0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 26.

Csökkentsük a hőstressz káros hatását a tejtermelésben!

A hazánkban jellemző nyári időjárás nem ideális a tejelő szarvasmarhák számára. A forró, légmozgás nélküli fülledt nyári nappalok mellett éjszaka sem csökken számottevően a hőmérséklet. A szarvasmarha állománynál a hőstressz elsősorban a tejelő állománynál jelent problémát, a csökkenő tejtermelés miatt.

Egy közepes méretű tejtermelő telep esetén a csökkent tejtermelés akár több millió forintos árbevétel kiesést is eredményezhet. A hőstressz mértékének meghatározására a gyakorlatban THI-indexet használják, amelynek kiszámításakor a levegő páratartalmát és a hőmérsékletét veszik figyelembe. A 72 érték felett már fokozott hőstresszről beszélünk, ahol a tejtermelés már látványosan csökken, az akár 15%-al kevesebb szárazanyag-felvétel miatt.

80 feletti értéknél már súlyos hőstresszről beszélünk, amikor a rektális hőmérséklet növekszik, ennek következtében a termékenyülés esélye jelentősen csökken, az egyes betegségek aránya nő, a termelési mutatók romlanak.

A hőstressz elleni védekezésben a tartás- és a takarmányozás technológiai elemeket komplex módon, okszerűen kell alkalmaznunk, annak érdekében, hogy az ebből eredő kártétel mértékét minimalizálni tudjuk.

Tartástechnológiai tényezők

A tejtermelő tehén hőmérsékleti igénye

A szarvasmarha homeotherm faj, vagyis testhőmérséklete egy szűk intervallumon belül mozog és viszonylag független a környezettől. Ez szükséges ahhoz, hogy a biokémiai reakciókon alapuló élettani folyamatok megfelelően működjenek. A homeothermia fenntartásának alapvető követelménye, hogy a hőtermelés és a hőleadás egyensúlyban legyen, melyet a különböző hőszabályozási mechanizmusok biztosítanak (Bárdos és mtsai, 2007). Az állatban hő képződik a takarmány megemésztéséből és a metabolizmusból.

Az alacsony hőmérsékletet sokkal jobban viselik a tehenek, mint a meleget, pont fordítva, mint az embereknél.

Az emberek 18-22°C – on érzik magukat a legjobban, a tejelő teheneknél ez a hőmérsékleti tartomány 5-18 °C- között mozog (1. táblázat). Ennek az az oka, hogy az felvett takarmány emésztése során jelentős a ruminális hőtermelés. Egy tehén „hőtermelése“ a takarmányfelvételtől és a takarmány összetételétől (emészthetőségétől) függően elérheti az 1,5 kW-ot is.

Ezt a hőt a testfelületén adja le a környezetébe. Emelkedő külső hőmérsékletnél egyre rosszabb a tehenek hő leadása és növekvő párologtatással, azaz megnövekedett légzésszámmal és izzadással próbálják a meleget leadni. De a levegő páratartalma behatárolja a párologtatás által leadható hő mennyiségét.

A hőség stressz kialakulásához a levegő hőmérséklete és a levegő páratartalma is hozzájárul

 Minél melegebb és párásabb a levegő, annál magasabb a hőség stressz kialakulásának kockázata.

Miről ismerhető fel a hőstressz?

  • Az állatok keresik a huzatos helyeket, vagy ahol friss a levegő
  • Nyugtalanabbá válnak
  • Megnövekszik a vízfogyasztás
  • Megemelkedett testhőmérséklet: 38,3-38,8°C normál> 39°C kezdődő hőség stressz> 39,5°C erős hőség stressz.
  • Megnövekedett légzésaktivitás: zihálás, nyújtott nyak és fejtartás mellett lihegés
  • Csökkenő takarmányfelvétel (akár a 25%-ot is elérheti)
  • Tej mennyiség és tej zsírtartalma csökken, megemelkedik szomatikus sejtszám

A hőstressz erősen megterheli a tejelő tehenek anyagcseréjét. A megnövekedett állás fokozottan terheli a körmöket.

A csökkenő takarmányfelvétel energia hiányhoz vezet és gyengíti a tehén immunrendszerét, valamint csökken a tejtermelés is.

Különösen hosszabb ideig fen álló hőség esetén megjelenhetnek a különböző betegségek, mint tőgygyulladás, anyagcsere- és szaporodásbiológiai zavarok (1. ábra).

Az istálló tervezése során megelőzhetjük a hőség stressz kialakulását, ha betartunk néhány alapvető szabályt:

Támogassuk a természetes szellőzés kialakítását: Az istálló épületet úgy kell kialakítani, hogy a fő szélirány átjusson rajta, alkalmazzunk nyitott oldalfalakat, ne legyen semmilyen építmény az istállóban, ami gátolja a szellőzést, mint pl.: beton lábazati falak, támfalak, a pihenőbokszokban ne legyenek zárt részek (1. és 2. kép).

A beszűrődő meleget csökkenteni kell világos, szigetelt tetőszerkezet és függőleges tetőgerinc alkalmazásával.

A tehénnek jól hidratáltnak kell maradnia, hogy hatékonyan tudja magát hűteni.

A nagytejű tehén vízszükséglete hőstresszben akár 200 l is lehet. Az átlag tehén napi 10-15 alkalommal iszik 20 l/ perc sebességgel. Ezért a vízellátást biztonságosan kell beállítani, úgy, hogy az átfolyási érték legalább 20 l legyen percenként, a víz minőségére és a tisztaságra fokozottan kell ügyelni. Az itatók vízellátását és tisztaságát naponta kell ellenőrizni.

Az axiális ventilátorokkal (2. kép) 30°C-os külső hőmérséklet és viszonylag páradús, 70%-os páratartalom mellett, 2,5 m/s forgási sebesség esetén 6,1°C-os hűtő hatás érhető el. A tökéletes hatásfok eléréséhez a megfelelő magasságba kell az axiális ventilátort szerelni, az alsó éles ventilátort kb. 2,5-3,5 m magasságba kell felszerelni és 15-20°C-ban a padló felé döntve.

A legnagyobb hűtő hatást úgy érhetjük el, ha a légáramlat oldalról éri az állat testét.

A ventilátorokat úgy kell beépíteni, hogy lehetőleg akadályoztatás nélkül tudják a friss levegőt szállítani. Arra is kell figyelni, hogy a ventilátor által az istállóba beszívott levegő az ellenkező oldalon akadály nélkül távozhasson és semmilyen akadály ne gátolja a légáram útját. A felszerelt ventilátorokat láncokkal rögzíteni kell, ezzel megakadályozva a belengést. Hosszan tartó hőséghullám esetén éjszaka is járassuk a ventilátort, ezzel is hűtve az állatokat.

A hőségtől a legjobban a zsúfoló térben, a szárazon állóban és a fejőállásban szenvednek az állatok. A ventilátorok által okozott légmozgás nagy előnye még, hogy a bogarakat is elűzi.

Tovább javíthatjuk az istálló mikroklímáját párásítással. Ha használunk ilyet, magas nyomáson finom permet formájában kerüljön a levegőbe a víz, finom köd alakuljon ki, így nem lesznek vizesek a tehenek (kb. 2,5 dl/tehén).

Takarmányozástechnológia

A hőstressz hatására csökken a szárazanyag-felvétel a tejtermeléshez hasonlóan. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tejtermelés csökkenésének csak az 50%-a magyarázható a szárazanyag-felvétel csökkenésével.

A tejtermelés-csökkenés másik része a metabolizmus változásának tudható be, a szövetek érzékenységének és a hormonális állapot megváltozásának.

Miközben a takarmányfelvétel csökken, nő a létfenntartás táplálóanyag-szükséglete, szaporább a pulzus és nagyobb a légzésszám, elsősorban a meghosszabbodott ácsorgási idő miatt. Ez körülbelül 7-25%-os növekedést jelent, ami 2,93-10,05 MJ NEL/nap növekedésnek felel meg. Ez az emelkedés az energiaszükségletben egyenlő 1,0-3,4 kg tejtermeléssel (3,7% zsírtartalom).

A leírtak miatt különösen fontos a szárazanyag-felvétel csökkenésének tompítása, amely íz és illatfokozó takarmánykiegészítők TMR-be keverésével enyhíthető. Az Alphafeed termékportfóliójában kínált UPPETAPOL takarmánykiegészítő a fenti hatások mellett huminsav tartalmának köszönhetően mikroelemeket, továbbá gyorsan lebomló szénhidrátot (keményítő) és az immunstátuszt javító anyagokat juttat az állat szervezetébe.

A jó kérődzés fenntartásához, a bendőtartalom pufferolásához, és a hatékony tömegtakarmány és abrakkomponensek emésztéséhez nélkülözhetetlen a strukturális rost biztosítása.

Az energiatartalom növelése céljából az abrak emelése és a rosttartalom csökkentése kockázattal jár, mert ez tovább növeli az acidózis kialakulásának veszélyét. A túl sok rost (NDF) etetése ugyanakkor a tejelő tehénnel hőstressz esetén hátrányos következménnyel jár. A magas NDF tartalmú tömegtakarmányok általában rosszabb minőségűek, és a bendőbeli fermentációjuk során több hő termelődik, melynek következményeként a tejelő tehénnek még több hőtől kell megszabadulnia, mint abban az esetben, ha csak az optimális bendőműködéshez szükséges rostot tartalmazza az adag (D.M.Amaral-Phillips, 2019). A megoldás az, ha kiváló minőségű tömegtakarmányokat (tritikálé, rozs, olaszperje, stb.) etetünk, ami a jó rostemészthetőség révén növeli az adag energiatartalmát és optimális bendőműködést biztosít.

A hőstresszes időszakban különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a jászol menedzsmentre!

Fontos, hogy

  • Etessünk naponta többször kisebb adagokat, és használjuk ki, hogy a hűvösebb napszakokban szívesebben esznek az állatok.
  • A teheneket kiegyensúlyozottan takarmányozzuk, mindig ugyanabban az időpontban.
  • A takarmány nem melegedhet túl az etetőasztalon vagy a jászolban.
  • Az el nem fogyasztott takarmányt rendszeresen (naponta) el kell távolítani. A tejelő teheneket úgy kell etetni, hogy a naponta a kiosztott takarmány 1-2%-a maradjon meg. A fogadó csoportnál ez az érték 5%.
  • A takarmányt az etető teljes hosszában, egyenletesen kell elteríteni. Gondoskodjunk a takarmány 2-3 (ideális a 2 óra) óránkénti visszatolásáról és átmozgatásáról (takarmányfeltoló robot).

A leírtak komplex alkalmazásával a hőstressz okozta tejtermelési és szaporodásbiológiai károk csökkenthetők, a veszteségek minimalizálhatók. (x)

Forrás: AlphaVet