Back to top

Mekkora kert kell az önellátáshoz?

A COVID-19 járvány alatt sokan kezdtek kertészkedni több-kevesebb sikerrel. Valószínűleg többekben felmerült az a kérdés, vajon mekkora területet kellene bevetni ahhoz, hogy teljesen önellátóvá váljon, és ne kelljen aggódnia az elszálló élelmiszerárak – vagy éppen hiány miatt.

Az utóbbi időben a kertészkedés egyre népszerűbb hobbi. Nem csak kikapcsol, de kifejezetten örömteli érzés a saját magunk által termelt élelmiszert az asztalra tenni. Ezek a sikerélmények pedig elgondolkodtatják az embert: vajon képes lenne-e az önellátásra, és mekkora terület kellene hozzá?

Mennyi is az annyi?

Aki kizárólag hobbi céllal termel élelmiszert, és épp csak annyit, hogy kerüljön az asztalra a bolti mellé némi ízletes kertben termett csemege, talán nem is gondolná, mekkora területre van szükség egyetlen ember ellátásához. A családi gazdaságok nem véletlen óriásiak (bár ezeknél sok esetben a terület egy részén korábban állatokat tartottak). Többféle becslés van arra, hogy mekkora területre van szükség, és függ attól is, milyen növénykultúráról van szó – hiszen ezek igénye is változik.

Egyes vélemények szerint legalább 370 négyzetméter az a terület, amin elegendő élelmiszert lehet termeszteni egy személynek – és ehhez még hozzájönnek a kiegészítő részek, például a növénysorok közötti ösvények.

A legtöbb embernek persze nem áll rendelkezésére ekkora terület a kertészkedéshez, de talán nem is kell ekkora, ha megfelelően tervezünk. Ökölszabály szerint a legkisebb önfenntartó kert, ami egy fő számára eleget terem kb. 19 négyzetméteres. Tehát egy négy fős családnak nagyjából 75 négyzetméterre van szüksége, ami kb. 6x12 méter, vagy 3x24 méteres területet jelent.

Ez persze még sok tér, különösen egy városi környezetben. A titok kulcsa az, hogy gondosan tervezzük meg, mit szeretnénk termeszteni, mivel a különböző kultúrák területigénye is változó, illetve tápanyagtartalom szempontjából igyekezzünk minél változatosabb növényeket összeválogatni.

  • Fehérje: ha csak a kertre szeretnénk hagyatkozni, akkor a hús ki fog esni az étrendünkből. Ugyan az olajosmagvak kitűnő fehérjeforrások, azonban egy diófa igen nagy helyet foglal el (ráadásul lassan fordul termőre), addig a hüvelyesek könnyen elhelyezhetők a konyhakertben. A vajbabot oszlopokra felfuttatva már kb. fél négyzetméternyi képes ellátni egy főt. A zöldbabnál ez a terület kb. egy, a szója esetében pedig nagyjából 2,7 négyzetméter.
  • Szénhidrátok: az élelmi rostok nagyon fontosak az étrendben. Erre is több opció létezik. A korábban említett hüvelyesek duplán hasznosak, hiszen szénhidrátforrásnak is kitűnőek. A burgonyának nagyjából 2,3, a kukoricának 2,7, a sütőtöknek fél, a zöldborsónak pedig 0,7 négyzetméter területre van szüksége.
  • Vitaminok: a szénhidráton és fehérjén kívül más tápanyagokra is szüksége van a szervezetünknek, amit például a spenót (0,7 négyzetméter személyenként), brokkoli (szintén 0,7 négyzetméter), kelkáposzta (0,09 négyzetméter), vagy káposzta (1 négyzetméter) szolgáltathat.
  • Gyümölcsök: a zöldségek segítségével minden tápanyaghoz hozzá lehet jutni, azonban érdemes néhány gyümölccsel színesíteni az étrendünket. A dinnye (fél négyzetméter) vagy a szamóca is viszonylag kis területen termeszthető (egy négyzetméter).
  • Gyógy- és fűszernövények: egyes növények tápértéke ugyan nem kiemelkedő, de vagy jótékony egészségügyi hatásukkal, vagy kellemes ízükkel hozzájárulnak életminőségünk javításához. Ilyen például a koriander (0,09 négyzetméter), a fokhagyma (0,4 négyzetméter), hagymafélék (0,7 négyzetméter), vagy a mustár (0,2 négyzetméter).

Ha a fent összeszedett listát követjük és négy fő részére szeretnénk elegendő élelmiszert termelni, akkor nagyjából 70 négyzetméteres területet kell beültetnünk – így a fejenként 19 négyzetméter egész jól kijön.

Mik a buktatói az önellátásnak?

Van azonban pár dolog, amit figyelembe kell venni, ha önellátásra szeretnénk berendezkedni.

Csak azért, mert van egy pont 19 négyzetméteres terület ahová veteményest telepítenénk, még nem biztos, hogy eleget is fog teremni.

Először is a fenti lista egyáltalán nem teljes, csak nagy iránymutató arra, hogy milyen növényekben érdemes gondolkodni. Érdemes például még sárgarépát, karfiolt, és más gyakori konyhakerti növényeket is betervezni. Ezen a linken pedig elérhető egy olyan oldal (angol nyelven), ami segíthet kiszámolni, mekkora kertre van szükség bizonyos növények termesztéséhez. És ami a legfontosabb a kertészkedésnél:

olyan dolgokat ültessünk, amiket szívesen fogyasztunk!

Nem érdemes olyan zöldséget termeszteni, amit egyébként nem is szeretünk.

Amit még érdemes számításba venni:

  • Változatosság: ha pont annyit termesztünk, amivel éppen nem halunk éhen, az hosszú távon stresszt okoz. Például termeszthetünk csak burgonyát, azonban két év krumplievés már biztosan kihatással lesz a mentális egészségünkre. A változatosság gyönyörködtet – a tányéron is, azonban minél többféle növényt szeretnénk termeszteni, annál több területre lesz szükség.
  • Vetőmag: figyeljünk rá, hogy olyan fajtákat termesszünk, amikről magot is tudunk gyűjteni, hogy később újra elvethessük azokat.
  • Kártevők: bármilyen élelmiszert is termeljünk, az mindig a természet elleni küzdelem árán valósulhat csak meg. Ahogy fejlődnek a növények, biztos hogy valami éhes lény megpróbálja majd az éjszaka közepén megdézsmálni, bogarak költöznek bele, vagy éppen valamilyen betegség támadja majd meg. Ezeket a veszteségeket is bele kell kalkulálni a kert tervezésébe, hogy elég termés jusson az asztalra is. Azonban akár két évbe is telhet, mire kellő rutint szerzünk arról, hogy mit ne tegyünk, és az eredeti tervekhez képest mit kell változtatnunk.
  • Tervezés: sokféleképpen tervezhetünk és kezelhetünk egy „túlélő kertet”. Használhatunk magaságyásokat, ennek egyik változata az úgynevezett kulcslyuk-kert (felülnézetben egy kulcslyukra hasonlít, és a lényege, hogy a közepén található egy komposztkosár, amin keresztül történik az öntözés - ez biztosítja, hogy a tápanyagellátás folyamatos legyen), vagy épp a ház körül is kialakíthatunk hagyományos konyhakertet. A tervezésnél fontos, hogy tisztában legyünk vele, mekkora terület áll rendelkezésünkre, és melyik elrendezés az, amivel a legnagyobb termésmennyiség érhető el.

Az önellátásra alkalmas „túlélő kert” gondozása sok időt igényel, azonban segítségével függetleníthetjük magunkat az ellátási láncoktól – persze csak ha megfelelő mennyiségű terület áll rendelkezésre. Ez az életforma azonban elszántságot igényel, és egyáltalán nem könnyű.

(A fenti cikk a Lifehacker oldalon megjelent cikk alapján íródott, ahol négyzetlábban adták meg a területigényeket. Ezeket négyzetméterre átváltva kerekítettük, így előfordulhatnak kisebb eltérések.)

Forrás: 
lifehacker.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Lőrinc már felejtős: elindult a dinnyeszezon

Dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatót tartott Medgyesegyházán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Az idei szezon bíztatónak ígérkezik, és mint kiderült, már a Lőrinc napot is elfelejthetjük, hiszen a klímaváltozás, és az újabb fajták hatására jóval tovább lesz jó minőségű hazai dinnye.

Újabb belgiumi csokoládégyárban észleltek szalmonellafertőzést okozó baktériumot

Egy újabb belga csokoládégyár üzemében azonosították azt a bélfertőzést okozó baktériumot, amely néhány hónappal korábban az olasz Ferrero csokoládégyár belgiumi telephelyén okozott szalmonellafertőzést, és ezzel több mint 300 megbetegedést Európa szerte - írta a The BrusselsTimes hírportál csütörtökön.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Indul a hazai dinnyeszezon a diszkontláncoknál

Megkezdődik a magyar dinnyék árusítása a Lidl és az Aldi üzleteiben - tájékoztatták a diszkontláncok az MTI-t. A Lidl Magyarország azt közölte, hogy raktárai szerdától kizárólag magyar beszállítóktól érkező magyar görögdinnyét vesznek át. Az Aldi Magyarország július 1-jétől csak magyar termelőktől érkező dinnyét vesz át biatorbágyi raktárában

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.