarella, ricotta előállítására kifejezetten alkalmas. Ám Szalai Ferenc sajtot nem készít, mert ehhez jelentős beruházásra, és több alkalmazottra lenne szükség.

Bivalyhústermékeket 2017-től forgalmaz, amit Érték és Minőség Nagydíjjal is elismertek. Termékei között találni fagyasztott tőkehúsokat és belsőségeket, valamint füstölt sonkát, kolbászt, grillkolbászt, szalámit és hamburgerhúst is. Ezeket éttermekbe szállítja, ahol kuriózum jellege miatt jelentős az igény termékeire, de emellett webshopon keresztül is értékesít. (https://gasztrobivaly.hu/)

Szalay Ferenc 2017-ben vette át a bivalyhústermékeit elismerő Érték és Minőség Nagydíjat
A bivalyhúst leginkább a szürke marha húsához lehet hasonlítani, ebből is látszik, hogy nem extrém alapanyagról beszélünk. Amiben eltér a marhahústól, hogy még több fehérjét, foszforvegyületet és vasat tartalmaz, viszont jóval kevesebb zsírt, amitől még jobb minőségnek számít.

Jellemzése szerint rostos, tartalmas vörös hús, ízvilága populáris, nincs olyan ízkaraktere, mint például a vadnak vagy egyes birkafajtáknak.

Enyhén édeskés, növényi ízek jellemzik, jól fűszerezhető, különösen a zöldfűszerek állnak jól neki. Magas gasztronómiai élményt nyújt, és ami a legfontosabb, teljesen adalékmentes, vagyis első osztályú alapanyag. A bivalyok szinte egész évben a szabadban legelnek, füvet, vadvirágokat, vadonnőtt fűszernövényeket fogyasztanak, ami a húsuk ízében is érezhető. Mesterséges táplálékot, antibiotikumot nem adnak az állatoknak. Érdemes tehát nem csupán turisztikai látványosságként tekinteni a bivalyra, hanem a gasztronómiai lehetőségeit is kiaknázni.

Szalai Ferenc szerint a bivalyhús-értékesítés nem forrta ki magát egészen, a termék még keresi helyét a piacon. Ő körülbelül 10%-kal adja magasabb áron, mint amennyibe a szürkemarha-húsok kerülnek. Úgy látja, hogy az ágazat még nehéz helyzetben van, de hosszú távon sikerre ítéltetett, mindez jelentősen múlik a tenyésztőkön is.

Rámutat, hogy értéken kell kezelni és adni a termékeket, ugyanis ha nem így teszünk, akkor könnyen a mangalica és a szürke marha sorsára juthat bivaly is.

Ezeket a termékeket egy időben felkapták, most viszont alig találni a kereskedelmi láncok pocain. Míg a minőségi húsok külföldre kerülnek, a magyar fogyasztókat hozzászoktatták a gyengébb minőségű, olcsóbb húsokhoz, márpedig szerinte a hazai piacon is lenne helye a magas minőségű termékeknek.

A bivalyok között legelő szamarak is otthon vannak a fennsíkon

Véleménye szerint jól felépített brand és promóció szükséges a bivalyból készült termékek népszerűsítéséhez, a fogyasztókat pedig meg kell ismertetni az állatokkal, tartásukkal, a húsok felhasználásával. Ezért is fogad gyakran iskolás és turistacsoportokat tanyáján, és megmutatja a virágos legelőt is.

A bivaly dicsérete
Fotó: Boros-Fehér-Németh
Szalai Ferenc elnökségi tagja a Magyar Bivalytenyésztők Egyesületének, amely több mint 100 tagot tömörít. Céljuk a fajta megmentése, ami jól halad, hiszen az 1999-ben még alig 160 tehenet számláló magyarországi állomány mára meghaladta a 6000-et.

Ennek ellenére a bivalytartást csak türelmes embereknek ajánlja, akiknek nem elsősorban a gyors megtérülés az elsődleges.

Úgy véli, a húsok és az egyéb termékek értékesítésének még hosszú az útja, de később beváltja a hozzá fűzött reményeket. De akik hosszú távon gondolkodnak, és szeretnének tenni a következő generációért, azoknak mindenképp garantálható, hogy ha belevágnak a bivalytenyésztésbe, hamar örömöket lelik az állatokban.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Hurrá! Végre jöhet a kukacropi!

A szárított sárga lisztkukac lett a nyerő, ez az első ehető rovar, amely élelmiszerként megszerezte a forgalomba hozatali engedélyt az EU-ban.

Kevesebb holland tulipán lesz jövőre

A holland tulipán népszerűsége évek óta töretlen, ráadásul a tulipánszezon ideje is hosszabb lett. Az idei fagykárok miatt azonban jövőre kevesebb tulipán fog virágozni Hollandiában.

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Méregtelenítő kúrák - használ vagy inkább árt a testünknek?

A méregtelenítő kúrák célja a szervezet méregtelenítése a mérgező anyagoktól, népszerűek az egészségük javításában érdekelt emberek körében. De vajon ezek hasznosak vagy inkább károsak?

Baromfihús hiány az Egyesült Államokban

Az amerikai piacon jelenleg gondot okoz a baromfihús iránti kereslet kielégítése. A csirkehúsos szendvicsek a vártnál jobban fogynak, de a hústermelők nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igényekkel.

Magyar óriás - A galambok királynője

Ha az amerikai King a galambok királya, akkor a magyar óriás a galambok királynője. Sajnos hazánkban kevés van belőlük, amit könnyen megértünk, ha tudjuk, hogy ennek a fajtának sem a tartása, sem a tenyésztése nem egyszerű.

Pályáznak vagy bezárnak: sok állattartó számára vízválasztó a következő időszak

Harminc milliárdos pályázati keret nyílik meg május 28-án a kisebb állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint ötszörösére emelte a kormány a tavaly hirdetett ÁTK-t.