Back to top

Hagyományőrzés a génmegőrzési intézetben

Az embernek először az az érzése, mintha egy apró faluba érkezett volna azzal a különbséggel, hogy szinte valamennyi épületben emberek helyett állatok élnek. Méghozzá különleges állatok a magyarság szempontjából, ugyanis számos őshonos haszonállat él itt fajtamegőrzés céljából, de az intézet további célja, hogy ezek a fajták visszakerüljenek a XXI. századi haszonállattartás mindennapjaiba.

MMG - Az ökörfogatokhoz megfelelő típusú szekér dukál

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) Haszonállat-génmegőrzési Intézetében (HGI) vagyunk, Gödöllőn. A telep belseje felé haladva egy nyájnyi kecske vágott keresztül a makadámúton. Barátságosan int felénk pásztoruk, mintha régen látott ismerősök lennénk. Így történt ez akkor is, mikor megérkeztünk Bogár Károly telepvezetőhöz, aki elsősorban szarvasmarhákkal foglalkozik. De nem csak ellátja, hanem fel is neveli őket borjú koruktól kezdve, majd különböző hagyományőrzési célra betanítja a jószágokat.

Fotó: Bokor Ádám
Létrehozni egy bemutatóközpontot

– Első lépés, hogy az állat kezes legyen. Minél fiatalabb korban elérjük ezt, annál könnyebb dolgunk lesz a későbbiekben. A jászolhoz kötve, a folyamatos ellátás mellett, a napi kontakt kialakítására törekszem.

Mikor az állat már megbízik bennem, akkor elkezdődhet a betanítás. Kötelet teszek rá, vezetgetem, és közben szoktatásképpen különféle vezényszavakat mondok neki, amiket később, az igázás folyamán használok.

Majd hozzászoktatom magához az igához, felteszem rá a jármot, és egy „bekocsizott”, tapasztalt állat mellé állítom.

Eleinte autógumit vagy fát húzatok vele, hogy szokja a terhelést, utána viszont már szekérbe fogom. Szép lassan megszokja, hogy a bakról hajtom, és idővel teljesen természetessé válik számára a szekerezés – meséli Bogár Károly, aki a kedvünkért Táblást és Tiborcot, két szürke szarvasmarhát fogott a szekér elé, hogy megmutassa, hogyan dolgoznak az állatok a szekér előtt. Az előtt a szekér előtt, amelyet Károly maga készített kollégájával.

Az ökörfogatokhoz megfelelő típusú szekér dukál. Ebben az esetben egy lőcsös parasztszekérről van szó, amely olyan autentikusra sikeredett, hogy rendszeresen viszik az ökrökkel együtt kiállítása. Károly lecserélte az összes elkorhadt lécet és deszkát, a kereken egyedül a vasráf maradt eredeti. A kerékagy tölgyből készült, a talpfák akácból, a küllők kőrisből, az oldalfalak fenyőből, maga a lőcs pedig szintén kőrisből.

– A szarvasmarhaszekér felépítése némileg eltér a lovas szekérétől. A marha a rúdon (lőcsön) keresztül adja át a vonóerőt, míg a ló az istrángon és a hámfán. Éppen ezért a lőcsnek követnie kell a szarvasmarha mozgását, ezért az föl-le tud mozogni, ellentétben a rúddal, ami mereven csatlakozik a lovas kocsihoz – avat be minket a telepvezető.

Fotó: Bokor Ádám
Hogy megbizonyosodjunk minderről, Bogár Károly bakra ült, és vezényszóra megiramodtak az ökrök. Mialatt megbizonyosodtunk a szürke marhák őserejéről, rákérdeztem a telepvezető hagyományőrzési tevékenységére. Mint mondja, szinte valamennyi hazai rendezésű mezőgazdasági kiállításon részt vesz szekerével és marháival. Több mint 20 éve jár rendszeresen az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokra ökörfogatával, amivel a régi paraszti kultúra egy szegmensét szemlélteti.

A hagyományőrzést a Haszonállat-génmegőrzési Intézet a kiállítások mellett szeretné üzemterületére is kiterjeszteni.

Egy bemutatóközpont létrehozása a cél a közeljövőben, amely keretében az ide látogatók ökrös szekéren kocsikázva ismerhetik meg a régi paraszti gazdaságok életét, ismereteket szerezhetnek az őshonos haszonállatokról, valamint azok ház körüli munkáját, funkcióit is megismerhetik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Állatjóléti szempontok miatt lassan növő csirkékre váltanak Amerikában

Az amerikai baromfiipar felkészült rá, hogy növelje a lassan növő fajták termelését, miután egy nagy befolyással bíró állatjóléti csoport kijelentette, csak az ilyen fajták kaphatják meg a minősített tanúsítványukat.

Újdonságok a Horschtól

Schwandorfban mutatta be jövőre piacra kerülő gépújdonságait a Horsch. Repce-, napraforgó- és kukoricatarló ápolására, a szármaradványok talajba dolgozásának előkészítésére a duplatagolt késes száraprító hengerekből és háromsoros, rugós fogú mulcsrendező boronából álló Cultro TC késes hengercsaládot ajánlja a vállalat.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Tejelő tehenészet fejlesztése Földesen

Vagy az eddigi technológiával küszködnek, vagy felszámolják. Ezt a két választási lehetőséget látta a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. a tehenészeti telepénél. November 19-én aztán ünnepélyes alapkőletételre került sor, mert végül egy harmadik megoldás látszik megvalósulni: összesen 3,38 milliárd forintot szánnak a fejlesztésére.

Vajon jogos-e a klímaszorongás?

Egyesek szerint az utolsó órában vagyunk, talán már azon is túl, mások világszintű pánikkeltésnek gondolják Földünk klímaváltozását. Kutatások szerint a mezőgazdasági tevékenység ennek a folyamatnak a katalizátora, és hamarosan mediterránná, két évszakossá válik hazánk időjárása. Hogy mi ebből az igazság? Megtudhatják az MMG Direkt legújabb adásából.

Fokhagymát a baromfiólba

A madártetűatka (Dermanyssus gallinae) az egyik legnagyobb problémája a baromfitartóknak és -tenyésztőknek az egész világon. Egy kutatás a közelmúltban kimutatta, hogy a baromfitáphoz adagolt fokhagyma hatásos lehet ellene.

Lebegő orchideakert - a természet és az új technológiák mesteri duettje

Egy rendkívüli, lebegő virágokból álló kertet hoztak létre Tokióban, amely egy modern technológián alapuló művészeti kísérlet és tisztelgés a természet előtt.