Back to top

Üzleti érdekek a vegánizmus népszerűsítése mögött

A műhúsgyártók támogatják a "Vessünk véget az állatok levágásának!" (End The Slaughter Age) elnevezésű európai polgári kezdeményezést – mondta dr. Wagenhoffer Zsombor PhD, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, akit megkérdeztünk, mi a véleménye a javaslatról, amely ellehetetlenítené az európai állattenyésztést.

Az EU állattenyésztői a világ legszigorúbb állatjóléti előírásainak megfelelő módon tartják állataikat, a termékelőállítás nyomon követhető, az így készült élelmiszerek a legjobb minőségűek
Az EU állattenyésztői a világ legszigorúbb állatjóléti előírásainak megfelelő módon tartják állataikat, a termékelőállítás nyomon követhető, az így készült élelmiszerek a legjobb minőségűek
Fotó: Csatlós Norbert
Az Európai Bizottság április 27-én jelentette be, hogy nyilvántartásba veszi a kezdeményezést, amelynek szervezői olyan uniós jogszabály elfogadtatására törekszenek, amely kizárja az állattenyésztést a mezőgazdasági támogatásra jogosult tevékenységek köréből.

A MÁSZ ügyvezetője szerint a mozgalmat nem szabad túlértékelni, mert véleménye szerint „nagyobb a füstje, mint a lángja”,

de meggyőződése, hogy hátterében a műhúsgyártók anyagi támogatása áll, akiknek üzleti érdeke, hogy minél többen válasszák a vegánizmust. Hozzátette: jelenleg 16 országban mintegy 40, elsősorban startup cég próbálkozik műhúsgyártással. Az első petricsészében készült, szintetikusan előállított műhúspogácsa ára 220 ezer amerikai dollár volt 2013-ban, amely mára 8 dollárra csökkent, de még sok a nyitott kérdés a laborhúsok környezetre, egészségre gyakorolt hatásáról, ízéről és összetételéről – például a fehérjékről, zsírokról, vitaminokról, ízanyagokról, hormonokról - nem is beszélve. Eddigi ismereteink alapján nem tűnik versenyképes népélelmezési megoldásnak a műhús, mert azon túl, hogy drága, az íze és állaga nem nyújt olyan élvezetet, mint a természetes húsoké, a táplálóértékéről már nem is beszélve. Ráadásul nem is annyira környezetkímélő.

A gyártása jelentős mennyiségű fosszilis eredetű széndioxid-kibocsátással és energiafelhasználással jár, és az egészségünkre sincs olyan jó hatással, mint amit a gyártók sugallanak.

Tönkre mennének a termelők, a feldolgozók és a beszállítók, és leromlanának a gyepek
Tönkre mennének a termelők, a feldolgozók és a beszállítók, és leromlanának a gyepek
Fotó: Csatlós Norbert
Az elmúlt évezredekben az ember mindenevő volt. Az emberek ízlését és pláne az emésztését nem lehet egyik napról a másikra átállítani. „Az állattenyésztés eltörlését követelők egy nagyon kis (pár százalékos) társadalmi réteget képviselnek, akik a fogyasztók környezetükkel és az állatokkal kapcsolatos érzékenységét kihasználva, féligazságokkal, a tények ferdítésével és sajnos, még hazugságoktól sem visszariadva, hatékony kommunikációval, agresszív fellépéssel próbálják kisebbségi véleményüket a többségre erőltetni.”

Az állattenyésztés betiltása, illetve támogatásának megszüntetése nagyon rövid időn belül élelmiszerválsághoz, társadalmi feszültséghez vezetne és dominóhatást váltana ki.

Egyebek mellett tönkre mennének a termelők, a feldolgozók és a beszállítók, és leromlanának a gyepek. Az EU állattenyésztői a világ legszigorúbb állatjóléti előírásainak megfelelő módon tartják állataikat, a termékelőállítás nyomon követhető, az így készült élelmiszerek a legjobb minőségűek. A távoli (harmadik) országokból idehozott húsok, tejtermékek és tojás ökológiai lábnyoma nagyobb az EU területén előállított termékekénél, és tartalmazhatnak szermaradványokat hazánkban vagy az EU-ban már rég betiltott növényvédő szerekből, illetve gyógyszerekből.

A szintetikus hús nem tűnik versenyképes népélelmezési megoldásnak, mert azon túl, hogy drága, az íze és állaga nem nyújt olyan élvezetet, mint a természetes húsoké, a táplálóértékéről már nem is beszélve
A szintetikus hús nem tűnik versenyképes népélelmezési megoldásnak, mert azon túl, hogy drága, az íze és állaga nem nyújt olyan élvezetet, mint a természetes húsoké, a táplálóértékéről már nem is beszélve
Fotó: Czifrik Katalin
„A beadványt olasz szélsőséges vegán és állatvédő körök készítették, akikhez egy horvát és egy máltai csoport csatlakozott, de a honlapjuk szerint egyelőre más tagországból nincsenek követőik.

Hat hónap alatt kellene egymillió támogatót toborozniuk legalább hét tagországból.

Erre most minimális esélyt látok. Ha mégis sikerülne, akkor a beadványukat a Bizottság megtárgyalja majd és kialakítja ezzel kapcsolatos álláspontját. Nem hiszem, hogy a Bizottság és főleg a Miniszterek Tanácsa támogatni fog egy ilyen szélsőséges kezdeményezést. Magyarországon esélytelennek érzem, hogy számottevő mennyiségű aláírást tudnának összegyűjteni, de még az ilyen kérdésekre érzékenyebb tagországokban sem hiszem, hogy nagy támogatása lenne az ennyire szélsőséges személetnek és javaslatoknak.”

Wagenhoffer Zsombor arról is tájékoztatott, hogy a beadvány készítőinek honlapjáról kiderül, a „Vessünk véget a ketreces állattartás” kezdeményezés folytatásának szánják akciójukat, amelynek

célja, hogy ne az állattenyésztőket és az állati termék-előállítást támogassák közpénzből, hanem a műhús és növényi húshelyettesítő élelmiszerek gyártásának fejlesztésére fordítsák ezeket a forrásokat.

„Én hiszem, hogy itt is győz a józan ész, és ebből a kezdeményezésből csak egy elfeledett sajtóhír lesz” – összegzett. Hozzátette: ezzel együtt nagyon fontosnak tartja az emberek tájékoztatását a szintetikus, illetve természetes húsok előnyeiről, hátrányairól, mint ahogyan azt is, hogy az állatokat olyan körülmények között tartsák, amelyek között jól érzik magukat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Reagált a Bank of England a globális búza- és étolajhiányra

Súlyos ársokkot okozó globális búza- és étolajhiány alakult ki az ukrajnai háború miatt, és az ebből eredő inflációs nyomás nagy része kívül esik a Bank of England monetáris eszköztárának hatókörén - mondta hétfőn a brit jegybank kormányzója.

Rovarok lehetnek a halak megmentői

Szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Hogy miért? Azt valószínűleg sokan tudják, hogy tányérunkra egyre többször kerül hal, az azonban kevésbé ismert, hogy az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel.

Csótányok lepték el a pizzériát

Egy budapesti pizzéria ellenőrzése során súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülményekkel szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A szakemberek által feltárt hibák és hiányosságok, például az általános takarítatlanság, a nagy mennyiségű élő csótány jelenléte a főzőtérben, a szakosított tárolás hiánya, az egység tevékenységének azonnali felfüggesztését indokolták.

Kukoricából bankkártya

Az OTP Bank elsők között vezeti be új, növényi alapanyagú bankkártyáját a privát banki ügyfelei számára Magyarországon. Az új kártya gyártása lényegesen környezetbarátabb, mint a hagyományos műanyagból készült kártyáké, tartóssága viszont semmiben nem különbözik ezektől.

Agáma a lakásban: könnyen megszelídülnek

Aki ma agámát szeretne tartani, valószínű, hogy valamelyik ausztrál szakállasagáma-fajt választja. Nem véletlenül, hiszen az ott élő fajok közül legalább kettő igen jól tartható, remekül szaporodnak fogságban; sőt, ma már számos színváltozatuk ismert.

Pizza helyett pirog. A római iskolák ukrán menüt vezetnek be a menzákon

A római állami iskolákban ukrán ételeket is felszolgálnak. Ezzel részben a háború elől menekülő gyerekek beilleszkedését könnyítik meg, másrészt az olasz fiatalok megismerkedhetnek a számukra ismeretlen ukrán konyhával.

Három szénhidrát, amit senkinek sem szabadna mérték nélkül fogyasztani

A gyulladás számtalan súlyos egészségügyi problémát okozhat, különösen, ha krónikussá válik. Nem csak fájdalmat okoz, hanem hatással lehet az általános egészségre, szív- és cukorbetegséghez, valamint rákos megbetegedéshez is vezethet. Ezenkívül káros hatással lehet a fogyási céljainkra is, ugyanis a gyulladás az anyagcsere lelassulását okozhatja, mondja Lisa Richards, táplálkozási szakértő.

Több tonnányi búza vesztegel az indiai kikötőkben

Több mint 1,8 millió tonna búza ragadt be az indiai kikötőkben, miután a kormány megtiltotta a gabonafajta exportját. A döntésre emelkedett a búzajegyzés az Egyesült Államokban és Európában egyaránt.

Tovább nő a grill termékek piaca

A grillkolbászok piaca átlépte a 4,5 milliárd forintos forgalmat a tavaly márciustól ez év februárjáig tartó időszakban, ami 7 százalékos értékbeli növekedés az egy évvel korábbihoz képest - írta a Világgazdaság kedden a Nielsen adatai alapján.

Budapesten is pénztár nélküli üzlet nyílt

A Kende Gastro Zrt. bemutatta Magyarország első mesterséges intelligenciát alkalmazó, automatizált konténerüzletét; a cég az alkalmazott technológia kizárólagos európai forgalmazója, és a szomszédos országokban is tervezi a terjeszkedést - mondta Kende Gábor, a Zrt. alapítója, gazdasági igazgató az MTI-nek.