0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. július 20.

Enyhíti a veszteséget

A mind gyakoribb időjárási szélsőségek számottevően csökkentik a szabadföldi kultúrák termésbiztonságát. A késő tavaszi fagyos éjszakák, a nyári aszályt megtörő, rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű csapadék, vagy a jégesők és a viharok egyaránt tönkre tehetik az addigi munkát, és lenullázhatják a bevételt.

A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű nyári csapadékok hatásáról nem készítettek összesítést a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szak­maközi Szervezetnél, így számszerűsíthető információ erről nem áll rendelkezésükre.

Annyi bizonyos, hogy foltszerű előfordulásokról beszélhetünk, a kár mér­tékét pedig elsősorban nem a kultúra érzékenysége, hanem inkább az határozza meg, hogy a nagy mennyiségű víz meddig áll a táblán.

A tartós vízborítottság és víznyomás miatt a gyökerek előbb-utóbb befulladnak, 5-10 napos vízben állás már a növények pusztulásához vezethet, mondta Hunyadi István, a szervezet korábbi ügyvezető igazgatója.

A talaj típusától, szerkezetétől, a terület kitettségétől és a talajművelési gyakorlattól is függ, hogy mekkora lesz a kár. Tömör, agyagos területen hosszú ideig megállhat a víz, különösen, ha annak a fekvése nem kedvező, ahogyan a lejárt, „eketalpas” táblán is. A teknőszerű, mélyebb fekvésű területen pedig már a kisebb csapadék is kárt okozhat. Meliorációval megelőzhető a baj, de nagy területeken igen költséges és hosszú távú tervezést, gondolkodást feltételez, véli a szakember.

A jégesők okozta károk teljesen nem kivédhetők, csak mérsékelhetők.

Erre szolgál a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kiépített és használt talajgenerátoros jégkár-mérséklő rendszer. Az éghajlatváltozásból eredő, nem várt és nagy intenzitású időjárási jelenségek csökkentik a termelés biztonságát, de a szabadföldi zöldségtermesztés megszűnésétől, belátható időtávon belül nem kell tartani. A feldolgozóipari alapanyagok (paradicsom, zöldborsó, csemegekukorica) vagy a több ezer hektáron termesztett többi zöldségféle már csak a nagy területük miatt sem vihetők fedett termesztésbe. Nem beszélve arról, hogy a jellemzően alacsonyabb termelési értéket képviselő szabadföldi kultúrákra vélhetően nem is érné meg védelmet építeni.

A szabadföldi zöldségtermesztők is csatlakozhatnak az állami kárenyhítő rendszerhez, valamint léteznek piaci biztosítási konstrukciók is a különféle káreseményekre.

Nő a biztosítási kedv

Az Allianz Hungária Zrt. tapasztalatai szerint a zöldség- és gyümölcskultúrák termesztésére jellemzően a közepes és nagyobb termelők kötnek biztosítást.

Az esetek többségében a növényállományt biztosítják, ritkábban a termesz­tőberen­dezéseket.

A termelői öngondoskodás egyre elterjedtebb, ebben nagy segítséget nyújtanak a különféle kockázatkezelési támogatások, így a növénybiztosítások díjtámogatása is ösztönző erőt ad további biztosítás kötéséhez, mondta Szentaskó László, az Allianz Hungária Zrt. senior portfoliómenedzsere.

Növénykultúrák esetén nincs előzetes szemle, ameddig a biztosító társaság befogadja az ajánlatot, addig lehet biztosítást kötni. A telephelyek biztosítását azonban általában megelőzi egy szemle, említette a szakember.

Tizenegy milliárd

Tavaly ötmilliárd forintról hétmilliárdra, idén pedig további négy milliárddal nőtt a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás keretösszege, hívta fel a figyelmet
a Magyar Biztosítók Szövetsége
(MABISZ). A Széchenyi 2020 keretében megjelent Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás című felhívás idei módosításának az értelmében a mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott éves keretösszeg a 2021-től már tizenegy milliárd forintra emelkedik. A gazdálkodók az ebbe a körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják. A 2012 óta működő rendszer keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik.

Kilenc éve még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, tavaly már meghaladta a 14,5 milliárd forintot. A megnövelt támogatási keretösszeg pedig lehetővé teszi, hogy hasonlóan lendületes növekedés mellett is magas maradjon a támogatási intenzitás. A keret túligénylésekor ugyanis a 70 százalékos plafon arányosan csökken.

A díjtámogatott növénybiztosítások bevezetése óta növekszik a biztosításkötési kedv, ráadásul az „A” csomagbiztosítás módozat (nyolc kockázat együttes biztosítása) részesedése is egyre nagyobb. Az állami kárenyhítési rendszer és a díjtámogatott növénybiztosítás pillérei egymásra épülnek és működésileg is összefüggenek.

A kárenyhítés rendszerében csak akkor jár a megítélt összeg 100 százaléka, ha az adott termelő a növénykultúráinak legalább 50 százalékéra biztosítást köt, hangsúlyozta Szentaskó László.

Gyors kárügyintézés

A növényállományban bekövetkezett kár esetén a kárbejelentést követően a biztosító előre egyeztetett időpontban helyszíni szemlén rögzíti a károkat, és jegyzőkönyvezi, hogy van-e szükség további eljárásra. Amennyiben a biztosítottak minden lényeges adatot a biztosító rendelkezésére bocsátottak, a végleges állapotban történt szemlét követő 15 napon belül számíthatnak a biztosító szolgáltatására. A növény élő szervezet, így előfordulhat, hogy a kár bekövetkezésekor állapotuk nem végleges és a kár mértéke még nem megállapítható. Ilyen esetben a biztosítottnak be kell jelentenie a növénykultúra várható betakarításának időpontját, hogy előtte a biztosító pótszemlén véglegesíthesse a kárfelmérést. A szolgáltatásokat gyakran banális okok akadályozhatják, például ha a biztosított nem adja meg a teljesítéshez szükséges számlaszámot, vagy hibásan adja meg saját elérhetőségeit.

Fontos, hogy a kár lezárásáig telefonon és e-mailben elérhetők maradjanak a termelők, mert ilyen esetben gyorsan megy az ügyintézés,

osztotta meg tapasztalatait az Allianz Hungária Zrt. munkatársa.

Díjtámogatás

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, valamint a káreseményektől függően – idén is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhattak, a díjtámogatásra pedig április elejétől pályázhattak.

A díjtámogatott növénybiztosítást mezőgazdasági termelőknek, integrátoroknak ajánlják a biztosítók (ezt a 2011. CLXVIII. számú törvény, illetve a VP3-17.1.1-16 számú mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás részletes feltételeiről szóló pályázati felhívás teszi lehetővé).

A termék az értékesíthető szerződések típusa szerint díjtámogatott és kiegészítő, nem díjtámogatott részre tagolódik.

A díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződések egyike az „A” típusú csomagbiztosítás, mely a jogszabályokban meghatározott növénykultúrákra és (kizárólag együttesen köthető) kockázatokra (téli fagykár, őszi fagykár, tavaszi fagykár, mezőgazdasági árvízkár, vihar és homokverés-kár, jégesőkár, felhőszakadás kár, aszálykár) fizet kártérítést. A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás szintén a jogszabályokban meghatározott növényekre és káreseményekre vonatkozik, de ez az előzőtől eltérően a káreseményekre külön-külön köthető. A „C” típusú mezőgazdasági biztosítás pedig növényekre és kockázatokra is külön-külön köthető.

A díjtámogatott növénybiztosítások mellé kiegészítő, díjtámogatásra nem jogosító biztosítás („D” típus) is elérhető.

A díjtámogatott biztosítások csak akkor térítenek, ha a kárküszöb mértéke eléri a károsodott területre megállapított biztosítási összeg legalább 30 százalékát.

Az ennél kisebb kárra a biztosító nem fizet. A kiegészítő biztosítások a díjtámogatott biztosítások alapján nem térülő károkra is fedezetet nyújthatnak. Például jégesőkár esetén a „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor fizet, ha a kár meghaladja a károsodott területre eső biztosítási összeg 5 százalékát és kisebb, mint a károsodott növénykultúra biztosítási összegének 30 százaléka.

Az Allianz kiegészítő biztosítás a díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződések („A”, „B”, „C” típusú mezőgazdasági biztosítás) mellé köthető olyan kockázatokra, mint a jégeső-, vihar- és homok­veréskár, mezőgazdasági árvízkár, téli fagykár vagy felhőszakadás miatti kár.

Jégeső, vihar, felhőszakadás

A Groupama Biztosító Zrt.-nél elsősorban a szántóföldi zöldségkultúrákra kötnek biztosítást, ezután következik az ültetvények biztosítása.

Partnereik között vannak 1-2 hektáros termelők és több száz hektáron gazdálkodók is.

A biztosítás kötésének legnagyobb mozgatórugója a természeti károktól (fagyok, vihar, jégeső, felhőszakadás stb.) való félelem, mondta Kókai Gábor, a cég mezőgazdasági ágazatvezetője. Tapasztalataik szerint a biztosítási piacon kialakult versenyhelyzet miatt még nem érezhető az utóbbi években megnövekedett kárgyakoriság hatása. Jelenleg még mindig toronymagasan a jégeső okozta károk dominálnak, de pár év távlatában már növekszik a viharból és felhőszakadásból eredő káresemények száma.

Az ügyfelek egyedi igényeihez szabható biztosítási termékeket kínálnak. A legnépszerűbb, díjtámogatásban részesíthető növénybiztosítások keretrendszerét a Mkk. törvény és a VP kereteiben meghirdetett mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott támogatási felhívás adja. Ezen kötelező tartalmú biztosításokhoz azonban az ügyfelek választhatnak kiegészítő fedezeteket, amelyekkel leginkább le tudják fedni biztosítási igényeiket. Ilyenek lehetnek az önrész-csökkentés vagy fedezetbővítés.

A leggyakrabban igénybe vett megoldások között van a nem támogatott tűzfedezettel történő bővítés,

de nagyon népszerű az alacsonyabb szélsebesség esetén is térítő viharbiztosítás és a kertészeti kultúrákra elérhető minőségi értékcsökkenésben megnyilvánuló károk fedezete is.

A cégnél a biztosítási piac növekedését tapasztalják. A növekedés egyik motorja a biztosítási díjtámogatási rendszer, de természetesen a gyakoribb időjárási kockázatok is növelik a biztosítások keresletét, mondta Kókai Gábor.

Az államilag erre a célra létrehozott kárenyhítési alap nem konkurencia számukra, a két elem jól megfér az öngondoskodási palettán. A kárenyhítési alapból csak 50 százalékos enyhítést kap, aki nem köt piaci alapú biztosítást, így a két megoldás együttesen tudja a legmagasabb védelmet adni a termelőknek.

Nagyon fontos szempont, hogy a termelő legalább akkor hozzájusson a biztosítási szolgáltatás összegéhez, mint ahogy pénzhez jutna, ha nem érte volna veszteség.

A növénykultúrák károsodásának mértéke legtöbbször csak betakarítás előtt mérhető fel pontosan, amikor a termés mennyisége és minősége jól látszik. Ilyenkor a gazdával közösen állapítják meg a biztosítási feltételek szerinti szolgáltatási összeget, amit azután a lehető leggyorsabban, de legkésőbb 15 napon belül kifizetnek, említette a szakember.

Forrás: Kertészet és Szőlészet