Hazánkban mekkorára tehető a falusi turizmussal foglalkozók száma (fő- vagy mellékállásban), mennyi a szektor éves árbevétele, és ez az összeg hányadát teszi ki az ágazatnak?
– A hazai magánszálláshelyek száma körülbelül 30 000-re tehető. Ebből mintegy 4000 a falusi szálláshely, melyek több mint 14 000 férőhellyel állnak a vendégek rendelkezésére. Sajnos a bevételről nincsenek pontos információink, erre vonatkozóan majd az éves NTAK-adatok (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) adnak választ.
Azt a kérdéskört, hogy fő- vagy mellékállás-e a tevékenység, másként közelíteném meg. A vendégfogadóink jellemzően egyéb tevékenységet is végeznek. Van, akinek főállása, vagy éppen más vállalkozása is van, és akad olyan is, akinek időszakos munkái vannak. A kérdés inkább az, hogy a falusi turizmus bevétele hogyan aránylik az összjövedelméhez. Nos, itt azt látjuk, hogy ez az arány egyre magasabb.
Miben tudja szervezetük segíteni a tagjaikat, illetve mennyire nehéz a szektor résztvevőinek az érdekérvényesítése a kormányzat, valamint az ágazat más szereplői irányába?
– Szövetségünk 27 éve segíti a szakmát, ez idő alatt megéltünk már sokféle gazdaságpolitikát, jó és rosszabb időszakokat. Fő feladatunk, hogy tagjaink tevékenysége minél eredményesebb legyen. Célunk, hogy színvonalasabb és jövedelmezőbb szolgáltatások épüljenek ki minél egyszerűbb keretek között. Ennélfogva a munkánk része, a szakmai érdekképviselet mellett, a jogszabályalkotás kezdeményezése és véleményezése, valamint a hazai és uniós források feltárása. Nem utolsósorban pedig a kereslet ösztönzése, ennek részeként a vidéki Magyarország értékeinek bemutatása és a kisebb szálláshelyek által nyújtott kiváló vendégfogadói tevékenység megismertetése. Emellett számos szakmai partnerszervezettel ápolunk jó kapcsolatot. A kormányzati szervek felé pedig kérésre és kérés nélkül is kommunikáljuk az aktualitásainkat.
Az elmúlt évtizedekben milyen fő mérföldkövei voltak a falusi turizmusnak hazánkban?
– A főbb mérföldköveket az elmúlt harminc évben a jogszabályi környezet és a keresleti oldal határozta meg. Az első időszakban egy kreált romantikus miliőben indult a tevékenység, ekkor inkább a hagyományápolás és a településfejlesztés volt a meghatározó. A szolgáltatók fejlődésével ezt felváltotta a professzionális vendégfogadói szemlélet.
A gazdaság és a turizmus fejlődésével együtt járó változások begyűrűztek a mi szegmensünkbe is. Szövetségünk azonban mindig is igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy ami természetes egy városban, vagy a fővárosban, az messze nem igaz a vidéki térségekben. Legyen szó például szilárd burkolatú útról, közművekről vagy éppen a térerőről. Ezekre a különbségekre felhívva a figyelmet, sikerült engedményeket elérni a szektorban. Ilyen volt például az online pénztárgép kedvezménye, amelyet mára felváltott az NTAK-adatszolgáltatás és az online számlarendszer.
A mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, ami 1 004 400 Ft. Ennek a 25 százaléka származhat falusi szálláshely kiadásából, azaz e tevékenység 251 100 forintig adómentes. Ha emelkedik a minimálbér, akkor arányosan ez az összeg is emelkedik majd.
Mi szükséges ahhoz, hogy valaki belekezdjen a falusi vendégfogadásba?
– A falusi turizmus egyik kedvezménye, hogy adószámos magánszemélyként, külön adózó jövedelemként is végezhető a tevékenység. Ettől függetlenül a megkezdése mind a NAV, mind a helyi önkormányzat felé bejelentés-köteles. Ebben nincs különbség egy panzió vagy egy falusi szálláshely között. 
Szövetségünk elsősorban az általunk szervezett képzések keretében segíti a tagokat abban, hogy megismerjék és átlássák a vonatkozó jogszabályokat, valamint az üzemeltetéssel kapcsolatos tudnivalókat is elsajátíthassák.
Mennyire komplex ez a tevékenység? Minden vendég igényli a vendégasztal-ellátást és programokat, vagy sokaknak maga a szállás is elég?
– A vendégek egyre komplexebb és egyedibb élményre vágynak. Megfigyelhető, hogy a kiváló szálláshelyeknek is egyre több szabadidős tevékenységet és programot kell biztosítania, hogy vonzó maradjon a vendégek számára. Egyelőre még van egy fogyatkozni látszó réteg, akinek elegendő „csak” a szállás, ám a fejlődés a komplex szolgáltatások irányába mutat. Szövetségünk elérte, hogy egyfajta „speciális falusi vendégasztalként” a nálunk megszálló vendégeket étkeztethessük. Ennek a kidolgozása jelenleg is zajlik. Hisszük, hogy a következő szezont egyre több vendégfogadó már ételszolgáltatással tudja kezdeni.
Mennyire befolyásolják e tevékenység sikerét a környező turisztikai lehetőségek? – gondolok itt arra, hogy egy falusi vendéglátó magában is sikeres lehet, vagy hátrány, ha közel van a Balaton, vagy bármi más turisztikai célpont?
– Ez a szakma lényege: a helyi erőforrások felhasználása és turisztikai termékké formálása. Nagyon sokan hiszik azt, hogy elegendő csak „jó helyen lenni”, és akkor minden rendben van. A pandémia begyűrűzésekor azonban kiderült, hogy ez nem elég. Amennyiben bezár például a közeli fürdő, akkor nincs egy szem vendég sem a szálláshelyen. Ekkor felmerül a kérdés, hogy mennyire is volt ez egy önálló és saját lábon álló vállalkozás. 
Ám a vendéglátó kolléga olyan komplex és színvonalas csomagot tud összeállítani, ami piacképes. A meglévő attrakciók nagyban tudják segíteni a tevékenységet, de szükséges a szakmai tudás is. Ha valaki ezeket a lehetőségeket nem ismeri fel, nem tud élni velük, vagy „belekényelmesedik” a helyzetébe, hamar kikerül a turisztikai körforgásból.
Hazánk hol helyezkedik el a falusi turizmus Európa-térképén, mely országokban fejlettebb vagy fejletlenebb ez a szektor, és ez miben nyilvánul meg?
– Magyarország a Kárpát-medencében meghatározó ebben a szegmensben. Európában a német nyelvterületen a legfejlettebb ez a fajta szállásadói és vendégfogadói tevékenység. De példaértékű az olasz és francia gyakorlat is. Mára alakult ki egy dinamikus fejlődés a szektorban, ám a rendszerváltás előtti időszakban történt vidékrombolás, és a vállalkozói kör hiányából adódó hátrányok aligha ledolgozhatók.
A klasszikus vidéki gazdaságok, tanyagazdaságok megszűntek. Ezeket nagyon nehéz visszaépíteni és fenntartani. Az viszont látható, hogy kollégáink egyre képzettebbek, átveszik a jó gyakorlatokat, és gyorsan alkalmazkodnak a piaci folyamatokhoz. A jogszabályi anomáliákat éppen ezért kell gyorsan orvosolni, hogy a fejlődésnek ne legyen gátja a szükségtelen bürokrácia.
Mennyire számítanak egymás konkurenseinek a falusi szálláshelyek, kempingek, motelek, szállodák – vagy mindnek megvan a maga ügyfélköre?
– A verseny természetes dolog, a fejlődéshez nélkülözhetetlen tényező. Azonban arra igyekszünk tanítani tagjainkat is, hogy a versenytárs egyben partner is, akikkel közösen lehet dolgozni és tenni a desztináció sikerességéért. Természetesen létezik verseny a szolgáltatók között. Ugyanakkor sokszor a verseny helyett az összefogás fontosabb, amellyel minden fél nyer. A közös nyereség pedig minden esetben meghaladja az egyéni sikerek összegét. Személy szerint szívesebben látnék több összefogást, a túlzott versenyzői stílus semmiképpen nem a falusi turizmus sajátja.
Az akciós szálláskuponok megjelenésével mennyire lehet felvenni a versenyt? A vendégek hajlandók a szállodai luxust lecserélni a falvak és vidéki környezet nyújtotta programokra?
– Egyre inkább a komplex szolgáltatások iránt erősödik a kereslet, de ez nem jelenti azt, hogy le kell másolni egy szállodát. Nem ez a megfelelő hozzáállás. Éppen a helyi szolgáltatásokat kell előtérbe helyezni, személyes és autentikus élményt kell nyújtani. Olyat, amire a szálloda vendégei is kíváncsiak lehetnek. Ugyanakkor, természetesen, a szállodák vendégköre általában eltérő. Más a motiváció és mások az utazási szokások.
Az árazást tekintve, mára a „kuponos világ” egyre kisebb mértekben elterjedt, és nem szükséges a szállodák kuponos vendégeire fókuszálni. A hotelek biztosította luxus pedig már alig-alig nyújt többet, mint egy igényes vidéki magánszálláshely kényelme. A Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció forrásai tovább erősítik a szegmens kínálati oldalát.
Hogyan látja a hazai falusi turizmus jövőjét, melyek a fő kihívásai a szektornak, amihez alkalmazkodni kell a jövőben?
– Azt látjuk, hogy jelentős fejlődési potenciál alakult ki, amelynek dinamikus előretörését a már korábban említett jogi környezet akadályozza, vagyis a felesleges és elavult szabályok, a hátráltató többszörös bürokrácia.
Hazánk kiváló szakemberekkel, gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik. A COVID-hatás előtérbe helyezi a helyi szolgáltatókat, hiszen a jelenlegi helyzetben kockázatos messzebbre utazni. Nem ismerjük a fogadó országban jelen lévő szabályokat, az egészségügyi rendszert és a higiéniai szokásokat.
Hogy milyen körülményekhez kell alkalmazkodni a jövőben, azt egyelőre nem tudjuk. Így elsősorban az alkalmazkodás képessége és annak gyorsasága a meghatározó. Ebben kell folyamatosan fejlődni a vendégfogadónak, a kormányzatnak és szakmai szervezeteknek egyaránt. Ez az alkalmazkodóképesség pedig akkor a legerősebb, ha mindez a szereplők összefogásával valósul meg.
