Back to top

Állattartás és kézművesség

Előfordul, hogy nem kizárólag nyereségcélú gazdasági tevékenységként műveli valaki a mezőgazdaságot, hanem hagyományőrzésként, mint olyan foglalkozást, amire az elődök tisztelete kötelezi – még úgy is, hogy néha több benne a keserűség, mint az öröm. A bivalytenyésztés ilyen Romániában, Erdélyben.

A bivalytartók azt mondják, könnyebb tartani, mint szarvasmarhát, csakhogy a támogatások miatt a bivaly az állattenyésztés „fekete báránya” lett. A székelyszenterzsébeti Szabó Olivia még gyerekként, szülei székelyudvarhelyi családi gazdaságában ismerkedett meg a bivalytartással.

A kollektív gazdaságok idején megengedték, hogy a szövetkezeti tagoknak legyen egy-két állata „az udvaron”.

Így aztán Olivia szülei is állattartással egészítették ki szerény kollektívabéli jövedelmüket. Mi több, az 1989-es rendszerváltás után tovább próbálkoztak vele. 1974-től 1992-ig mindig volt négy-tíz, néha még több tucat bivalyuk is. Aztán Olivia saját családot alapított, és a várostól nem messzire, Székelyszenterzsébetre költözött.

A bivaly egygazdás állat
– Férjhez mentem, és 15 évig nem tartottunk bivalyt, de kislányunk születése után 1 évre eldöntöttem, hogy nem akarom tápokkal és tejporral felnevelni a gyereket. Ezért vásároltuk az első borjas bivalyt, és így indult újra az állattartás a családomban – idézte fel a gazdasszony az újrakezdést tudósítónknak.

Aztán fokozatosan nőtt az állomány. Most egy 50 hektáros legelőt bérelnek a közbirtokosságtól, aminek a szélére egy istállót is építettek, így az állatok gyakorlatilag csak kilépnek a szabadba. Ez nem csupán afféle kényelmi szempont, hanem tartási követelmény is. Egy közeli községben a bivalycsordát tartó gazda fel kellett számolja állományát, mert az állatok útja a legelőről a falun keresztül vezetett, és közben az elég nehezen kordában tartható jószágok igencsak „tönkretették” a környezetet.

A székelyszenterzsébeti csordára villanypásztor vigyáz. Igaz, a faluban már nem maradt, csak néhány szarvasmarha és mintegy 20 ló.

Más nem igazán foglalkozik állattenyésztéssel. Pedig – állítja Szabó Olivia – a teleltetésük költsége fele annyi, mint a szarvasmarháé, mivel nem igényesek: megeszik a kórét, a gyengébb minőségű szénát, mégis megtartják a súlyukat. Táplálékukba nem kevernek tápszert. Tarthatók törökbúza lisztet búzával, árpával keverve is. Ez a tej minőségén megérződik.

Kevesen tudják, hogy a bivaly egygazdás állat: csak egy személyt fogad el és enged maga köré, és ha nem a kedvelt tartója közelít felé, akkor valósággal elűzi az illetőt. Fontos, hogy szoros kapcsolat legyen a gazda és állatai között.

Elsősorban tápanyagban és zsírban a szarvasmarháénál sokkal gazdagabb tejét, a belőle készített tejterméket és a húsát lehet értékesíteni. Bár ez utóbbi ízletes, nem könnyű eladni, mivel a fogyasztók nem ismerik. Ennek az értékesítése a legnehezebb.

Tizennégy év kellett hozzá, hogy a saját feldolgozó üzemükben előállított tejtermékeket – sajtot, sós túrót, joghurtot – megfelelő csomagolásban adják el.

Az értékesítés még így is hosszadalmas, hiszen megfelelő feltételeket kell biztosítani a tároláshoz és szállításhoz. Heti piacokon és a kis élelmiszerüzleteken keresztül adják el termékeiket, amiket a vevők egymásnak ajánljanak, így bővül a vevőkör.

Szabó Dénes a műhelyében

Csúcsidőszakban mintegy 1000 litert termel havonta a 35 állatot számláló állomány. Ebből a mennyiségből elegendő tejtermék készül ahhoz, hogy „megéljenek” belőle. A fejlődéshez azonban kevés. Szeretnének új istállót építeni, az állományt bővíteni és fejőgépeket vásárolni.

– Próbáltunk fejlesztési támogatásra pályázni, de nem tudtuk teljesíteni a feltételeket. Így önerőből teremtjük elő a beruházási költségeket. A bivalyok Románia „fekete bárányai”, ugyanis kevesebb támogatást adnak rá, mint tej- vagy húshasznú szarvasmarhára.

A társult támogatás értéke állatonként 1 euró – mondja a gazda.

Szabó Olivia a bivalytenyésztők mintegy 2000 taggal rendelkező országos egyesületének a tagja, de egyre többen lépnek ki és adják el állományukat. Tavaly az egyesület tagjai minősítették a székelyszenterzsébeti farm által előállított tejet, ennek ellenére az ezért járó támogatást nem kapták meg. Amúgy a bivalytejért fele annyit fizetnek, mint a szarvasmarha tejéért. A két állatfajt még kiegészítő foglalkozás keretében sem lehet egy gazdaságban tartani, mert a bivaly nem tűr meg más állatot a közelében, mondja Olivia. Ezért az állományt saját borjakkal bővítik. A bivalynemesítő állomás a Szeben megyei Sercaián (Sárkány) van, azonban a fajtiszta állatok nagyon drágák, így ezt a lehetőséget nem sokan használják ki.

Az egyesületen kívül semmiféle szakmai támogatás nincs, és az egyesület lobbitevékenysége az országos döntéshozóknál eddig „süket fülekre talált”.

Hogy mégis miért tartanak bivalyt?

– Mert kötelez a hagyomány... – mondja Olívia. Nemcsak ő van így vele, hanem férje, Dénes is. Ő egy ősi mesterséget sajátított el gyerekkorában, a kötélverést, majd később átállt a szíjgyártásra.

Szabó Dénes műhelyében elmondta, hogy bár a mezőgazdasági munka reggeltől estig teljes embert kíván, szakít rá időt, hogy a család fő foglalkozása, a bivalytartás mellett bőrszíjakat, bőrtáskákat, bőr pénztárcákat készítsen.

Illusztráció

– Kézműves családban nőttem fel, 18 éves koromig a volt kollektívnál dolgoztunk, a szövetkezet keretében, szüleim mellett sajátítottam el a kötélverést. Borjúkötőféktől hajókötélig mindent gyártottunk. Aztán, jóval a rendszerváltás után, 2000-ben átálltam a bőrdíszműves szakmára, mivel az előbbi kihalt, már nem volt igény kenderből font kötélre.

Szabó Dénes mintegy 3 évig inaskodott egy segesvári mester mellett, és 2003 óta önállóan dolgozik.

A 2000-es évek elején nehézkes volt beszerezni a nyersanyagot, a nagy bőrgyárak ugyanis mind megszűntek, így a tímárműhelyeket is felszámolták. Aztán fokozatosan újjáéledt az ipar. Brassó, Szatmár, Arad, Beszterce megyékben kezdtek dolgozni cserzők, bár az igazán jó minőségű bőröket Indiából és Olaszországból importálják. Most már nincs gond a nyersanyagellátással – annál több az egyre magasabb árakkal. A bőrök mellé kiegészítőket – cipzárak, csatok, szegecsek – is kell vásárolni, ami tovább növeli a legyártott termék árát. Fejleszteni további komoly beruházással lehet. A legolcsóbb bőrhímző gép ára 24 ezer euró, amit ők nem tudnak kitermelni, félretenni. Így maradnak a kézi szerszámok és varrógépek.

Ezen a területen is – mint a bivalytermékek esetében – a legnagyobb gond az értékesítéssel, az eladással van.

A kínai dömping és a jóval olcsóbb műbőr termékek rontják a vásárt. Ezért inkább olyan kézműves piacokon árulják a terméket, ahova értő és érdeklődő közönség jár. Szabó Dénes többször gondolt már rá, hogy felhagy az ősi mesterséggel, mégsem képes rá,… mert a családi hagyomány kötelezi.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap
tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Nem akar helyreállni a vadhúspiac

A pandémia hullámait, a HoReCa-szektor-bezárásokat, a határzár miatt a külföldi bérvadásztatásból származó bevételkiesést, az évek óta tartó ASP-járványt mind megérezte a vadgazdálkodási ágazat, ami a lőtt vad piaci árában is megmutatkozott. Telített hűtőházakról, a külföldi felvevőpiac változásáról is beszámolt kiadónknak Tapasztó Sándor, a VADEX Zrt. felvásárlási osztályvezetője.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

Istálló gyarapodó és változó állományhoz – fejőrobot Szuhafőn

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn mindössze nyolcvanan laknak. A szlovák határtól két és fél kilométerre lévő településen él a Kocsis család. Vendégházat, sajtüzemet üzemeltetnek és van egy 700 hektáron gazdálkodó családi gazdaságuk. A korábban húsmarha-állományból egy kisebb ridegtartású csorda maradt és áttértek a tejtermelésre, illetve a sajtgyártásra.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

Biodiverz zöldtető Budapesten

Dezsényi Péter, a Zöldtető és Zöldfal Építők Országos Szövetségének elnöke a Makeosz szervezésében szakmai bejárást tartott az IKEA áruház tetőkertjének megtekintésére. Ez volt az első igazán biodiverz, extenzív, öntözés nélküli zöldtető egész Magyarországon, ezért nagyon jó viszonyítási pont a szakemberek számára.

A hulladék nem probléma, hanem lehetőség

A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.

A kávé- és a kávégéppiacon is a minőséget keresik a vevők

A minőségi termékek iránti igény egyre inkább jellemző a kávégéppiacra is, az éves szinten értékben mintegy 70 milliárd forintos kávépiac változásait követik az eszközvásárlási tendenciák is Costa Coffee és az eMAG tapasztalatai szerint.

Megjelentek az idei LIFE pályázati felhívások

Közzétette a 2021. évi LIFE pályázati felhívásokat az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége. Az új LIFE program néhány változást is hoz az eddigiekhez képest.

Vácduka lesz a Nemzeti Vágta előfutamainak következő állomása

Július 31-én, szombaton Vácdukán mérkőznek meg egymással a legjobb helyi lovasok a budapesti Nemzeti Vágtán való indulás jogáért. A település már másodszorra rendez Elővágtát.