Back to top

A digitalizációval a hatékonyság és az eredmény a cél

Hol találkozik az élelmiszer és az informatika? Hogyan segítheti a digitalizálás a belső folyamatok bővítését, optimalizálását? Mely folyamatok digitalizálhatók az élelmiszeriparban? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az Innoskart Klaszter, az iFood Élelmiszer Klaszter és az innomine DIH szakmai beszélgetésén.

Miért fontos a digitalizáció?

Az Innoskart Klaszter, az iFood Élelmiszer Klaszter és az innomine DIH szakmai beszélgetést kezdeményezett május 3-án, "Élelmiszeripar és digitalizáció – Fókuszban a hazai KKV-k számára is elérhető Európai Uniós pályázatok segítségével megvalósított jó gyakorlatok" címmel azzal a céllal, hogy minden érdeklődő – a piac résztvevőitől kezdve a fogyasztókig – számára megmutassák, miért fontos a digitalizáció.

„A hatékonysághoz, az eredményhez és a megvalósításhoz kellenek az adatok” – hangsúlyozta dr. Gyarmati Tünde, innomine DIH Nonprofit Kft. tanácsadója és projektvezetője. Mint elhangzott,

a ProAgro projekt személyre szabott szolgáltatásokkal segíti az agrár- és élelmiszeripari vállalatokat és a kapcsolódó érdekelt feleket abban, hogy üzleti tevékenységük, termékeik és/vagy termelési folyamataik fejlesztésével versenyképesebbé váljanak.

Maga a ProAgro projekt a SmartAgriHubs „SERVICE the SmartAgriHubs Community Network Open Call” pályázati kiírás keretében valósul meg.

Dr. Gyarmati Tünde elmondta, hogy az iFood Élelmiszer Klaszter összefogja a regionális szereplőket, megteremti a tudásmegosztás lehetőségét és terjeszti a ProAgro jó gyakorlatokat. Az innomine, mint Digitális Innovációs Központ, nemzetközi projektjei és innovatív technológiákhoz való hozzáférése révén, olyan szolgáltatásokat képes nyújtani a hazai agrárgazdasági szereplők számára, amelyekkel versenyképességük növelhető mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.

A ProAgro projekt célja beazonosítani az innovatív szereplőket, akik nemzetközi szinten is sikeresek lehetnek.

Segítenek nekik, hogy projektötleteiket meg tudják valósítani hiszen egy magyar KKV sikerét és jövőjét nagyban meghatározza és segíti a nemzetközi forrásokból megvalósított projektek eredménye.

Fotó: Innomine

Mint elhangzott, fontos célkitűzés a digitalizációs megoldások megismertetése, használatuk ösztönzése, a forráshoz jutás támogatása, a közvetlen EU-s pályázati lehetőségek felkutatása és bemutatása, valamint a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok átadása a helyi vállalkozások számára.

Ekétől a tányérig

„Manapság rengeteg információval találkoznak a cégek, az informatikusoknak az a feladatuk, hogy kiszűrjék, ami számukra fontos. Az ekétől a tányérig egyfajta élelmiszerdigitalizálást jelent. Magyarul a termőföldtől, a vetőmagtól indítva egészen a fogyasztók asztaláig képesek vagyunk követni egy sokszorosan összetett terméket is” – jegyezte meg Berkovich Gábor, a Seacon Europe Kft. ügyvezető elnöke.

Az ismertetése szerint egy kész ételt, például egy tizenkét komponenses zöldségkeveréket, bármelyik komponenséről, (akár egy sárgarépakockáról is), meg lehet mondani, hogy az melyik termelő, mely hektárján termett, milyen vetőmagból és milyen növényvédelmi eljárásokon esett át.

Mindezen túl azt is látni, hogy az élelmiszerfeldolgozónál milyen minőségparamétereket mértek.

„Ezeket az információkat el tudjuk vinni egészen a felhasználóig” – hangsúlyozta Berkovich Gábor.

Ahogy tapasztalható, a robusztus ellátási lánc elengedhetetlen a túléléshez válság idején, de nagy előnyt jelent normál időkben is. A szakemberek szerint az élelmiszeripar, az ellátási lánc a digitalizálással rugalmas és fenntartható rendszerré bővíthető. A digitalizáció által kiváltott technológiai fejlődés gyors ütemben halad és megváltoztatja a kommunikációt, a munkamenetet, a tanulást és az életmódot is. „Aki azt hiszi, hogy várhat, az már lemaradt.”

Fotó: Innomine

Míg a növénytermesztés, agrárium digitalizációs fejlesztései egészen jól állnak, az állattenyésztésnek még szüksége van egy kis felzárkózásra, noha az elmúlt egy-két évben nagy lépéseket tettek a piac szereplői.

„Vannak olyan technológiai megoldásokat alkalmazó vállalatok – fejőházak vagy zöld mezős beruházásban megvalósított telepek –, amelyek már nagyon előre haladtak, akár űrtechnológia szintű fejlesztéseket is alkalmaznak,

azonban a középszektor a KKV-knak szóló megoldások terén még eléggé az elején jár és edukációra szorulnak a résztvevői” – jegyezte meg Weibel Balázs, a Cubilog Kft ügyvezetője.

Egyedül nem megy

Fotó: Innomine
A digitalizálás lehetővé teszi az élelmiszeripar és a kereskedelem számára, hogy a piac résztvevői rugalmasan és gyorsan reagáljanak minden kihívásra. Ennek óriási jelentősége az élelmiszeriparban már nem tagadható, legalábbis a Covid-19 óta. A vásárlási szokások 2020-ban megjósolhatatlan módon megváltoztak, az ellátási láncok összeomlottak, sok alkalmazott elbocsátásra került. De sok változás megmarad.

Szommerné Egyed Linda, az iFood Élelmiszer Klaszter elnöke felhívta rá a figyelmet, hogy muszáj együttműködni.

Azok az élelmiszeripari szereplők, akik egymással együttműködve gyorsan és hozzáértően reagálnak a kihívásokra, holnap is fontos szerepet töltenek be a piacon. „Megfelelően értelmezve a digitalizálás jelentős előnyhöz juttatja az élelmiszeripari vállalatokat” – tette hozzá.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi a legegészségesebb módja a tojásfogyasztásnak?

Az, hogy mit együnk reggelire sokunk egyik dilemmája lehet. Elvégre ez a "nap legfontosabb étkezése", ezért mindig szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a reggelt egészséges ételekkel kezdjük, hogy a szervezetünknek megfelelő táplálékot tudjunk biztosítani. Ráadásul a kiegyensúlyozott, tápláló étkezés energiát ad, fokozza az agyműködést, és erősíti az immunrendszert.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Tűzvészek pusztítják Tunézia gabonatermést - a gazdák inkább idő előtt kezdik az aratást

Idő előtt kezdték meg az aratást a gazdák Tunéziában, mivel az extrém hőség országszerte gabonatüzekkel fenyeget. Inkább kevesebb és rosszabb minőségű terményt takarítanak be, mintsem elvesszen mindenük.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Kiből lehet sajtbíra?

Sem a dohányosok, sem pedig a rendszeres ivók nem alkalmasak a sajtok bírálatára, mivel ízlesésük és szaglásuk nagy valószínűséggel nem tökéletes. Ez a két legfontosabb képesség a feladat ellátásához, de a június végén avatott 37 új magyar sajtbíra többsége agrár-, illetve élelmiszeripari végzettségű – mondta el Hegedűs Imre, a Magyar Sajtkészítők Egyesületének elnöke.

A Székelyföld rejtett kincsei

Gasztronómiai különlegességek, szörpök, padlizsánkrémek, mézek, sajtok és sajtkrémek, szalámik, sonkák és húskészítmények, fűszerek és teák termelői és előállítói mutatták be termékeiket a két év kihagyás után ismét megrendezett Székely Fesztiválon Budapesten, a Millenárison.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

Gödöllőn ismerte el a gazdák fejlődését és újításait a Digitális Agrárakadémia

A Digitális Agrárakadémia konzorciuma digitális bemutató gazdaság tematikus versenyt hirdetett meg, lehetőséget biztosítva a gazdaságoknak arra, hogy sikereiket és tapasztalataikat bemutathassák. A Digitális Bemutató Gazdaság Díjakat 27 díjazott részére adták át a MATE gödöllői Szent István Campusán.