Back to top

Színes levélnyél, gumós levélalap

Külföldön azt tartják, hogy a magyar emberek konzervatívak az étkezésben, különösen az otthon elkészített ételeket illetően. Azt is mondják, hogy a legnehezebben a húsfélék esetében változik meg az ízlésünk, de a köretek változatosabbá tételével, valamint néhány, főételként fogyasztható zöldségfélével odacsenhetünk az asztalra valami újat, ami egészségesebb étkezéssel és életmóddal is jár.

Az előző lapszámban kezdett rövid cikksorozattal ezt a szemlétet szeretnénk támogatni, most a mángold és a gumós édeskömény termesztéséről lesz szó.

Mángold

A mángold (Beta vulgaris vagy Beta vulgaris var. cicla), csakúgy, mint legismertebb közeli rokonai, a cukorrépa, a takarmányrépa és a cékla, a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjába tartozik. Említett rokonaival ellentétben azonban a föld alatti részei a lombozathoz viszonyítva nem jelentősek, egyértelműen a levélzöldségek közé sorolható. Két típusa ismert, az egyiket elsősorban a terebélyes és általában erősen hólyagos levéllemeze miatt termesztjük (ez a levélmángold), a másikat a levélnyele miatt (levélnyél mángold).

Erőteljes növekedésű levélzöldség a mángold
Erőteljes növekedésű levélzöldség a mángold
Ez utóbbinak hosszabb és főként vastagabb levélnyele az alapi részen akár 8-10 cm széles is lehet, de mindkét típusnak fogyasztható mind a levélnyele, mind a levéllemeze.

Viszonylag magas a C-vitamin-, karotin-, cukor- és fehérjetartalma, valamint káliumot, kalciumot, vasat és szerves savakat is tartalmaz számottevő mennyiségben. A levéllemezek tisztítása csak mosásból áll, míg a levélnyeleket meg kell hámozni főzés előtt.

A mángoldfajták között a levél/levélnyél típus mellett a levélerek színében van jelentős eltérés. Intenzív színük egyben dísznövényekké is teszi őket, a ma divatos egynyári-keverék kiültetésekben (vagy helyrevetésekben) egyre többször találkozhatunk velük. De nemcsak dísznövényként, hanem zöldségként is: vegyes salátatálak, vagy minden olyan változatnál, ahol nyersen fogyasztjuk, érdemes kombinálni a különböző színű változatokat. Citromsárga, narancssárga, piros, bordó, lila, fehér levélnyelű (és levélerű) is fellelhető a zöld mellett.

A levélmángold általában erősen hólyagos felületű
A levélmángold általában erősen hólyagos felületű
A világosabb levélerű fajták levéllemeze általában zöld, a sötétebbeké (pl. bordó) akár barnás-bordós is lehet. Ehhez házikertbe érdemes színkeverék- vetőmagot beszerezni.

A mángoldlevél főzelékként, de levesként is fogyasztható a spenóthoz hasonlóan elkészítve, de apró darabokra vágva főzés nélkül is díszíthetjük vele a levest tálaláskor.

Emellett húsok mellé szószt is készíthetünk belőle, vagy akár sajtkészítéskor az apróra vágott levelét belekeverhetjük a sajtmasszába (ez utóbbihoz színes levélnyelét is szokták használni, apróra metélve). Ha levest, szószt készítünk belőle, ahhoz a sárga, fehér vagy zöld változatokat használjuk, mert a piros-bordó változatoknál a levélerek színanyagai barnulnak-szürkülnek a főzés során. Levélnyelét érdemes vajon párolva vagy vízben főzve úgy is elkészíteni, ahogy a spárgát ajánlják receptekben.

Termesztését tekintve közepesen igényes zöldségfélének számít.

A levelek fejlődésének hőmérsékleti optimuma 19 °C körül van, s a magok gyors csírázásához is legalább ilyen hőmérsékletre van szükség. A kifejlett egyedek mindegyik fajtatípus esetében elviselik a kisebb fagyokat, így általában az ősz második feléig szedhetők. A hidegtűrőbb, levéllemezért termesztett fajták levelei át is tudnak telelni. (A mángold levélnyele sok vizet tartalmaz, így könnyebben sérül és elpusztul a fagyok során.) A mángold teljes életciklusát tekintve kétéves növény, magszárat a második évben fejleszt, de erősebb lehűlés az első év során is kiválthatja a magszárképződést.

A sima levelű, zöld mángoldból főzeléket, mártást, levest készíthetünk
A sima levelű, zöld mángoldból főzeléket, mártást, levest készíthetünk

A napos termőhelyet kedveli, félárnyékban gyengébb és kisebb leveleket fejleszt.

Vízigénye viszonylag nagy, amit ha kielégítünk, nagy levél- (vagy levélnyél-) tömeggel hálál meg. Kedveli a viszonylag magas páratartalmat is. Kedvező tulajdonsága, hogy rövidebb, átmeneti szárazabb periódusokat azért elvisel, és nedvességhez jutva újra lendületesen fejlődik.

A talajra nem különösen igényes, ha a víz és táp­anyag rendelkezésére áll, jó termést ad szinte minden talajban. Nem igényli a friss szerves trágyázást, megfelelő a második évben hasznosítani vele a területet. Az őszi talajforgatást követően elég tavasszal eldolgozni a talajfelszínt, így a téli csapadék be tud szivárogni a talajba és gyarapíthatja a tárolt vízkészletet. Hőigénye miatt a magot állandó helyre vetni április második felében vagy május közepéig érdemes, így a vetésig meg kell akadályoznunk a gyomosodást.

A viszonylag kései vetés azt is megengedi, hogy előtte még áttelelő növényekkel vagy rövid tenyészidejű, kora tavaszi növényekkel hasznosítsuk a területet. Hónapos retek, spenót, áttelelő zöldhagyma, saláta lehet az előnövénye.

Színes szárukért termesztett mángoldfajták
Színes szárukért termesztett mángoldfajták
Egy-egy növény helyigényét tekintve a fajta, illetve a fajtatípus meghatározó. A levélnyél mángold típusú növényeket távolabbra ültessük egymástól, mint az elsősorban levéllemezéért termesztettet, mert a növények kövérebbek és lombozatuk merevebb is. Mindkét fajtatípusról szedhetünk a növekedés közben (miután megerősödtek a növények) leveleket, így a sortávolságot úgy tervezzük meg, hogy a tövek közé be tudjunk menni. Ehhez 40-50 cm-es sortávolság a megfelelő, de a levél mángoldnál kisebb is lehet (30 cm), ha nem akarunk év közben leveleket szedni. Az optimális vetésmélység 2,5-3 cm, ahonnan elég meleg talajban általában két hét alatt jönnek elő a kis növénykék. A tőtávolságot a kelést követően állítjuk be egyeléssel, a levélnyél mángold esetében 35-40, a levélmángoldnál 15-20 cm-re. Ehhez általában kétszeres magvetési sűrűséggel (és így magmennyiséggel) kell számolni. Az egyeléskor kiszedett növényeket salátaként bátran elfogyaszthatjuk!

Különösen a nagy térállású levélnyél mángoldot, de a levélmángoldot is érdemes lehet kisebb felületre, palántáról nevelve ültetni.

A gyökeréről jól látható, hogy a mángold a répafélék közé tartozik
A gyökeréről jól látható, hogy a mángold a répafélék közé tartozik
A palántaneveléshez február végi vetéssel kapunk májusi kiültetéskor palántákat. A palántákat 40 x 40, illetve 40 x 25 cm-re ültethetjük. Ha színkeverék-vetőmagunk van, akkor a kiültetésre látni fogjuk azt is, milyen lesz a levélnyél színe.

A növények ápolása mindössze öntözésből és néhány kapálásból áll.

A szedés a levélnyél mángold esetében augusztus közepétől kezdhető, korábban csak az erősebb tövekről ajánlott esetleg egy-egy levelet letörni. A levélmángold két héttel korábban szedhető már, de ha többszöri szedést tervezünk, alkalmanként érdemes csak 2-3 levelet leszedni egy-egy tőről. Összességében négyzetméterenként 4-5 kg termésre számíthatunk.

Az ősszel tövestől felszedett levélmángold növények jól tárolhatók akár pincében is: homokba ültetve enyhe hőmérsékletű, fénnyel ellátott (ablakos) pincékben akár egész télen át szedhetőek a levelek.

Gumós édeskömény

Az édeskömény (Foeniculum vulgare) a Földközi-tenger környékéről származó, az ernyősvirágzatúakhoz (Apiaceae) tartozó növény. Bár régóta ismert, ma is az eredeti géncentrumában zajlik leginkább a termesztése, és a konyhakultúrában is ott a legnépszerűbb. Egyéves termesztésű növény, melynek minden része fogyasztható.

A gumóskömény minden része fogyasztható
A gumóskömény minden része fogyasztható

Gyökere kivételével minden részét ténylegesen hasznosítják: leveleit, hajtását, virágzatát, terméseit egyaránt.

Zöldségféleként az úgynevezett gumós édesköményt termeszthetjük, melynek „gumója” a megvastagodott levélalapokból áll, de fiatal leveles hajtásait, leveleit is fogyaszthatjuk. Elsősorban frissen, salátakeverékekbe használják, de párolva és sütve is ízletes. Kiemelkedő a kálium-, valamint a fehérjetartalma, de a zöld részek (fiatal hajtások, levelek) C-vitamin-tartalma is. Illóolaja étvágygerjesztő, valamint vizelet- és szélhajtó hatású.

A növények gyökere húsos, orsószerű, szára 70-80 cm magas, levelei szárnyasan összetettek, finoman szeldeltek, szórt állásúak. Kétszeresen összetett ernyővirágzatuk apró sárga virágokból áll. Termésük 3-5 mm hosszú ikerkaszat. A gumó a teljes növény tömegének 45-60%-át adja.

Termesztése során figyelembe kell venni, hogy mérsékelt a hőigénye (15-20 °C között fejlődik legjobban), és a fajták között a hőigény és nappalhosszigény szerint is különbség van.

Így fajtaválasztáskor érdemes utánanézni a fajta termesztési ajánlásának. A hosszú nappalos fajták (ez a fő típus) hosszú megvilágítás hatására magszárat és termést hoznak, ami a gumóképződés szempontjából kedvezőtlen. Vannak nappalközömbös fajták is, ezeknek a termesztése nyáron is sikeres. A zöldségfélék között egyértelműen a legvízigényesebbek közé tartozik, viszonylag nagy fogyasztással, különösen a gumóképződés kezdetétől. Emiatt csak akkor termesszük, ha tudunk öntözni. A talajra egyébként nem különösen igényes, de homoktalajon sok öntözést igényel, és ha a szél hordja a homokot, az a levelek tövéhez is kerülhet, szennyezve a gumót.

A gumóképződés elősegítéséhez adjunk kálium- és nitrogéntrágyát
A gumóképződés elősegítéséhez adjunk kálium- és nitrogéntrágyát

Tenyészideje 3,5 hónap körüli. A legkorábbi április közepi vetésekből, az első termés július második felében-végén szedhető, lúdtojás méretű gumómérettől. Később már érdemes megvárni, hogy a gumók ökölnyi méretűre nőjenek.

A folyamatos szedéshez a tavaszi első vetéstől kb. kéthetente érdemes mindig újabb szakaszt vetni május végéig, de ilyenkor csak nappalközömbös fajtákat vessünk.

Másodvetésre július elejétől már hosszú nappalos fajták is használhatók. Ez a második vetési időszak (július végéig, augusztus elejéig) kedvezőbb a termésminőséget tekintve, októberi szedéssel. Ekkor a gumófejlődési időszakban a természetes csapadék is elég lehet a növénynek, és nincsenek túl meleg napok sem.

Csak helyrevetéssel szaporítsuk, ez a termesztés egész időszakára nézve kedvezőbb, mintha palántát nevelnénk. Az optimális sortávolság 35-45 cm, de a növények gondozása szempontjából jobb az ikersoros (pl. 50+20, 45+25 cm) elrendezés. Az optimális tőtávolság 10-15 cm, de ehhez legalább kétszeres magmennyiséggel 3,5-5 cm-re vessünk. A megfelelő tőszámra 4-5 lombleveles korban egyeljük az állományt. Ilyen méretben a kiszedett növények nem mennek kárba, mert salátaként, fűszerként felhasználhatjuk őket.

Ha nem egyelünk megfelelően, kis, megnyúlt gumókat nevelnek a növények, vagy magszárba mennek.

Az édeskömény gumóját a megvastagodott levélnyelek alkotják
Az édeskömény gumóját a megvastagodott levélnyelek alkotják
Az édeskömény növények kezdetben viszonylag gyengén fejlődnek, nem tudják elnyomni a gyomokat, így a vetés utáni első két hónapban többször kell kapálni, ami a gyomirtás mellett lazítja a talajt. Amikor látjuk, hogy a levélalapok kezdenek megvastagodni, egyszeri fejtrágyázással segíthetjük a gumófejlődést. Ilyenkor a növényeknek elsősorban káliumra és nitrogénre van szükségük, így jó megoldás lehet a 2 ezrelékes kálium-nitrát tápoldattal való beöntözés.

A gumószín fajtánként változhat (világos­zöld-fehér), de a legkeresettebb a hófehér. Szedésnél a gumók 250-450 grammosak, úgy számolhatunk, hogy négyzetméterenként 10 növény esetén 3 kg, 14 növény esetén 4 kg körüli hozamunk lehet.

Szedést követően a gumók lombját a piaci értékesítéshez 10-15 cm csonkra vágják vissza, amit házikerti szedésnél is érdemes megtenni, különösen, ha tárolni is szeretnénk a termést.

A levelek egyébként hamar fonnyadnak vagy rothadásnak indulnak, viszont a megtisztított gumó hűtőszekrényben, nedves papírban 2-3 hétig nyugodtan tárolható minőségromlás nélkül.

Mindkét növényt konyhaablakból, mikrozöldségként is fogyaszthatjuk: a kis csíranövények csíráztatóedénybe való vetéstől számítva 10-14 nap múlva lesznek „szedésérettek”.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tavaly 12,6 millió tonna zöldség-gyümölcs hagyta el Spanyolországot kamionokban

A spanyolországi zöldségek és gyümölcsök többsége továbbra közúti szállítással jut el a külföldi vevőkhöz. Nem kevés áruról van szó, a magyarázat pedig sokrétű.

Miért vásárolunk pálinkát?

Magyarország éghajlati és természeti adottságainak köszönhetően különösen alkalmas a gyümölcstermesztésre. A Kárpát-medencében termett gyümölcsök magas beltartalmi értékekkel rendelkeznek, így kiemelten alkalmasak jó minőségű termékek előállítására, beleértve a pálinkát is.

Öt étel, mely fáradtságot és stresszes állapotot okoz

A tudatosan táplálkozók folyamatosan azon gondolkodnak, hogy milyen ételeket fogyasszanak - hogyan hat az egészségre és a környezetre -, de ritkán gondolnak arra, hogy milyen hatással van az agyra, a hangulatra és az energiaszintre az elfogyasztott étel. Pedig a bélrendszer és az agy állandó kétirányú kommunikációban áll egymással, és az egyik egészsége közvetlenül befolyásolja a másik egészségét.

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Hússal vagy nélküle az élet?

Etika, ökológia, intolerancia? Sok oka van a hús vagy más állati termék, például a tej és a sajt elkerülésének. Az egészséget is gyakran említik motivációként – az egészséges vegán étrendről alkotott kép a lakosság egy részében megmaradt. Mások viszont az alultápláltságot a többnyire önkéntes lemondásban látják. És akkor az ökológiai lábnyomról nem is beszéltünk…

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

Az idén végre lesz hazai kajszi- és őszibarack

A legtöbb nyári gyümölcsből valamivel jobb termés várható, mint az elmúlt két évben, és jó hír, hogy a tavalyi és a tavalyelőtti hiány után az idén lesz hazai kajszi- és őszibarack, emellett a meggy, cseresznye, szilva is elegendő lesz - írta a Világgazdaság.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

A Világbank 30 milliárd dollárt különít el az élelmiszerhiány megelőzésére

A Világbank a héten közölte, hogy 30 milliárd dollárt bocsát rendelkezésre az élelmezésbiztonsági válság megfékezésére, amelyet az Oroszország Ukrajna közötti háború veszélyeztet, és amely miatt a két ország gabonaexportjának nagy része leállt.

A magyarok először kóstolják meg a cseh akvapóniát

A Cseh Köztársaságot május 24-én, kedden a Future Farming képviseli a budapesti CEE Smart City Expo kiállításon. A cseh standon bemutatásra kerül a Future Farming fejlett akvapóniája.