Back to top

Sertés helyett krokodil a tányéron

Oly mértékben megdrágult a sertéshús, hogy helyette inkább krokodilt vásárolnak Thaiföldön. A sertéshús Thaiföldön kilónként közel 2000 Ft-nak megfelelő összegbe kerül, a krokodilhús csak körülbelül a felébe.
A sertés drágulását egyértelműen a sertéspestis járványnak tulajdonítják, és sokan más alternatívát keresnek a disznóhús kiváltására.

Ez az oka annak, hogy a krokodilhús jelenleg igen

népszerűvé vált a Délkelet-ázsiai országban.

- A sertéshús árának emelkedése miatt Thaiföldön egyre többen fordulnak alternatívaként a krokodilok felé. A hüllőhús nemcsak olcsóbb és ízletesebb, hanem viszonylag zsírmentes és tele van fehérjével - mondta Wichai Rungtaweechai-t, a közép-thaiföldi Nakhon Pathom tartományban lévő krokodilfarm tulajdonosa. A krokodilhúst kilónként körülbelül 1000 Ft-ért lehet kapni, míg egy kiló sertéshús 2000 Ft.

Sok krokodilfarm eddig az exportra összpontosított, de mostanában egyre inkább a belföldi piacot szolgálják ki.

A szakértők szerint a krokodilokat általában három és fél éves korukban vágják le, amikor 30-40 kilogramm körüli súlyuk van. Egy állat körülbelül tizenkét kilogramm húst ad.

Az ínyencek szerint a farok felső része a legnépszerűbb és legfinomabb darab. Íze a baromfihúséhoz hasonló.

- A test más részeiből származó hús is sokféleképpen felhasználható, például grillezett ételekben tésztával, vagy wokban elkészítve - mondta a farm tulajdonosa.

Japánban is folynak kísérletek a krokodilhús elfogadtatása érdekében. Oszaka város Toyonaka
kerületében 41 önkormányzati általános iskolában krokodilpogácsákat és kroketteket szolgáltak fel ebédre egy akció keretében.

A cél az volt, hogy a gyerekek jobban érdeklődjenek az iskolai ebéd iránt. A számítás bejött, mert a diákok nagyon elégedettek voltak a krokodilból készült fogással.

Táplálkozási oktatók és mások felvetették a krokodilhús felhasználásának ötletét, és egy szakács kifejlesztette a pogácsákat és krokettet. A Thaiföldön tenyésztett sziámi krokodilokból származó karajhús mindkét étel mintegy 10%-át teszi ki. A krokodilhús ára jelenleg a sertés- és marhahús közé esik Japánban.

-Azt gondolom, hogy a diákok általában azért hagyják ott az ételt, mert nem érdekli őket az iskolai ebéd. Szeretném, ha jobban érdekelné őket az alapanyag, és mindent egyenek meg -érvelt az új alapanyag mellett Yoko Fujihara, a Kokumei Általános Iskola táplálkozási oktatója. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag/gettotex.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb tényező drágítja a búzát

India a hétvégén exporttilalmat jelentett be a búzára. Ennek eredményeképpen hétfőn a chicagói tőzsdén még drágább lett a gabona. A lépés tovább szorít az orosz–ukrán háború miatt amúgy is szűkös kínálaton.

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

Éjszakai pincetúrát szerveznek 47 pincészet boraival

Somló Fesztivál kulturális és családi programjaival kiegészülve rendezik meg az idei évtől a Somlói Éjszakai Pincetúrát, amely 30 helyszínen 47 pincészet boraival várja a vendégeket június közepén.

Káposztafélék háztájiból

Úgy viszik a háztájiból származó káposztát és karfiolt, mint a cukrot – mondta elöljáróban Kovács Tamás, aki Zalaszentgróton termeli ezt a két zöldséget. Tervei szerint hamarosan tovább bővül a paletta: megpróbálkozik a karalábéval is.

Az emberbe átültetett sertésszív fertőzött volt

Az év elején az 57 éves David Bennet történelmet írt, amikor ő lett az első ember, aki sertésszívet kapott transzplantáció során. Bár az eljárás sikeres volt, Bennet nem élt túl sokáig, két hónap után elhunyt. Most a halála okát feltáró vizsgálatok kiderítették, hogy az átültetett szív sertésvírusfertőzéssel volt fertőzött, ez vezethetett Bennet halálához - számolt be az MIT Technology Review.  

Kevesebb hulladék, több tápanyag, avagy zöldségtermesztés közvetlenül az étteremben

Egy német étteremlánc eltökélt szándéka, hogy minden egységében helyben termelt zöldségekkel és csíranövényekkel szolgálják ki a vendégeket. Számos fenntarthatósági érv szól az ötlet mellett, a vendégek pedig garantáltan friss és egészséges ételeket fogyaszthatnak.

Németországban élelmiszerhiány veszélyére figyelmeztetnek a feldolgozók

Az árak emelkedése alapján élelmiszerhiány veszélyére figyelmeztettek és cselekvésre szólították fel a feldolgozóipari vállalatok szervezetei Cem Özdemir szövetségi élelmezési és mezőgazdasági minisztert. „Lassan már nem az lesz a kérdés, hogy mennyibe kerülnek az élelmiszer-alapanyagok a világpiacon, hanem az, hogy egyáltalán kapunk-e még" - mondta Christian von Boetticher, a Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) elnöke egy, a Bild Zeitung által idézett nyilatkozatában.

Kávé az üvegházból?

Évente világszerte csaknem 10 milliárd kilogramm kávébabot termelnek, ami egyebek mellett Brazília, Kolumbia, Guatemala, Etiópia és Vietnam egyik legfontosabb exportterméke. A Wageningen Egyetem üvegházi és hagymás növények kutatására szakosodott intézetének egyik kutatása során azt vizsgálják, hogy lehetséges-e kávét termeszteni üvegházban, és a szabályozott körülmények hogyan befolyásolják a kávé ízét és aromaanyagait.

Az idén is jár a támogatás a fűszerpaprika-vetőmagra

Az április 30-ig megvásárolt és saját területen elvetett fűszerpaprika-vetőmag árának 75%-a „visszaigényelhető”, a kérelmeket augusztus 5-ig kell benyújtani. A részleteket a Magyar Államkincstár közelmúltban megjelent közleménye tartalmazza.

Ezért folytatódik az élelmiszerek drágulása

A Világbank áprilisi jelentése számottevő élelmiszer-áremelkedést jelez előre erre az évre. A K&H szakértője szerint ennek a fő oka elsősorban az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági célkitűzésekkel járó többletköltségek, nem az ukrajnai konfliktus. Ez utóbbi főként a gabonakészletek kiesése miatt jelent majd gondot, de a hatása jövőre lesz érzékelhető.