0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Tetvek, hangyák, katicák – könnyedén a hobbikertben

Elérkezett a legaktívabb időszak a kertben: minden burjánzik, magzik, érik. Szorgalmasabbak akár naponta találnak maguknak tennivalót, de aki inkább élvezni szeretné a kertjében töltött időt, annak érdemes elolvasnia Baki Szilvia gyógynövény-alkalmazási szakmérnök egyszerű és hasznos tippjeit.

Víz nélkül nincs élet

Bár az elmúlt hetekben az ország jelentős részén elegendő csapadék hullott, a locsolás folyamatosan ajánlott a száraz, meleg hónapokban.

Aki teheti, az elsősorban az esővizet gyűjtse össze erre a célra, mert az nem kerül pénzbe, és mivel lágy, a növények számára is a legideálisabb.

Aki kútról locsolna, először mindenképp vizsgáltassa be a vizét, mivel előfordulhat, hogy – magas só-, arzén vagy nehézfémtartalma miatt – nemcsak a növényeket károsíthatja, hanem azt is, aki azokat megeszi. A munkát többféle szakcégtől is meg lehet rendelni, érdemes tájékozódni az árak miatt.

Ha semmi más öntözési lehetőség nincs, mint a vezetékes víz, akkor érdemes csepegtető öntöző rendszert telepíteni, mert így munkát és vizet is spórolunk: pontosan oda juttatjuk a vizet, ahová szükséges. Egy ilyen rendszernek akadnak olcsóbb és drágább változatai is, de magunk is elkészíthetjük egy víztartály, egy szivattyú (kisebb teljesítményű is elég) és csövek segítségével.

Levelet kaptam, hej!

A növényeink levele nagyon sokat elárul egészségi állapotukról. Tipikus probléma a tetvesedés, amit a hangyák megjelenése csak tetéz. Ezek ugyanis szívesen fogyasztják a tetvek által termelt ragadós nedvet, aminek bővebb termelésére „masszírozással” serkentik a tetveket . Ezt megelőzendő a gyümölcsfák törzsére érdemes gazdaboltokban kapható ragacsos lapokat helyezni, a tetves növényeket pedig kontakt szerrel lehet permetezni, nem szükséges a legerősebbel.

Megkérdezett szakértőnk nem permetez, mivel megfigyelése szerint, ahol tetvek vannak, ott a katicák is megjelennek, és más rovarevő rovartársaikkal együtt nagyon gyorsan el tudják tüntetni a levéltetveket.

A természet olykor példásan elrendezi a dolgokat.

Unokatestvérem szerint tetűmentesítésre az almaecetes víz is kiváló, de Baki Szilvi azt mondja:

bánjunk csínján az ecettel, mert a növényt is károsíthatja.

Ők például 20 százalékos ecettel szokták kiirtani gazt a kövek között, gyomirtó helyett.

Ha fekete foltos a rózsánk levele, az a rózsarozsda, egy gombás megbetegedés jele, ha pedig fehér színű, az a lisztharmat, egy gombás fertőzés „üzenete”. „A rózsa kényes növény, ezért tavasszal ugyanúgy lemosópermetezéssel ajánlott kezelni, ahogy a gyümölcsfákat. Ezzel sok betegséget megelőzhetünk” – mondja Szilvi. Ha kialakul a fertőzés, rózsalisztharmat ellen kénnel, a gombák ellen pedig általában rezes vegyszerekkel érdemes permetezni.

A pirosító ribizkelevéltetű foltossá és gyűrötté teszi a ribizli levelét, amit kontaktszerrel, ha nem hat, felszívódó levéltetű elleni szerrel kezelhetünk. Fontos, hogy azokat a növényeket, amelyeket hamarosan felhasználunk, már nem szabad permetezni, mert biztosítani kell az élelmezés-egészségügyi várakozási időt.

A szomszédasszonyom szerint a levelek pirosodása vashiányra utal, de a szakértő szerint ez tévedés. A vashiány ugyanis kifehéredésben jelenik meg, például az áfonya vagy a hortenzia esetében. A fő oka az, hogy mivel nem elég savas a földjük, nem tudják felvenni a vasat. Szilvi ezen úgy segít, hogy az áfonya, a hortenzia és az azálea alá minden tavasszal új savanyúföldet rak. Hozzáteszi:

esővízzel öntözni azért is a legjobb, mert nem változtatja meg a talaj PH-értékét, míg a vezetékes vagy kútvíz általában lúgosabb.

Persze, az sem mindegy, hogy ismerjük-e a talajunk minőségét, mert lehet próbálkozni sok mindennel, de ha nem jók az adottságok a kiválasztott növény számára, sokkal nagyobb energiabefektetéssel jár a gondozása. Legjobb, ha körülnézünk a szomszédoknál. Ami láthatóan virul és szépen terem, az várhatóan a mi kertünkben is jól fogja érezni magát.

Kávézacc és társai

Az én kertemben a spenót alig hozott leveleket, máris felmagzott. Szilvi szerint azért, mert az ún. rövidnappalos növényeket – a saláta is ilyen – előbb kell ültetni. A magzást ugyanis befolyásolja a nappali és éjszakai órák száma.

Nem mindenki szeret kapálni, speciel én nem, és Szilvi sem szokott. Azt mondja, kényelmesebb választás a mulcs.

Akármilyen talajtakarót használunk – akár fűnyesedéket vagy faforgácsot – lassabban fog kiszáradni és gyomosodni a földünk.

Azt viszont fontos tudni, hogy amikor bomlik a mulcs, nitrogént vesz fel a talajból, amit pótolni kell. Mivel a nitrogén gyorsan mozog a talajban, ősszel és tavasszal is érdemes kijuttatni, de akár levéltrágyaként is használhatjuk a nyári időszakban.

Szilvi áfonyái gyönyörűek és rengeteget teremnek a kávézaccnak köszönhetően, amivel a használt teafilterek tartalmát is gyűjtik. Emellett minden biológiailag lebomló háztartási hulladékot komposztálnak.

Akinek nincs helye, akár egy fedeles műanyag vödörben gyűjtheti a komposztot. Vannak porok, amelyek fokozzák az érését, emellett gyorsíthatjuk a bomlást azzal is, hogy locsoljuk, ha száraz, illetve kevergetjük, hogy levegőzzön. Figyelni kell rá azért is, mert a belsejében hő termelődik, tehát ha túl száraz, gyúlékony anyagot dobunk bele, vagy tűző napon tároljuk, akár ki is gyulladhat. A fenti módszerekkel lehet gyorsítani az érését, de két év alatt jellemzően minden lebomlik. Még a fenyő, illetve a diófalevél is, amit növekedési hormontartalma miatt nem ajánlanak a komposztba dobni. Persze, amikor 3-4 hónapig fagy, akkor a komposztunk sem fog olyan ütemben érni, de biztosan megéri foglalkozni vele, hiszen nagyon sokat lehet megtakarítani azzal, ha saját virágföldünk van.

Amivel szintén sosem nyúlunk mellé, az a szerves trágya.

Szilviék csirke és nyúl alól használnak a kertben – előbbit hígítani kell! -, „és azóta kétszer akkora minden!”

Forrás: magyarmezogazdasag.hu