Back to top

Klímaváltozás: mely élelmiszerek válhatnak luxuscikké?

Az emelkedő hőmérséklet nem csak a tengerszint emelkedését, a gyakoribb viharkatasztrófákat és az elhúzódó extrém szárazságot okozza. Egyre jobban érzékelhetjük, hogy az elsősorban az ember által előidézett éghajlatváltozás az alapvető élelmiszer-ellátásunkat is veszélyezteti.

Illusztráció
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Régóta ismert, hogy az éghajlatváltozás hatására a sarki jégsapkák elolvadnak és a tengerszint emelkedik. Ami kevésbé nyilvánvaló, hogy a globális felmelegedés az élelmiszertermelést is érinti, ugyanis ahol a csapadék mennyisége és mintázata változik, ott a betakarítás is alacsonyabb. Másutt olyan a növényeket és az állatokat veszélyeztető betegségek és kártevők terjednek, amelyek korábban ismeretlenek voltak. Ezek a hőmérséklet emelkedésével járó negatívumok nemcsak magasabb élelmiszerárakhoz vezetnek, hanem ahhoz, hogy egy csésze kávé az ebédszünetben hamarosan luxuscikké válhat. Az éghajlatváltozás veszélyezteti a világ teljes népességének – amely még mindig növekszik – élelmezésbiztonságát.

Ahhoz, hogy például a búza vagy a burgonya növekedhessen, a növényeknek olyan hőmérsékletre és csapadékra van szükségük, amelyhez korábban hozzászoktak.

Az Égetett mandula – Hogyan éri el tányérjainkat a klímaváltozás? című könyv szerzői, Wilfried Bommert író és kollégája, Marianne Landzet világkörüli utazásra indult és felkereste a globális változások legfontosabb gócpontjait. A tapasztalataik egyszerre ijesztők és érdekesek. Okulhatunk, okulhatnánk belőlük, hiszen nap mint nap fogyasztjuk azokat az élelmiszereket, amelyek luxuscikkekké válhatnak.

Szőlő/Bor (Európa)

Európában az Ázsiából vándorolt ​​pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) veszélyezteti a szőlőtermést. Kockázatértékelésében az Európai Növényvédelmi Szervezet (EPPO) már 2012-ben arra a következtetésre jutott, hogy a invazívan terjedő, idegenhonos kártevő légyfaj Európa legtöbb régiójában tovább terjed, és nem lehet kiirtani. Mindenesetre, az éghajlat nem fogja csökkenteni a számukat és az általuk végzett károkat. Éppen ellenkezőleg:

az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) előrejelzése szerint a jelenlegi időjárás a pettyesszárnyú muslica oldalán áll.

A klímaváltozás és a hőmérséklet előrelátható emelkedése továbbra is optimális kiindulási feltételeket biztosít a kártékony pettyesszárnyúaknak a világ bor- és gyümölcstermő vidékei felé vezető úton. A szőlőtermesztők és a bortermelők pedig felvehetik velük a küzdelmet.

Olívabogyó (Olaszország)

Olaszországban a Bactrocera oleae vagy olívalégy okoz problémát, mert ez az olajbogyó-fúrólégy életkörülményei számára a Földközi-tenger éghajlata egyre jobban kedvez. Ez a rovar szereti a mérsékelt, 20 és 25 °C fok közötti, de 32-34 °C-ot meg nem haladóhőmérsékletet, tehát azokat a területeket, ahol nincs hőhullám. 30 fok felett megáll a szaporodása, valamint az olajfaültetvények elleni támadásai is. Amire feltétlenül szüksége van, az a nedvesség, az eső, ami Közép-Olaszországban az elmúlt években már nyáron is megszokottá vált.

Az olajbogyó-fúrólégy által okozott károk egyszerre mennyiségi és minőségi.

Egyrészt a termelés egy része a megtámadott gyümölcs idő előtti lehullása miatt elveszik. Másrészt a fertőzött olajbogyóból nyert olajnak magasabb a savassága és rövidebb az eltarthatósága, mivel magasabb a peroxidértéke. Egyéb különböző súlyosságú másodlagos minőségi károsodások is lehetnek, például az olajbogyó-gyümölcslégy-támadások következményei, amelyek a penészesedés következtében jelentkeznek.

Fotó: pixabay.com

Friss sertéshús (Németország)

Európában nem minden ország tudja ellátni saját magát. Például a német sertéstartók nagymértékben függenek a dél-amerikai szójababimporttól, mivel a napi húsnövekedést a szója szabályozza. A szakemberek szerint egy hízósertés rövid élete alatt 40 kilogramm szóját fogyaszt el. Kína 83 millió tonna szóját használ fel hizlalógyárainak működéséhez. Ezzel szemben Németország egy törpe a maga ötmillió tonna import szójababjával. De mi van akkor, ha a Dél-Amerikából érkező készletek megakadnak?

Egy rossz termés Brazíliában bármikor lehetséges a változó éghajlati viszonyok között, akárcsak a szárazság az Egyesült Államokban.

Mindkettő egyszerre okozhatja a világpiaci árak robbanásszerű emelkedését. Például 2007-ben egy rosszabb idényben a gabona világpiaci árai heteken belül 300 százalékkal is megugrottak.

Teaültetvény
Teaültetvény
Fotó: Pixabay

Tea (India)

Elegendő csapadék nélkül még Indiában sem nő elég, illetve nem növekszik eleget a teacserje. A csatornarendszereken vagy kutakon keresztül történő mesterséges öntözés csak egyes régiókban lehetséges. India teljes mezőgazdasági területének kétharmada kizárólag az esőtől függ – a megfelelő időben és mennyiségben hulló csapadéktól. És pontosan ez a kombináció egyre ritkább, ehelyett az időjárás egyre kaotikusabb és kiszámíthatatlanabb.

Nyugat-Bengália tearégiójában a januári csapadék általában 16,8 milliméter, de 2016-ban mindössze 9,9 milliméter esett, ami a hosszú távú átlag 40 százaléka.

Decemberben alig esett az eső. Ennek a teavidéknek a részét képezik Darjeeling híres teakertjei, amelyek a Himalája lábánál találhatók. Különösen súlyos gazdasági veszteségre számítanak az ottani ültetvénytulajdonosok, mert az első és legértékesebb betakarításnál, az »első öblítésnél« különösen szembetűnő a csapadékhiány.

Paradicsom
Paradicsom
Fotó: Pixabay

Paradicsom (Spanyolország)

Az Almería-síkság Európa veteményeskertje, ahol tengernyi az üvegház és a műanyag fólia. A tengerparti síkságon az egyik legégetőbb probléma a gigantikus vízigény: csak a paradicsom kilogrammonként körülbelül 180 liter ivóvizet fogyaszt.

Évente 2,7 millió tonna gyümölcs és zöldség hagyja el Almería tartományt.

600 000 tonna paradicsom, paprika és padlizsán csak a német szupermarketekbe kerül. Ez azt jelenti, hogy mintegy 150 000 köbméter víz folyik a száraz Andalúziából Észak-Európa csapadékos régióiba, a legnagyobb mennyiség Németországba. Különösen problematikus, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban fordulnak elő csapadékmentes időszakok, valamint Spanyolország felett hiányoznak a fontos téli esőzések. A Pireneusok előtt akár 130 milliméter csapadék hiányzik, ami akár 60 százalékos, egyes vidékeken akár 80 százalékos csökkenést jelent. Ez a paradicsom és egyéb minden nap fogyasztott zöldáru készletének jelentős csökkenéséhez vezet.

Kávé (Brazília)

2010 óta veszítenek erejükből azok a cserjék, amelyeken a kávébab érik. A hozamok csökkennek, az árak emelkednek. A világ főbb kávézónáiban, Afrikában és Brazíliában, ahol a babok királynője, az Arabica nő, lassan, de folyamatosan emelkedik a hőmérséklet a kutatások szerint. Éjszakánként egyre kevésbé hűl le a levegő, márpedig a lehűlt levegő a jó kávé egyik legfontosabb előfeltétele. Az Arabica és a Robusta mellett körülbelül 120 alfaj van, amelyeket főként Etiópiában termesztenek. De ezekre a fogyasztó hosszú távon nem számíthat - egyrészt a helyhiány, másrészt túlságosan felmelegedő hőmérséklet miatt.

A kávétermesztő gazdák igyekeznek az éghajlathoz jobban illeszkedő fajtákat ültetni.

Szívesen magasabbra költöztetnék ültetvényeiket a hegyekbe, de a világ számos kávézó régiójában már elérték a csúcsot, ahonnan nincs tovább költözni. Nem beszélve a természetrombolásról. 

Kakaó (Nyugat-Afrika)

A kakaó világtermelésének kétharmada Afrikában – Elefántcsontpart és Ghána együtt termelik a világpiacra szánt kakaóbab kétharmadát – terem. De ahogyan az egész világban, úgy Nyugat-Afrikában is változik az éghajlat, néha túl sokat, néha túl keveset esik az eső. Ez terméskieséshez vezet.

Az országos ghánai kakaóbizottság egymillió tonna kakaót várt a 2014/2015-ös szezonra, de csak 700 ezer tonnát takarítottak be: 30 százalékos veszteség a szélsőséges időjárási körülmények miatt.

A hőmérséklet-emelkedés a kakaótermesztést is befolyásolja. Mert a kakaófák már csak egy Celsius-fokos pluszban is szenvedni kezdenek.

Narancs (USA)

A rettegett citrusbetegség, a citruszöldülés, más néven „sárga sárkány”, mára világszerte elterjedt, és veszélyezteti a narancs, citrom stb. termesztését. A „sárga sárkány” betegséget egy levélbolha és egy baktérium okozza – és már évek óta terjed a világon Ázsia forró részéből. Az egész világon emelkedő hőmérséklet elősegítheti a terjedését.

Az USA narancstermő régióiban az utóbbi években feltűnően csökkent a betakarítás.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint a 2016-os narancstermés 20 százalékkal alacsonyabb lett, ami 74 millió veszteséget jelentett, ezáltal az elmúlt 50 év legalacsonyabb terméshozama lett. És a helyzet azóta sem lett sokkal jobb.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Valós értéket tükrözzön az ár

Steven van Schilfgaarde, a Royal FloraHolland virágtőzsde vezérigazgatója szerint 2022 nehéz és különösen kiszámíthatatlan év volt. A tőzsde kiadványa szerint azonban év végére így is átlépte a forgalom az ötmilliárd eurós határt, ami viszont csaknem 600 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Bevételek, kiadások Hollandiában

A Wageningen Economic Research éves bevételbecslésének összeállítása alapján 2022-ben Hollandiában minden mezőgazdasági és kertészeti ágazatban növekedtek a költségek. A nagyobb kiadásokat a szántóföldi gazdálkodásban és az üvegházi termesztés bizonyos ágaiban bőven ellensúlyozta az értékesített termékek ára, a dísznövénykertészetben viszont olyan mértékben zuhantak az eladási árak, hogy számottevő az érintettek bevételcsökkenése.

Németországban is jelölnék a hazai húst

Már idén tavasszal elkezdhetik címkével jelölni a húspultokban a német eredetű húsokat és hústermékeket, bár az agrarheute értesülése szerint még tárgyalnak az érintett gazdasági szereplők. Ennek ellenére Friedrich-Otto Ripke, a német baromfiipari szövetség (ZDG) elnökének nyilatkozata szerint már tavasszal külön jelölhetik a szupermarketekben a Németországban előállított hústermékeket.

Étel, mint gyógyszer? Közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik

A kutatások azt mutatják, hogy az egészségügyi szakemberek által javasolt ételek javíthatják a jólétet, de az étel nem egy tabletta, és a szakértők ajánlásai sokkal bonyolultabbak ennél.

Másképpen hatnak a gyógyszerek a nőkben, mint a férfiakban

A nők felelősségteljesebbek, ha az egészségi állapotukról van szó. Korábban fordulnak orvoshoz, ha valamilyen panaszuk van; lelkiismeretesebben beszedik a gyógyszereket, amelyeket felírnak nekik. De ki gondol arra, hogy ezek a bizonyos gyógyszerek alkalmasak-e a női szervezet számára vagy sem?

A 8 legjobb ital a szervezetben lévő gyulladás fékentartására

A szervezetben lévő gyulladás egy természetes folyamat, amely valójában segíthet az egészség megőrzésében. Problémák akkor merülhetnek fel, ha krónikusan magas a gyulladás szintje, ami számos egészségi állapottal jár együtt.

Vége a csapadékos, nagyon enyhe időszaknak

A karácsonytól a hét elejéig tartott csapadékos, de az évszakhoz képest rendkívül enyhe időszak során az országban sokfelé két-háromszor több csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál. A talajok felső egy méteres rétege telítetté vált, az Alföldön nagy területen áll a víz a földeken, ugyanakkor lassan emelkedni kezdett a talajvíz szintje is.

Bukarestben az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár 40 százalékkal drágult bő egy év alatt

Bukarestben az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár 40 százalékkal drágult egy év és három hónap alatt, miközben az országos nettó átlagbér 17 százalékkal emelkedett a Ziarul Financiar című román újság számítása szerint.