Amikor a meteorológusok globális felmelegedésről beszélnek, akkor a Föld átlaghőmérsékletére gondolnak – hívta fel a figyelmet -, vagyis igaz, hogy nálunk hidegebb, szelesebb, csapadékosabb a tavasz a sokévi átlagnál, más helyeken azonban aggasztóan sok melegrekord dől meg.
Oroszországban például 31,9 Celsius fokot mértek egy Északi-sarkkörön túli meteorológiai állomáson május 20-án, amely négy fokkal magasabb az eddigi rekordnál, és elég magas a hőmérséklet a Krím-félszigeten, valamint a Kaukázusban is.
Ez a szeszélyes hőmérsékleteloszlás az áramlási rendszerek módosulásával függ össze. Az elmúlt napok sokévi átlagnál hidegebb időjárásának kiváltója az Északnyugat-Európa felett elhelyezkedő alacsony légnyomású rendszer, amelynek frontzónája napokon keresztül a Kárpát-medence felett húzódott. Itt hullámzott, azaz
itt találkozott a tőlünk nyugatra, északnyugatra található hideg, illetve a délkeletre lévő meleg légtömeg.
Emiatt volt a megszokottnál hűvösebb, és ezért hullott másfélszer annyi csapadék, mint a sokévi átlag.
Hogy mindez összefüggésbe hozható-e a globális klímaváltozással, arra nehéz egyértelmű választ adni. Annyi biztos, hogy nálunk is változik az éghajlat, ami leginkább szélsőségekben nyilvánul meg. Az április már egyértelműen a globális éghajlatváltozás hatására volt az elmúlt 121 év tizenötödik leghűvösebb áprilisa. De a májusi hőmérséklet is 1,7 Celsius fokkal maradt el eddig a sok éves átlagtól.
Milyen időjárásra számíthatunk a továbbiakban?
A légköri jelenségek rendszere rendkívül összetett, amit egy olyan egyenletrendszerben modelleznek a meteorológusok, aminek nincs egzakt megoldása.
Tíz napnál hosszabb időre nem is lehet megbízható előrejelzést adni. Mindössze annyit lehet biztonsággal állítani, hogy az átlagoshoz képest milyen időjárásra számíthatunk.
Jelenleg annyit tudhatunk, hogy egy hétig várhatóan még tart a változékony idő, június első napjait követően azonban kissé stabilizálódhat a légkör állapota, aminek köszönhetően előre láthatólag az évszaknak megfelelő időjárásban lesz részünk.
Mire lehet készülni a mezőgazdaságban az éghajlatváltozás kapcsán?
Az elmúlt évek, évtizedek mérései alapján egyre melegebbé válik időjárásunk,
egyre több lesz a hőhullám, és szélsőséges marad a csapadék eloszlása.
Vagyis akár egyetlen nap alatt lezúdulhat egyhavi csapadékmennyiség, amit aztán egy hónapig tartó szárazság követhet. Az intenzív zivatarokkal pedig gyakran érkezik jég is, azaz a földművelésben egyre fontosabbá válik a jégkárokra való felkészülés, például a jégháló, valamint egyértelműen növekszik az öntözés jelentősége.
A klímaváltozást retrospektív, azaz visszamenőleges elemzéssel, valamint számítógépes éghajlati modellek segítségével vizsgálják a meteorológusok.
Az OMSZ 1901-től rendelkezik stabil adatbázissal, amely alapján visszamenőleg nyomon követhetők a változások.
A számítógépes éghajlati modellek működtetését azonban nagyon bonyolulttá teszi, hogy olyan hatásokat is figyelembe kell venni ennek során, mint az óceánáramlatok, a jégtakaró, a hóval borítottság, a gleccserek vagy az üvegházhatású gázok koncentrációjának várható változása.
Az OMSZ kétféle éghajlatváltozási modellt adaptált, amelyeket különféle paraméterek beállítása mellett futtatnak. Ezzel párhuzamosan elemzik a múltbeli adatokat is. Utóbbi tekintetében új „időszámításba” kezdtek az idei évtől. A meteorológiai világszervezet ajánlására ugyanis harminc éves átlagokhoz viszonyítják a változásokat.
A korábbi 1981-2010-es sokévi átlagok használatát idén váltotta fel az új, 1991-2020-as átlagolási időszak. Ez azért is szerencsés, mert magában foglalja a Föld tíz legmelegebb évét, egyben a legintenzívebb felmelegedés időszakát.
Az időjárás előrejelzése és az éghajlat modellezése annál pontosabb, minél pontosabban sikerül megismerni a légkör aktuális állapotát. Bár minden sarokra nem lehet csapadékmérőt állítani, a távérzékelési eszközök – például a műholdak és meteorológiai radarok – fejlődésével egyre pontosabban leírhatók a légköri folyamatok.
A beérkező adatmennyiség emelkedésével azonban egyre fejlettebb adatfeldolgozó rendszerekre, egyre nagyobb teljesítményű számítógépekre van szükség, vagyis a meteorológiai modellezés fejlődése, precizitása elsősorban a mérés- és az informatikai technológia fejlődésétől függ.
Még szerencse, hogy a meteorológiában „nincsenek határok”.
A világméretű információmegosztó hálózatnak az OMSZ is része, és egy kormányzati támogatással megvalósult fejlesztésnek köszönhetően
az idei évtől teljesen nyílt adatpolitikát folytat,
amely azt jelenti, hogy az összes magyarországi meteorológiai információt a hazai felhasználók és a nemzetközi meteorológiai együttműködések szolgálatába állították – hangsúlyozta Radics Kornélia.
