Back to top

Tavaszi összegzés: sokat és sokoldalúan intézkedett a Nébih Állami Halőri Szolgálata

Több mint 50 helyszíni ellenőrzést tartott, 5 esetben indított eljárást, 2 alkalommal tiltotta meg a kihelyezendő hal telepítését, 15 esetben jelenleg is vizsgálatot folytat és összesen több mint 3 millió forint halgazdálkodási bírságot szabott ki a tavaszi ellenőrzések során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata.

A haltelepítések ellenőrzése kiemelten fontos, mert halgazdálkodási vízterületeinket és azok őshonos halállományát manapság egyre több veszély fenyegeti.

A tavasz a hazai tógazdaságok számára is a rendes munkavégzés kezdetét jelenti. A Nébih Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) az elmúlt 3 hónapban elsődlegesen a haltelepítések szabályosságának és nyomonkövetésének vizsgálatát tűzte ki célul, amely főként halgazdálkodási vízterületeink és azok őshonos halállományának védelme szempontjából minősül kiemelt feladatnak. Ezeket manapság sajnos egyre több veszély fenyegeti, egyebek közt például az idegenhonos halfajok megjelenése.

Számos idegenhonos halfaj tudatos telepítés következtében kerülhetett be természetes vizeinkbe, ahol gyors elszaporodásuk révén a honos növény- és halfajok sokféleségét (biodiverzitást) veszélyeztetik, ráadásul az őshonos halfajok kiszorításával már több élőhely elszegényedését okozták. 

A további károk megelőzése érdekében idén tavasszal több mint 50 esetben tartott helyszíni ellenőrzést az ÁHSZ. Az ellenőrzések során az állami halőrök 5 alkalommal indítottak eljárást, 2 ízben tiltották meg a kihelyezendő hal telepítését – idegenhonos halfaj telepítésének szándéka vagy víziállat-egészségőri igazolás hiánya miatt –, emellett a Nébih további 15 esetben jelenleg is vizsgálatot folytat. A szabálysértések nyomán összesen több mint 3 millió forint halgazdálkodási bírságot szabtak ki a szakemberek. 

A Nébih felhívja a halgazdálkodásra jogosultak figyelmét, hogy Magyarországon a hatályos jogszabályok értelmében minden tervezett haltelepítést kötelező bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak és a horgászszövetségnek legalább 3 nappal a telepítés napját megelőzően, majd a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről a telepítés napját követő 8 napon belül realizációs jelentésben kell beszámolni.

A bejelentési kötelezettség szabályainak megsértése esetén 50.000-100.000 forintig terjedő halgazdálkodási bírság szabható ki.

Ennél is súlyosabb, 500.000-5.000.000 forintig terjedő halgazdálkodási bírság a várható büntetés, ha a haltelepítés halgazdálkodási jogosultság és/vagy halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv hiányában történik, valamint az idegenhonos halfajok halgazdálkodási hatósági engedély nélküli telepítése esetén is.

Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelynek természetes megújulását elő kell segíteni, hasznosítását a fenntarthatóság elve alapján kell megtervezni és megvalósítani. Kérik, segítse Ön is a hatóság küzdelmét a jogosulatlan halászat, horgászat és haltelepítések felszámolása érdekében! Ha jogsértő tevékenységet tapasztal, írja meg az allamihalor@nebih.gov.hu címre!

Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Az igazi vadmacska

A világszerte elterjedt vadmacskának számos alfaja él Afrikában, Ázsiában, és az öreg kontinensen is megkülönböztetünk skót, illetve európai változatot. Korántsem annyira barátságos állat, mint amilyennek elsőre tűnik, és napjainkban vajmi keveset tudunk róla. Állományának feltérképezésére, az állatok viselkedésének mélyrehatóbb megismerésére 2019-ben indult program hazánkban.

Gazdaközpontú támogatásra van szükség - Új források, új kompromisszumok

Pályázati és uniós források állnak jelenleg a hazai agrárium figyelmének fókuszában, amelyet jelentős mértékben megváltoztat a hazai társfinanszírozás mértékének növelése. A tárca szerint azonban a támogatási rendszer kialakításánál jobban figyelembe kellene venni a gazdák érdekeit.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Háborús hősökből tollas hajléktalanok

A házigalamb vagy parlagi galamb városi jelenléte úgyszólván általános aláfestése a városképnek. Galamb a tereken, galamb a házakon, parkokban, metróaluljáróban, sőt még villamoson is… A róluk alkotott társadalmi vélemény ambivalens: „tollas patkány”, „madarak hobója” és miegymás, a másik oldal szerint színesítik a települések faunáját, szeretik etetni őket, köztéri közkedvencként tartják számon.