0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 28.

Az EU és az USA pulykaigénye

A legújabb igé­nyeket is kielégítő pulykafajták esetében alacsonyabb a mortalitás, javul a tojások keltethetősége, nő a pulykapipék életképessége és takarmányértékesítése - hangzott el a közelmúltban egy szakmai konferencián. Ebben visszaköszön a lábvizsgálat szigora, melynek köszönhetően a pulykák lába kellően megerősödik még azelőtt, hogy nagy terhelést kapna az állatok erőteljes fejlődével.

November közepén szakmai konferenciát tartott a Pulykaszövetség. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke felügyelte a napirend pontos betartását, és bemutatkozott Muzsek András, a Pulykaszövetség újonnan megválasztott elnöke, aki egyben a Gallicoop Zrt. vezérigazgatója. A rendezvényt összekapcsolták azzal a 2013 óta ápolt hagyománnyal, hogy az USA magyarországi nagykövetségének egyik munkatársa is részt vesz rajta. Idén Leonore Adams gazdasági titkár üdvözölte a résztvevőket, majd röviden vázolta országaink kapcsolatát.

Muzsek András bemutatkozásában úgy fogalmazott: hogyha a Gallicoopért vállalta az egyszemélyi felelősséget, akkor a teljes magyar pulykaágazatért is kötelessége ezt megtenni, és el kell vállalnia az elnöki tisztséget. Rövid programjából kiemelte, hogy most nem a vészharang kongatása a feladat, mert vannak jó termékek, de a siker eléréséhez a sarkukra kell állnia az ágazat szereplőinek.

Fontos feladatnak tartja, hogy tényeket közöljön a sajtó az ágazatról, a karácsonnyal kapcsolatban pedig jogos elvárásnak tekinti, hogy az ünnepre legyen elegendő pulyka.

Ehhez össze kell fognia a termelőknek, a takarmánygyártóknak, bankoknak, és a tájékoztatásukkal a vásárlókat is be kell vonni az összefogásba.

Leonore Adams nagykövetségi gazdasági titkárnak június óta Magyarország az állomáshelye, ennek ellenére elejétől végéig magyarul olvasta fel köszöntőjét és előadását. Mint mondta, neki, mint amerikainak, elsősorban a hálaadási ünnepet jelenti a pulyka.

Az amerikaiak nagy pulykafalók, az éves fejenkénti pulykamellfogyasztás eléri az 52 kilogrammot.

Az amerikai családok általában grillezve készítik el, és másnap vagy akár több napig is eszik. Megemlékezett róla, hogy idén 100 éve vette fel a diplomáciai kapcsolatot az USA és Magyarország. Országaink között kétirányú a kereskedelmi kapcsolat, az értéke eléri az évi 7 milliárd dollárt.

„Biztonságossá kell tenni a pulykatenyésztést és -tartást!” Ezt már Sylvain Briere hangsúlyozta, aki a Hybrid Turkey termékmenedzsere az EMEA régióban, és aki 2016-ban igen jó előadást tartott állatjólléti kérdésekről. Most azzal kezdte tájékoztatóját, hogy az amerikai nemesítő vállalat újabban eltérő pulykákat állít elő két nagy piacára: az Európai Uniónak közepes méretűeket, a nagytestűeket pedig főként az amerikaiak, a kanadaiak és az oroszok számára.

A közepes méretű (úgynevezett medium) pulykafajták aránya 15 százalék, főként Nyugat-Európában és Észak-Afrikában kedvelik őket. A vállalat tenyésztésében 85 százalékot képviselnek a nagytestű (úgynevezett heavy) pulykák, amiket az USA-ban és Oroszországban egyaránt kedvelnek.

A szelekciót Kanadában végzik. Az igények változása miatt kissé változtattak a tenyésztési programjukon, 2019 óta külön tenyésztenek közepes és nagy pulykákat. Az USA-ban kedvelt nagytestű pulykáknak igen nagy a húskihozatala, de az EU-ban más igénynek kell megfelelni. Ráadásul itt vegyes a kép, mert a takarmányt jól hasznosító, jó szervezeti ellenálló képességű és az állatjólléti követelményeknek is megfelelő fajtákat igényelnek. Ezért belevágtak az úgynevezett EU-s pulykaszelekcióba.

A két nemesítési program szorosan együttműködik. Mindkét programban vizs­gálják az állatokat istállózott körülmények között, de már a tojáskeltetőben, a pipék telepítése után eltérő takarmány- és vitaminszinten. A tenyésztési programban négy madárral dolgoznak, a legjobbakkal. Tiszta vonalban tenyésztik és keltetik az állatokat Kanadában és Franciaországban. Vizsgálják a testtömeg-gyarapodásukat, a pulyka lábát és járását, a mellhúskihozatali-arányt és az 1 kilogramm élő testtömeg előállításához szükséges takarmány mennyiségét.

A fenotípusos vizsgálatok mellett geno­típusosakat is végeznek, és adatbázist építenek belőlük, ami alapján előzetes számításokat végeznek. Ezt követi a szelekció, amiben a legjobb bakot és a legjobb tojót választják ki a nemesítési ciklus folytatásához.

Az EU-s piacra különböző életkorú állatokat szállítanak a francia szaporítótelepről. A 15 ottani dolgozó 15 ezer állatot nevel, a legjobbakat. A telepen nagyfokú a tisztaság. A dolgozóknak napi ötszöri zuhanyzás van előírva, de – mint az előadó elmondta – ő gyakran naponta 12-szer is zuhanyzik.

Évi 700 mintavételből 50 ezer adatot dolgoznak fel. Ez azt jelenti, hogy összesen 10 ezer pulykát vizsgálnak. A vizsgálat különböző életkorra és az állatok növekedési görbéjére is kiterjed. Ezzel azt a célt kívánják elérni, hogy a kezdeti fejlődés ne legyen túl intenzív, mert akkor az állatok lába még nem elég erős a nagy tömeg megtartásához. Viszont amikor megerősödik a lábuk, akkor már előnyös az erőteljesebb napi testtömeg-gyarapodás, vagyis akkor újra meredeken emelkedhet a növekedési görbe.

A madarak 20 hetes korában ellenőrzik a lábukat és a lábvégeket. Ilyenkor az állatok elsétálnak egy gyakorlott szakember előtt, aki két évig tanulta a szakmát.

A jó takarmányhasznosítású egyedek szárnyát megjelölik, és aztán automatikusan regisztrálják az állatok mozgása során, hogy mennyi a kezdő és a záró testtömegük, mennyi és milyen minőségű takarmányt fogyasztottak. A húskihozatal és húsminőség vizsgálatára tiszta vonalban tenyésztett pulykákat vágnak le, bontanak fel, hogy értékeljék, mennyi combot, mellfilét és szárnyat ad egy-egy jószág.

A jövő kihívásai közül az előadó azt emelte ki, hogy a genetika és a környezet viszonya mást jelent az USA-ban és mást az EU-ban. Szükség lesz új technológiák kialakítására, mert oda kell figyelni az állatok és az emberek jóléte közötti kölcsönhatás javítására. Mivel a pulykák teljesítményét befolyásolja a környezetük, ezentúl két vonallal fognak dolgozni, kombinált keresztezésből és tiszta vonalú szelekcióból származókkal. A tiszta vonalnál keresztezik a meglévő két vonalat, abból hozva létre törzsállományt. Ennek az adatait rögzítik, így végeredményben a mostaninál több információhoz jutnak.

A nemesítési program keretében teljesen automatikus mérleget fejlesztettek ki, így az állatokat nem kell megfogni, emelni, mozgatni.

Idén rádiófrekvenciás azonosító rendszert is bevezettek, így már napi rendszerességgel kapnak részletes tenyésztési információkat munkájuk hatásáról, a takarmányértékesítésre vonatkozóan is. A pulykák viselkedésében külön figyelmet szentelnek annak, hogy a csoportokban mely állatok verekednek, és a lehető leghamarabb kiemelik azt az – általában egyetlen – renitenst, amelyik a fő bajkeverő.

Nagy várakozással és még nagyobb elismeréssel nyilatkozott a szakember arról, hogy mekkora előrelépést hozott a pulykanemesítésbe a komputertomográfos (CT) képalkotás alkalmazás. Nóvumról beszélt, bár ehhez hozzá kell tennünk, hogy aki kicsit részletesebben ismeri Horn Péter akadémikus ide vonatkozó munkásságát, annak mindez nem újdonság, vagy legyünk szakszerűbbek: Magyarországon már régóta ismerik és használják a lúdtenyésztésben, a máj állapotának a meghatározására.

Viszont a CT arra is kiválóan alkalmas, hogy az állatok testösszetételét, csontozatát és lábát „belülről” is pontosan megnézzük. Először 12 hetes korukban vizsgálják az élő állatokat, belelátva a jószágba.

Megmérik és rögzítik a mellhús arányát, tömegét. Külön szoftvert fejlesztettek ki a CT-felvételek lehető leggyorsabb elemzésére. A szoftver kifejlesztése 2 évbe tellett, és további 5 évet igényelt, hogy a gyakorlatban is működőképessé tegyék. A kanadai kormány még nem engedélyezte a technológia ipari alkalmazását, amiben a covid is közrejátszott. Az előadó úgy tudja, hogy idén novemberben már jóvá fogják hagyni.

Ugyancsak előrehaladott állapotban van a láb és a lábvégek vizsgálata, pontozása. Aki ezen a területen akar dolgozni, annak 2 évbe telik a betanulás, s aztán nemcsak szemmel kísérik a mozgó jószágot, hanem videóval is rögzítik. Ekkor arra kíváncsiak, hogy a láb szögállása milyen, milyen időközönként lép a madár egyet-egyet. Ezt már szintén képes értékelni a számítógép.

A mellhúsadatok vizsgálatánál is több adatot dolgoznak fel képalkotóval. Ki tudják szűrni a sérült állatokat, a vérvizsgálat alapján pedig hajszálpontosan megállapítható, hogy milyen genetikával állnak szemben. A tiszta vérű fajtafenntartásban ugyancsak vért vesznek a pulykáktól, de olyankor azért, hogy elkerüljék a nemkívánatos beltenyészetet.

A genomika az egyedekben rejlő potenciál lehető leggyorsabb meghatározását szolgálja. A pulykákat 20 hetes korig ránézésre, tehát fenológiai megjelenés alapján értékelik, majd arra törekszenek, hogy 30 hetes korukra genomikai alapon is tisztázzák az állatok tojástermelő képességét. Ezzel a módszerrel meg tudják adni a várható életteljesítményt, és különböző betegségekre, például vízbegyűségre is szelektálni tudnak.

Az Európai Unióba szánt fajták 2 hónapja keltek ki. A Converter Novónak keresztelt fajta 20 hetes korára várhatóan eléri a 21,5 kilogrammos testtömeget, és ehhez élősúlyban 2,34–2,40 kilogrammos fajlagos takarmányfelhasználás társul.

Már tudni lehet, hogy a legújabb igé­nyeket is kielégítő fajták esetében alacsonyabb a mortalitás, javul a tojások keltethetősége, nő a pulykapipék életképessége és takarmányértékesítése. Ebben visszaköszön a lábvizsgálat szigora, aminek az volt a célja, hogy a pulykák lába kellően megerősödjön még azelőtt, hogy nagy súlyt helyeznének rájuk az állatok erőteljes fejlődével.

Némedi Erzsébet, az Expedit Nodum Kft. ügyvezető igazgatója a pulyka kapcsán a funkcionális élelmiszerekről tartott előadást, a kilátásokról szólva pedig rámutatott, hogy 2025-re várhatóan 6,7 millió tonna pulykahúst termelünk a világon. Bár a pulykacomb és pulykaszárny vörös húsnak számít, még így is számottevő a madár fehérhús-tartalma, vagyis a mellhús.

A pulyka mellúsa telítetlen zsírsavakban, riboflavinban, fehérjében gazdag alapanyag. Külön kiemelte a benne található cinket, ami erős antioxidáns. A pulyka fehérjetartalma eléri a 63 százalékot, míg a szarvasmarháé csak 38 százalék.

A pulyka a legnagyobb baromfi, és 60 százalékot kitevő izomzatának 28 százaléka a mellben található. Fogyasztása szempontjából előnyös, hogy nincs vele gondja semelyik vallásnak. Igaz, több másik húsnál drágább, de könnyű nagy hozzáadott értékű kényelmi termékként forgalomba hozni.

Funkcionális élelmiszerként való elő­állításához funkcionális takarmányozásra van szükség, amit célzott etetéssel (zsírsavak, növényi olajok, rostok, algák, heterotróf mikroalgák) lehet elérni. Ha a zsírtartalmon változtatunk a pulykánál, akkor kiváló pulykakolbász-alapanyaghoz juthatunk.

Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy néhány évvel ezelőtt az interneten az az információ terjedt el, miszerint a pulykahúsban antibiotikum található. Emiatt sokan idegenkedtek tőle. Mondanunk sem kell, ez, természetesen, fals információ, hiteles alapja nem volt és nincs.

A pulykahús fogyasztásának a növelését megnehezíti, hogy a gyártók és a fogyasztók között ott van a kereskedelem, ezért a hiteles szakmai ismeretek sem a fogyasztókhoz, sem a gyártókhoz nem jutnak el a másiktól.

Csorbai Attila, mint a BTT elnök-igazgatója, és mint a pulykaágazatban jártas szakember, néhány dologra felhívta a jelenlévők figyelmét. A fogyasztással kapcsolatos fenntartásnál előfordul olyan helyzet, mint Kínában, ahol az 1 főre számított puly­kaétel-fogyasztás 0,1 kilogramm. Azért alakulhatott így az országban, mert a hiedelemvilágukba nem illik bele, és furcsa következtetésekre képesek. A kínaiak azt mondják, hogyha nagy testű állatot ennének – például pulykát –, akkor ők maguk is nagytestű emberré válnának, márpedig ezt nem szeretnék.

Indiában a hindu szokások miatt nem nagyon lehet számolni a pulykahús-fogyasztás növekedésével.

Itthon sem megy minden a legnagyobb rendben, mert például az általános iskola 6. osztályos környezeti tankönyvében az olvasható, hogy húst fogyasztani nemcsak egészségtelen, hanem nem fenntartható.

Amikor valaki ilyet állít, jó lenne, ha tisztában volna vele, hogy a fenntarthatóság nem önmagában értelmezhető, hanem három pillére van. Az egyik a gazdasági fenntarthatóság, ami a gazdálkodók tartós nyereségét jelenti. Második pillére, a környezeti fenntarthatóság azt jelenti, hogy a gazdálkodás a környezet károsítása nélkül történik. Ennél olyan dolgokra kell odafigyelni elsősorban, hogy a lehető legjobb legyen a fajlagos takarmányértékesítés. A pulykánál ez rendben van, de a brojleré még ettől is jobb. Végül, a fenntarthatóság harmadik pillérét a fogyasztók etikus hozzáállása jelenti, amivel vannak gondjaink. Miközben mindenki olcsó és egészséges élelmiszert szeretne (teljes joggal), közben háborog az antibiotikumok, a GMO, a szója és a húsliszt használata miatt, és az is zavarja, hogy mibe csomagolják a végterméket. Olyan kívánságokat fogalmaznak meg, hogy azonos felületen kevesebb állatot tartsanak – de a termelés így határozottan drágul. A kívánságok egymással ellentétesek.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság