Back to top

„Imádkozzunk esőért!”

Lényegesen magasabbak a tavaszi vetésű szemes kukorica, napraforgó és szója vetésterületei az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

„Ha így folytatódik, a 200 millimétert sem fogjuk elérni az egész évben, ami már az elsivatagosodással egyenlő.”
„Ha így folytatódik, a 200 millimétert sem fogjuk elérni az egész évben, ami már az elsivatagosodással egyenlő.”
Fotó: Csatlós Norbert
Hogyan befolyásolta a várható takarmány- és élelmiszerkereslet a vetésszerkezetet? Sikerült-e befejezni a tavaszi munkákat, és milyen termésre számítanak? Erről kérdeztünk az ország különböző részein gazdálkodó szántóföldi növénytermesztőket.

Kevés lesz a termés, ha marad az idei évre eddig jellemző súlyos aszály – mondta el a hódmezővásárhelyi Hódagro Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szabó Lajos.

Ez sajnos, nemcsak a tavaszi vetés sorsát pecsételi meg, hanem az ősziét is, aminek novemberben-decemberben még jutott csapadék. „Amikor a búzának még látszik a sora, amikor egy része már kalászban, másik része zászlós levélben van, azt szoktam mondani, hogy ezt 3-3,5 tonna biztosan megváltja.” A szakember szerint az aszálysújtott területek miatt hiány léphet fel szántóföldi növényekből. Csongrád megye alsó részében, ahol ők gazdálkodnak, komoly a szárazság.

Bár mindent sikerült elvetniük, a kapásnövényeket és az őszi gabona keverék utáni másodvetését is elvégezték, nagy gondot jelent számukra a csapadékhiány. A termőterületükre mindössze 73,5 milliméter csapadék jutott idén, egyetlen eső érte el a 15 milliméteres mennyiséget egyszerre, az ennél kevesebb csapadéknak meg legalább a felét elvitte az erős szél. „Ha így folytatódik, a 200 millimétert sem fogjuk elérni az egész évben, ami már az elsivatagosodással egyenlő.” A vetőmagborsójuk kikelt, de már virágzik, ami annak a jele, hogy talán nem is lesz érdemes betakarítani.

Nagyobb szerephez jutnak a szárazságtűrő növényfajták, de a nemesítés egyelőre nem tud lépést tartani a klímaváltozással
Nagyobb szerephez jutnak a szárazságtűrő növényfajták, de a nemesítés egyelőre nem tud lépést tartani a klímaváltozással
Fotó: Csatlós Norbert
Közel 4000 hektár bérelt területet művelnek, kevés helyen van öntözési lehetőség, széttagoltak a földek, és nem sikerül minden gazdát meggyőzni az öntözési beruházás érdekében, amely miatt pályázni sem tudnak a fejlesztésre.

A vetésszerkezeten érdemben nem változtattak. Szabó Lajos szerint jelenleg mindenki az olajos növényeket helyezi előtérbe, mivel jó az áruk, de nagyon kötött az elhelyezésük a vetésfogóban.

Közepes termésre számítanak a hajdúböszörményi Béke Mg. Kft-ben, ahol elsősorban a sertés- és szarvasmarhaállomány takarmányozására termelnek szántóföldi növényeket, legnagyobb részben kukoricát – mondta el Bodnár Lajos ügyvezető.

Bár sikerült minden tavaszi feladatot időben elvégezni, a termelők pedig minden évben gondoskodnak a legjobb minőségű vetőmagról és minden szükséges inputanyagról, hogy milyen lesz az időjárás, azt senki sem tudja megjósolni. Tavaly a szárazság miatt a kukoricaszükségletük mintegy 30 százalékát a piacról kellett beszerezniük. Ezt idén nagyon szeretnék elkerülni, de minden azon múlik, hogy lesz-e elég csapadék.

Véleménye szerint egyre nagyobb szerephez jutnak a szárazságtűrő növényfajták, de a nemesítés egyelőre nem tud lépést tartani a klímaváltozással.

A vetésszerkezeten nem változtattak, de nagy könnyebbséget jelent számukra, hogy az EU a rendkívüli helyzetre tekintettel elengedte a zöldítést. Így az érintett területekre is kukoricát vethettek, emellett némi kitárcsázott repce helyére is az került.

Nagy a kereslet a cirok iránt, szívesen megvásárolják a takarmánygyárak. Emellett kevésbé igényes, a gyengébb földeken is terem, és jobban tűri a szárazságot a kukoricánál
Nagy a kereslet a cirok iránt, szívesen megvásárolják a takarmánygyárak. Emellett kevésbé igényes, a gyengébb földeken is terem, és jobban tűri a szárazságot a kukoricánál
Fotó: pixabay
Három éve 16 ezer tonnáról 26 ezer tonnára bővítették a gabonatároló és szárító kapacitásukat, amely óriási biztonságot jelent számukra. Nemcsak amiatt, hogy az egész évi termést el tudják raktározni, hanem amiatt is, hogy a korszerű technológiának, az ózonizálás és a nyári szellőztetés lehetőségének köszönhetően nem nő meg a takarmány toxintartalma, egész évben meg lehet őrizni a minőségét. Korábban a kapacitás szűkössége miatt az is előfordult, hogy az október 23-i munkaszüneti nap miatt, amikor megállt a szállítás, az aratást is szüneteltetni kellett.

„Ha továbbra is ilyen marad az időjárás, nemhogy jó termés, de tragédia lesz”

– mondta Vass Károly, a dévaványai Agrodéva Kft. vezetője.

Náluk is masszív az aszály, de szerencsére a belvíz elkerülte őket, semmit sem vitt ki a vetésből az őszi-téli csapadék. Tavaly ugyanis a búza felét elpusztította. Az idei tavaszi munkákat időben el tudták végezni, jó minőségben ki is keltek a növények. „A repce kivételével, minden reményük meg lehetett volna a legjobb termésben, ha két héttel ezelőtt jött volna egy normális eső – mondta a szakember -, de már az 5 milliméteres is soknak számított. A növények már elkezdtek kisülni. A fénymag érzékeny is a szárazságra, de a búza is féllábszárig ér, és kint van a kalásza, a szikeken, foltokban pedig már kezd kiszáradni.”

A korszerű gabonaszárító és -tároló üzemek lehetővé teszik a termés minőségének hosszú távú megőrzését
A korszerű gabonaszárító és -tároló üzemek lehetővé teszik a termés minőségének hosszú távú megőrzését
Fotó: Medgyesi Milán
A Békés megyei agrárvállalkozás 1200 hektár szántóföldön termel búzát, napraforgót, fénymagot, vagyis „kanárikölest” és repcét. A madáreleség kipróbálásáról tavaly döntöttek, repcét pedig azért termesztenek, mert a túzokvédelem érdekében 10 százalékot kötelezően előír az agrár-környezetgazdálkodási program, amelyben részt vesznek. Pedig Vass Károly szerint tévedés azt hinni, hogy a túzok eszi a repcét. „Esze ágában sincs.”

Az ősszel vetett 120 hektár káposztarepce ki sem kelt, gyommal borított, de a tavasziban sem reménykednek a szárazság miatt.

Az AKG miatt nem tudnak változtatni a vetésszerkezeten, és a zöldítési könnyítés sem vonatkozik rájuk, mivel náluk parlagterület nincs, csak ugar.

Nagyon jól hasznosítják azonban azt 7 ezer tonna kapacitású gabonatárolót, amely még a 4300 hektáros TSZ-re lett kialakítva annak idején. Egy részét bérbe is adják, ahonnan a tavaszi búza utóját még csak most vitték el.

Idáig minden szépen alakult az Agrowitt Kft. szántóin a Komárom-Esztergom megyei Kecskéden.

Wittmann Antal tulajdonos elmondta, hogy sok nedvesség hiányzik a talajból, de egész tavasszal kaptak egy keveset, így jól néznek ki a növényeik. „A búza, az árpa, a napraforgó gyönyörű. Robbanásszerű volt a kelés, de azért imádkozzunk esőért!” – mondja.

Gabonaraktár a kecskédi Agrowitt Kft-nél
Gabonaraktár a kecskédi Agrowitt Kft-nél
Fotó: Medgyesi Milán

Új növényként próbálják ki a cirkot 30 hektáron, mivel nagy a kereslet iránta, szívesen megvásárolják a takarmánygyárak. Emellett kevésbé igényes, a gyengébb földeken is terem, és jobban tűri a szárazságot a kukoricánál.

A tavaszi munkákkal még nem végeztek: hátra van a lucernák kaszálása, csomagolása és bálázása, valamint a növényvédelem.

A vállalkozás juhászattal, brojler csirkeneveléssel foglalkozik a szántóföldi növénytermesztés mellett. Jelenleg 1100 hektár gyepet és 850-900 hektár szántót kezelnek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Egyre többfelé tapasztalható nagyfokú aszály

Az ország nagy részén rendkívül száraz időjárás gyorsította fel a gabonák és a repce érését, és a nyári növények is nagyon megsínylik a júniusi aszályt és a forróságot. Sajnos az előttünk álló napokban is csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani. Számottevő visszaesés a hőmérsékletben csak a jövő hét közepén valószínű, akkor kissé növekszik a záporok esélye is.

Drónok a szőlőültetvényben

A MyActionCam Kft. és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvénysorozatot indított, amelynek célja, hogy közelebb hozza az új technológiát a felhasználókhoz. A roadshow harmadik állomásán - szántóföld és gyümölcsültetvény után- most egy szőlőültetvény felett repkedtek a drónok.

Fokozottan tűzveszélyes időszak, csütörtöktől már Pest és Veszprém megyében is

A tartós kánikula okozta szárazság és az ebből adódó, fokozott tűzkockázat miatt június 30-tól Pest és Veszprém megyében is életbe lép a fokozottan tűzveszélyes időszak - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.

Kárenyhítési tájékoztatót tett közzé az Agrárminisztérium az aszálykárok miatt

Kárenyhítési tájékoztatót tett közzé az Agrárminisztérium (AM), az ország nagy részén ugyanis súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki – közölte az AM szerdán az MTI-vel.

A KITE őszibúzafajta-választéka

A hagyományoknak megfelelően legszebb állapotukban igyekezett bemutatni a kalászos gabonákat – köztük az őszi búzákat – a KITE. Nádudvaron május közepén, Dalmandon május végén tartotta a bemutatót az integrátor, az általa ajánlott nagy termőképességű fajtákat mutatták be.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.