Back to top

Klímaváltozás: mely élelmiszerek válhatnak luxuscikké?

Az emelkedő hőmérséklet nem csak a tengerszint emelkedését, a gyakoribb viharkatasztrófákat és az elhúzódó extrém szárazságot okozza. Egyre jobban érzékelhetjük, hogy az elsősorban az ember által előidézett éghajlatváltozás az alapvető élelmiszer-ellátásunkat is veszélyezteti.

Illusztráció
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Régóta ismert, hogy az éghajlatváltozás hatására a sarki jégsapkák elolvadnak és a tengerszint emelkedik. Ami kevésbé nyilvánvaló, hogy a globális felmelegedés az élelmiszertermelést is érinti, ugyanis ahol a csapadék mennyisége és mintázata változik, ott a betakarítás is alacsonyabb. Másutt olyan a növényeket és az állatokat veszélyeztető betegségek és kártevők terjednek, amelyek korábban ismeretlenek voltak. Ezek a hőmérséklet emelkedésével járó negatívumok nemcsak magasabb élelmiszerárakhoz vezetnek, hanem ahhoz, hogy egy csésze kávé az ebédszünetben hamarosan luxuscikké válhat. Az éghajlatváltozás veszélyezteti a világ teljes népességének – amely még mindig növekszik – élelmezésbiztonságát.

Ahhoz, hogy például a búza vagy a burgonya növekedhessen, a növényeknek olyan hőmérsékletre és csapadékra van szükségük, amelyhez korábban hozzászoktak.

Az Égetett mandula – Hogyan éri el tányérjainkat a klímaváltozás? című könyv szerzői, Wilfried Bommert író és kollégája, Marianne Landzet világkörüli utazásra indult és felkereste a globális változások legfontosabb gócpontjait. A tapasztalataik egyszerre ijesztők és érdekesek. Okulhatunk, okulhatnánk belőlük, hiszen nap mint nap fogyasztjuk azokat az élelmiszereket, amelyek luxuscikkekké válhatnak.

Szőlő/Bor (Európa)

Európában az Ázsiából vándorolt ​​pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) veszélyezteti a szőlőtermést. Kockázatértékelésében az Európai Növényvédelmi Szervezet (EPPO) már 2012-ben arra a következtetésre jutott, hogy a invazívan terjedő, idegenhonos kártevő légyfaj Európa legtöbb régiójában tovább terjed, és nem lehet kiirtani. Mindenesetre, az éghajlat nem fogja csökkenteni a számukat és az általuk végzett károkat. Éppen ellenkezőleg:

az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) előrejelzése szerint a jelenlegi időjárás a pettyesszárnyú muslica oldalán áll.

A klímaváltozás és a hőmérséklet előrelátható emelkedése továbbra is optimális kiindulási feltételeket biztosít a kártékony pettyesszárnyúaknak a világ bor- és gyümölcstermő vidékei felé vezető úton. A szőlőtermesztők és a bortermelők pedig felvehetik velük a küzdelmet.

Olívabogyó (Olaszország)

Olaszországban a Bactrocera oleae vagy olívalégy okoz problémát, mert ez az olajbogyó-fúrólégy életkörülményei számára a Földközi-tenger éghajlata egyre jobban kedvez. Ez a rovar szereti a mérsékelt, 20 és 25 °C fok közötti, de 32-34 °C-ot meg nem haladóhőmérsékletet, tehát azokat a területeket, ahol nincs hőhullám. 30 fok felett megáll a szaporodása, valamint az olajfaültetvények elleni támadásai is. Amire feltétlenül szüksége van, az a nedvesség, az eső, ami Közép-Olaszországban az elmúlt években már nyáron is megszokottá vált.

Az olajbogyó-fúrólégy által okozott károk egyszerre mennyiségi és minőségi.

Egyrészt a termelés egy része a megtámadott gyümölcs idő előtti lehullása miatt elveszik. Másrészt a fertőzött olajbogyóból nyert olajnak magasabb a savassága és rövidebb az eltarthatósága, mivel magasabb a peroxidértéke. Egyéb különböző súlyosságú másodlagos minőségi károsodások is lehetnek, például az olajbogyó-gyümölcslégy-támadások következményei, amelyek a penészesedés következtében jelentkeznek.

Fotó: pixabay.com

Friss sertéshús (Németország)

Európában nem minden ország tudja ellátni saját magát. Például a német sertéstartók nagymértékben függenek a dél-amerikai szójababimporttól, mivel a napi húsnövekedést a szója szabályozza. A szakemberek szerint egy hízósertés rövid élete alatt 40 kilogramm szóját fogyaszt el. Kína 83 millió tonna szóját használ fel hizlalógyárainak működéséhez. Ezzel szemben Németország egy törpe a maga ötmillió tonna import szójababjával. De mi van akkor, ha a Dél-Amerikából érkező készletek megakadnak?

Egy rossz termés Brazíliában bármikor lehetséges a változó éghajlati viszonyok között, akárcsak a szárazság az Egyesült Államokban.

Mindkettő egyszerre okozhatja a világpiaci árak robbanásszerű emelkedését. Például 2007-ben egy rosszabb idényben a gabona világpiaci árai heteken belül 300 százalékkal is megugrottak.

Teaültetvény
Teaültetvény
Fotó: Pixabay

Tea (India)

Elegendő csapadék nélkül még Indiában sem nő elég, illetve nem növekszik eleget a teacserje. A csatornarendszereken vagy kutakon keresztül történő mesterséges öntözés csak egyes régiókban lehetséges. India teljes mezőgazdasági területének kétharmada kizárólag az esőtől függ – a megfelelő időben és mennyiségben hulló csapadéktól. És pontosan ez a kombináció egyre ritkább, ehelyett az időjárás egyre kaotikusabb és kiszámíthatatlanabb.

Nyugat-Bengália tearégiójában a januári csapadék általában 16,8 milliméter, de 2016-ban mindössze 9,9 milliméter esett, ami a hosszú távú átlag 40 százaléka.

Decemberben alig esett az eső. Ennek a teavidéknek a részét képezik Darjeeling híres teakertjei, amelyek a Himalája lábánál találhatók. Különösen súlyos gazdasági veszteségre számítanak az ottani ültetvénytulajdonosok, mert az első és legértékesebb betakarításnál, az »első öblítésnél« különösen szembetűnő a csapadékhiány.

Paradicsom
Paradicsom
Fotó: Pixabay

Paradicsom (Spanyolország)

Az Almería-síkság Európa veteményeskertje, ahol tengernyi az üvegház és a műanyag fólia. A tengerparti síkságon az egyik legégetőbb probléma a gigantikus vízigény: csak a paradicsom kilogrammonként körülbelül 180 liter ivóvizet fogyaszt.

Évente 2,7 millió tonna gyümölcs és zöldség hagyja el Almería tartományt.

600 000 tonna paradicsom, paprika és padlizsán csak a német szupermarketekbe kerül. Ez azt jelenti, hogy mintegy 150 000 köbméter víz folyik a száraz Andalúziából Észak-Európa csapadékos régióiba, a legnagyobb mennyiség Németországba. Különösen problematikus, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban fordulnak elő csapadékmentes időszakok, valamint Spanyolország felett hiányoznak a fontos téli esőzések. A Pireneusok előtt akár 130 milliméter csapadék hiányzik, ami akár 60 százalékos, egyes vidékeken akár 80 százalékos csökkenést jelent. Ez a paradicsom és egyéb minden nap fogyasztott zöldáru készletének jelentős csökkenéséhez vezet.

Kávé (Brazília)

2010 óta veszítenek erejükből azok a cserjék, amelyeken a kávébab érik. A hozamok csökkennek, az árak emelkednek. A világ főbb kávézónáiban, Afrikában és Brazíliában, ahol a babok királynője, az Arabica nő, lassan, de folyamatosan emelkedik a hőmérséklet a kutatások szerint. Éjszakánként egyre kevésbé hűl le a levegő, márpedig a lehűlt levegő a jó kávé egyik legfontosabb előfeltétele. Az Arabica és a Robusta mellett körülbelül 120 alfaj van, amelyeket főként Etiópiában termesztenek. De ezekre a fogyasztó hosszú távon nem számíthat - egyrészt a helyhiány, másrészt túlságosan felmelegedő hőmérséklet miatt.

A kávétermesztő gazdák igyekeznek az éghajlathoz jobban illeszkedő fajtákat ültetni.

Szívesen magasabbra költöztetnék ültetvényeiket a hegyekbe, de a világ számos kávézó régiójában már elérték a csúcsot, ahonnan nincs tovább költözni. Nem beszélve a természetrombolásról. 

Kakaó (Nyugat-Afrika)

A kakaó világtermelésének kétharmada Afrikában – Elefántcsontpart és Ghána együtt termelik a világpiacra szánt kakaóbab kétharmadát – terem. De ahogyan az egész világban, úgy Nyugat-Afrikában is változik az éghajlat, néha túl sokat, néha túl keveset esik az eső. Ez terméskieséshez vezet.

Az országos ghánai kakaóbizottság egymillió tonna kakaót várt a 2014/2015-ös szezonra, de csak 700 ezer tonnát takarítottak be: 30 százalékos veszteség a szélsőséges időjárási körülmények miatt.

A hőmérséklet-emelkedés a kakaótermesztést is befolyásolja. Mert a kakaófák már csak egy Celsius-fokos pluszban is szenvedni kezdenek.

Narancs (USA)

A rettegett citrusbetegség, a citruszöldülés, más néven „sárga sárkány”, mára világszerte elterjedt, és veszélyezteti a narancs, citrom stb. termesztését. A „sárga sárkány” betegséget egy levélbolha és egy baktérium okozza – és már évek óta terjed a világon Ázsia forró részéből. Az egész világon emelkedő hőmérséklet elősegítheti a terjedését.

Az USA narancstermő régióiban az utóbbi években feltűnően csökkent a betakarítás.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint a 2016-os narancstermés 20 százalékkal alacsonyabb lett, ami 74 millió veszteséget jelentett, ezáltal az elmúlt 50 év legalacsonyabb terméshozama lett. És a helyzet azóta sem lett sokkal jobb.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sváb gasztronómia a Vértesben

Kis síkság, sok hegy, természeti és épített emlékek, kulturális és gasztrokulturális élmények. Cseresek, szurdokerdők, karsztok váltják egymást. Röviden így jellemezhetnénk a Vértest. Mindennek tetejébe Kőhányáspusztán ékszerdobozként várja a vendégeket a Vérteserdő Zrt. Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központ és Turistaháza.

A mikroalgák bőséges, egészséges táplálékot és takarmányt ígérnek bármilyen környezetben

A globális élelmiszer-ellátás számos fenyegetéssel néz szembe, beleértve az éghajlatváltozást, a háborúkat, a kártevőket és a betegségeket. Az emberi szem számára parányi organizmus – a mikroalgák – megoldást jelenthetnek.

A Magyarországon kiállított számlák 4 százalékát nem fizetik ki - de lesz még rosszabb az arány

Magyarországon a 2015-ös szintre esett vissza a fizetési fegyelem - közölte az EOS kintlévőség-kezelő és pénzügyi szolgáltató vállalat saját kutatása alapján szerdán az MTI-vel.

30 finom, alacsony szénhidráttartalmú étel, amit a dietetikusok ajánlanak

Manapság az alacsony szénhidráttartalmú diéták népszerűbbek, mint valaha. Jaclyn London, dietetikus szerint fontos megjegyezni, hogy csak azért, mert egy étel szénhidrátot tartalmaz, még nem jelenti azt, hogy egészségtelen. Sőt, a szervezetünknek szüksége van a szénhidrátokra a túléléshez.

Még inkább számít az ár

Az agrárágazatot, az ipart és a szolgáltató szektort egyaránt különösen érzékenyen érinti a nagy költségnövekedés. A folyamatosan emelkedő kiadások csak részben építhetők be a fogyasztói árakba, sok termék és szolgáltatás iránt pedig bizonyos fogyasztói árszint fölött lezuhan vagy megszűnik a kereslet. A termelők és kereskedők is érzik a változást.

Mi is pontosan a „longevity diéta”, és tényleg tovább fogunk élni tőle?

Talán hallottunk már a longevity, vagy "hosszú élet" diétáról, melynek szabályos követése hosszabb élettartamot ígér, de mi is ez pontosan, és különbözik-e egyáltalán más egészséges étrendektől?

A jégverés azt is érintette, ami a földben volt

Szeptember 29-én heves esőzések és jégeső pusztított Baja, Tompa, Zákányszék, Battonya és Domaszék térségében, olvastuk a FruitVeB honlapján. A vihar letarolta, ami az útjába esett, erről kérdeztük Vass Károly zákányszéki termelőt, szaktanácsadót.

Volt, ahol a szokásosnál háromszor több eső esett

Az aszályos nyár után a kilencedik legcsapadékosabb szeptember volt az idei 1901 óta - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden a Facebook-oldalán.

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.