0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 21.

Fűnyírás másképp

Franciaországban 2021. január 21. óta a törvény erejével tették védetté az érzékszervi örökségnek nyilvánított vidéki zajokat és szagokat, úgymint a hajnali kakaskukorékolást, a traktor zakatolását, a tücsökciripelést, a tehenek kolompolását és a trágyaszagot is. Hazánk vidéki településein a háttérzajt sokkal inkább a láncfűrész, a motoros fűkasza vagy a benzines fűnyíró berregése uralja.

A folyamatosan növekvő fűvel való küzdelemre használt modern eszközök nemcsak zajosak, hanem kimondottan környezetszennyezők is. Most egy újjáéledő, környezetbarát lehetőséget szeretnénk bemutatni a fű karbantartására. Pár évvel ezelőtt Észak-Németországban, Varelben járva néhány ház udvarában szabadon legelésző juhokra lettem figyelmes. Meglepetésemre kiderült, hogy elsősorban fűnyíró tevékenységük miatt tartják őket házi kedvencként.

A Watt-tenger közelségéből adódóan üde zöld minden, harapnivalóban sosincs hiány.

Ugyanitt a gát karbantartása is a pásztorokkal való együttműködés keretében történik. A juhnyájak a fű rendben tartása mellett a talajerózió ellen is áldásos hatást fejtenek ki, mert patáikkal tömörítik a talajt.

A juhok fűnyíróként való alkalmazása nem egyedülálló jelenség a világban. 2013-ban Párizsban négy anyajuhot fogtak munkára a Városi Levéltár körüli területen azért, hogy később a városi közparkokban is erre a környezetbarát megoldásra cseréljék a benzinüzemű gépeket. Azóta a juhok megszokott jelenségnek számítanak a metropoliszban, Seine-Saint-Denis külvárosától egészen a város szívéig.

A francia főváros esete nem egyedi. 2009-ben Kaliforniában a Google kecskenyájat bérelt a városközpont füvének alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó nyírására. A Living Systems Land Management, akitől beszerezték az állatokat, jelenleg már 3500 bérelhető állattal rendelkezik, mi több, a Forbes szerint 2018-ban az Egyesült Államokban több száz hasonló cég működött.

Belgium egyik legforgalmasabb repülőterén, a brüsszeli Zaventem zajvédő zónájában is néhány juhot vetettek be gépek helyett.

Ebben az esetben a biodiverzitás növelése is szempont volt: a fűnyírók által levágott növényi részek a talajon maradnak és takarják azt, míg a birkák elfogyasztják ezeket, ezzel elősegítve a ritkább fajták megjelenését.

Végeztessük el a munkát juhokkal!

Tavasztól szeptemberig, különösen a csapadékos nyári hetekben gyakori elfoglaltságot ad a gyep kordában tartása. A fűnyíró az üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag miatt költséges, környezetet terhelő és zajos tevékenység.

Az utóbbi években számos évezredek óta hagyományosan legeltetett, szellemesen “bio fűnyírónak” nevezett állat ház körüli tartása éli reneszánszát. Vajon melyiket érdemes bevetni, ha a nyíráshoz használt gépet szeretnénk kiváltani? Ami a teljesítményt illeti, közel fél hektárnyi (4645 négyzetméter) terület egy nap alatti lelegeléséhez 38 kecske, 83 juh vagy 7 szarvasmarha szükséges.

Kecskéket egyre többen tartanak manapság, de korántsem biztos, hogy a gyep kurtítására ők hozzák az átütő megoldást.

Elsősorban azért, mert leginkább a szemmagasságban és attól fölfelé található növényzetet fogyasztják. Csak akkor hajolnak le a lábuk előtt heverő fűért, ha fent már mindent eltüntettek, és ez alól sajnos a fák kérge sem kivétel. Ügyesen ugranak, ezért előbb próbálkoznak meg a szomszéd bokrainak meglátogatásával, minthogy a saját kertünkben legelésbe kezdjenek. Ugyanakkor megfelelően elkerítve kiválóan rendet tesznek a több éve elhanyagolt, sűrű, szúrós bozóttal benőtt területeken.

Ha rendezett benyomású gyepet szeretnénk, akkor kecske helyett inkább az igazán sokoldalú juhok beszerzését ajánljuk. Ez a megoldás elsősorban azok számára hoz átütő sikert, akik nagyobb kerttel, füves birtokkal rendelkeznek, mivel egyedenként kb. 1500 négyzetméter területet tartanak karban. Ha ennél kevesebb állna a rendelkezésükre, akkor fennáll a veszélye, hogy néhány év alatt túllegelik a területet, és a fű akár ki is pusztulhat.

A birkák parlagfüves terület irtásához is bevethetők, mivel kifejezetten kedvelik ezt a növényt.

A juhokkal való legeltetés kimondottan környezetbarát módszer, mert amellett, hogy elkerüljük általa a káros anyagok kibocsájtását, az állatok termékeny trágyájukkal még a talajt is táplálják. Régen – főként az Alföld és a Dunántúl nagy gabonatermesztő területein – aratás után a tarlón legeltettek emiatt. A gyapjas patások azokon a dimbes-dombos részeken is tökéletesen elboldogulnak, ahova fűnyíróval képtelenség lenne eljutni. A végeredmény ott is az egyenletesen lerágott, ápolt benyomású gyep lesz.

Pár állat beszerzése bőségesen megtérül: ha egy birkapörkölt kedvéért nem válunk meg tőlük, akkor körülbelül 10 évig nem kell költenünk gépkarbantartásra és üzemanyagra sem.

Gondoskodni kell róluk

Természetesen juhtartás esetén is felmerülnek költségek: kell egy fedett hely, ahová behúzódhatnak az időjárás viszontagságai elől, kerítéssel le kell választanunk a veteményest és az alacsonyabb cserjéket, fiatalabb fákat.

Táplálásuk kiegészítésére adnunk kell nyalósót, és téli takarmányról, valamint annak tárolásáról is gondoskodnunk kell.

A juhok igen félénk állatok, ezért további hátrány, hogy nem feltétlenül egyeztethető össze a kutyatartással, vagy legalábbis egyiket el kell kerítenünk. Több napos távollét esetén pedig meg kell kérnünk valakit, hogy naponta friss vízzel itassa őket.

Emellett állategészségügyi szempontból számos óvintézkedést kell betartanunk. Évente egyszer, általában tavasszal meg kell őket nyírni. A lábvég-megbetegedések elkerülésére meg kell akadályozni a körmük túlnövését. Fedett helyük, itatóedényük tisztántartására ügyelni kell szintén a betegségek miatt. Külső és belső paraziták megjelenését is meg kell akadályoznunk. Vásárláskor legyünk tekintettel az állat nemére is. Számoljunk vele, hogy a hímek viselkedése ivarzáskor agresszívvá válhat.

Legsikeresebben tartható juhfajták

A juhok őseit 10-11 ezer éve háziasították Délnyugat-Ázsiában, Mezopotámiában.

Magyarországon a hosszú szőrű racka és a cigája számít ősi fajtának, amiket az 1950-es évek elejére csaknem kiszorított a merinó.

Azóta hazánkban is számos, kedvező húshaszna, tej- vagy gyapjúhozama miatt nemesített fajta jelent meg, de vannak kettős, vagy akár hármas hasznú típusok is. Jelenleg pedig már nemcsak haszonállatként, hanem egyre inkább kedvtelésből is tartják a ház körül.

Legeltetés szempontjából egyértelműen kiemelkedően hatékony a kameruni juh, amire hazánkban is egyre növekszik a kereslet és kínálat. Ez a kis termetű fajta Nyugat-Afrikából került Európába, ahogy a neve is utal rá. Igénytelensége miatt könnyű tartani: a többi birkával ellentétben nem szükséges nyírni, mivel rövid szőrzete sokkal inkább a kecskééhez hasonlít. Betegségekre nem érzékeny, az ellésnél nem igényel segítséget, általában még körmölni sem kell. Kiválóan bírja a hideget, fű híján a földre hullott leveleket is szívesen fogyasztja.

Sokan kellemes ízű, vadra emlékeztető húsa miatt tartják, de csak ritkán végzi gazdája asztalán, mert szelíd természete miatt hamar a család szeretett tagjává válik.

A másik élő fűnyíróként bátran bevethető, az elsőként törzskönyvezett brit birkafajta, a shropshire, ami egyedülálló abból a szempontból, hogy a tűlevelű fákat, rügyeket, gyümölcsfák kérgét, szőlőtőkéket nem károsítja, ezért akár faiskolák, gyümölcsösök, szőlőültetvények karbantartására is használható.

Állatot tartani örömmel, de nem kis felelősséggel és hosszú távú elköteleződéssel jár. Ha nincs lehetőségünk vagy kedvünk hozzá, de mégis szeretnénk a gépi fűnyírást elkerülni, választhatjuk az ősi módszert: régi típusú kaszát vagy sarlót is ragadhatunk, ami rekreációs szempontból is előnyös.

Forrás: Kerti Kalendárium