youtube://v/EhLJ3pN9mPU
Ezekről a törvényszerűségekről, az agrárpálya szépségéről, vonzalmáról és innovatív fejlődéséről, valamint az ehhez szükséges kitartásról beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó szerkesztője Bódi Gáborral, a Dairy-Ép Kft. területi képviselőjével és Zelenák Dáviddal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) agrármérnök hallgatójával az MMG Direkt hatodik adásában.
A Dairy-Ép Kft. immár 20 éves tapasztalattal rendelkezik az állattartó telepek tervezésében, komplett kivitelezésében, illetve felújításában, modernizálásában – megközelítőleg a hazai szarvasmarhatelepek férőhelyeinek mintegy 50 százaléka a vállalat által jött létre.
Öt évvel ezelőtt kötöttek szerződést a Lely holdinggal fejőrobotok magyarországi forgalmazására, hogy Magyarországon is megismertessék ezt a fejőrendszeri technológiát, amelyet Nyugat-Európában már évek óta alkalmaznak, és jelentős előrelépésnek számít a szarvasmarhatartásban. Ennek az eszköznek itthoni elterjesztésére kérték fel Bódi Gábort.
„A gépek és épületek árulásával beruházási koncepciót is összeállítunk a partnergazdaságok számára. Ehhez elengedhetetlen a mezőgazdálkodás összefüggéseinek ismerete. De eredendően nem ezért választottam az agrárpályát. Középiskolásként a teheneket, a lovakat és a lovaglást oly mértékben megszerettem, hogy Gödöllőre jelentkeztem egyetemre, majd lediplomázva egy téeszben szarvasmarhatartással foglalkoztam, ami egy természetszerető ember számára remek választás” – mondta Bódi Gábor.
Zelenák Dávid, a MATE agrármérnök hallgatója szintén természetszerető ember, tanulmányai során mindvégig a természettudománnyal kapcsolatos tantárgyak foglalkoztatták. Sopronban erdész technikumot végzett, majd Gödöllőre jelentkezett szántóföldi növénytermesztés szakra.
Mivel a szüleinek nincs családi gazdasága, az egyetemi évei alatt azt tapasztalja, ez jelentős hátrányt jelent tanulmányai során.
„Érdekes, hogy sokkal több a szántóföldi növénytermesztés szakot választó hallgató, mint aki állattenyésztésre jelentkezne. Kíváncsi lennék, mivel lehetne vonzóbbá tenni a fiatalok számára ezt az ágazatot is, mert úgy látni ez esetben, a napjainkban trenddé váló állatvédelem és állatszeretet kevésnek bizonyul” – közölte Zelenák Dávid.
„Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy a szántóföldi növénytermesztés kevésbé kötött, mint az állattenyésztés. Növénytermesztés során a gazda kivehet magának egy-egy szabadnapot, az állatokkal szemben viszont ez nem megengedhető” – tette hozzá Bódi Gábor.
Pedig hazánkban a jelenleginél sokkal több állattenyésztőre lenne szükség, hiszen ha megnézzük az európai állatitermék-kibocsátás éves átlagát, jelentős különbség látható a hazai mennyiséghez képest, és akkor az amerikai adatokról még nem is beszéltünk.
Ezen különbségek kiegyensúlyozásában csak a fiatalok segíthetnek, akiket az agráriumba is jelentősen begyűrűző technológiai fejlődés és modernizáció csábíthat egyedül a pályára. Hiszen már nem az a gumicsizmás, sárban taposós mezőgazdaságot éljük, mint mondjuk a ’70-es években.
Mint bármelyik agrárszektor esetében, úgy az állattenyésztésben is a teljesítmény, a termelő képesség a legfontosabb. A jövedelmezőséghez azonban számos út vezet, amiket a pályakezdők nem mindig tudnak megismerni. Bódi Gábor azt tanácsolja a fiataloknak, a szakmai gyakorlataik során ismerjenek meg minél több gazdaságot és azok felépítését.
„Érdemes kétkezi munkával, alulról megtanulni a szakmát. Egy sikeres cégvezető ismeri gazdaságának teljes felépítését, folyamatát, hiszen csak így tudja meghatározni, hogy az általa kiadott feladatot megkövetelheti-e kollégáitól. Ezen túlmenően meg kell ismerni alkalmazottainak gondolkodásmódját, miáltal ösztönözni tudja őket az eredményes munkára. Az egyetemen tanult elméleti tudás a gyakorlatba való beültetéssel válik igazán eredményessé, ezáltal a vállalat jövedelmezővé és sikeressé.
Emellett nagyon fontos lenne, ha külföldi példákat is megtapasztaljanak a fiatalok.
Láthatnák, hogy más országokban milyen gondolkodásmóddal, technológiával, vezetési stratégiával működnek a gazdaságok, amelyeknek itthoni alkalmazásával több, az ágazatban jelentkező komoly problémákra lehetne megoldást találni” – fejtette ki Bódi Gábor.
A szakember hozzáteszi, ezeknek a tapasztalatoknak a megismeréséhez a pályakezdőnek áldozatokat kell hoznia. Az állattenyésztési ágazatban is keresik a cégek a frissdiplomásokat, de szűk keretek között. Valószínűleg a pályakezdő nem tud a lakhelye közelében a szakmában elhelyezkedni, hanem szükség esetén költöznie kell a munkahely érdekében.
Zelenák Dávid kérdésére, miszerint hogyan lehet szinte a semmiből, vagy kevés anyagi tőkével elindítani egy gazdaságot, vállalkozást Bódi Gábor azt válaszolta, hogy bár tele van kihívásokkal, de nem lehetetlen.
„Gyakorlat nélkül belevágni egy állattenyésztési vállalkozásba nagy bátorságra vall, ugyanis számtalan csapdát rejt.
A pályázati források mellett jelentős hitelre van szükség, és több partnerünknek is elszoktam mondani, hogy 10 évet figyelembe véve 2 egészen biztosan veszteséggel zárul.
A kérdés csak az, hogy melyik lesz az a két év… Ezekre a válságterhes időszakokra pedig csak elegendő tartalékkal lehet felkészülni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mai piac a nagy mennyiségű előállítást követeli meg, és jelentős tömegterméket igényel.
Az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés is olyan szakma, amibe folyamatosan időt, energiát és tőkét kell belefektetni ahhoz, hogy eredményes lehessen. De talán pont ez adja a szépségét, hogy ilyen körülmények mellett kell tudni eredményesen, haszonnal termelni” – mondta Bódi Gábor.
