Back to top

Fenntarthatóság a kertészetben

Az éghajlatváltozást minden eddiginél jobban megtapasztaltuk 2022-ben, és az év még nem ért véget. A csapadék 150-250 milliméterrel elmarad a sokéves átlagtól, az aszály mellett súlyos gazdasági károkat okoz az erőteljes légköri aszály és a magas UV-sugárzás.

Emellett pedig energiaválság is sújtja a termelőket, kertészeket. Ilyen környezetben a fenntarthatóság talán nem a legfontosabb szempont, a jövőnk érdekében azonban nem hagyhatja senki figyelmen kívül. Pontos, fegyelmezett technológiákkal megfelelhetünk a kor sürgető kihívásainak.

A termőhelyhez alkalmazkodó fajtákat ültessünk
A termőhelyhez alkalmazkodó fajtákat ültessünk

A fenntarthatóság fogalma 1987-ben született az ENSZ alapelveként, a Közös jövőnk elnevezésű jelentésben, amit 2015-ben pontosítottak a fenntartható fejlődési célok megfogalmazásával. A 17 fő és 169 alcél közt szerepel az éhezés megszüntetése, a szegénység felszámolása, az egészség és jólét, a tisztességes munka és gazdasági fejlődés, az innováció és ipar, az egyenlőtlenségek csökkentése, a fenntartható városok, a felelős fogyasztás, az óceánok és tengerek védelme, a szárazföldi ökoszisztémák védelme, a béke, igazság és erős intézmények, az ivóvíz biztosítása, az oktatás, a nemek közötti egyenlőség, a megfizethető és tiszta energia, a köztisztaság, fellépés az éghajlatváltozás ellen, partnerség a célok eléréséhez.

A célok megfogalmazásától hosszú út vezet a megvalósításukig, mert ahhoz széles társadalmi és gazdasági konszenzus szükséges. Az idő viszont sürget, mert jelen körülmények között nem fenntartható a Föld ökoszisztémája.

Mi a fenntarthatóság és hogyan számoljuk ki? Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy mekkora szárazföldi és vízi terület kell egy adott népesség igényeinek kielégítéséhez és hulladékának elnyeléséhez: ezt egy főre és egy évre adják meg hektárban. A biokapacitás kifejezés az egy főre rendelkezésre álló termőterületet jelenti. Egy ország biokapacitását az összes termékeny terület adja hektárban. Az ökológiai lábnyom és a biokapacitás arányától függ, hogy egy ország ökológiailag fenntartható-e vagy sem. Ha az ökológiai lábnyom nagyobb, mint a biokapacitás, akkor ökológiai deficitről beszélünk. A Föld jelenleg 2022. július 28-án váltott ökológiai deficitbe, ez az 1970-es években még decemberre esett. Jelenlegi energia- és nyersanyag-felhasználásunk tehát fenntarthatatlan.

Napjainkban, amikor minden az éghajlatváltozásról és az ökonómiáról szól, rendkívül fontos kérdés a gazdaságos fenntarthatóság. Az Európai Unió erről szóló irányelve, a zöld megállapodás (Green Deal) megfogalmazza, hogy 2030-ra 55%-ra kell csökkenteni a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyiségét az 1990-es kibocsájtáshoz képest, ráadásul mindezt az éghajlatváltozás ellenére, szavatolva az élelmezésbiztonságot és megőrizve a biológiai sokféleséget.

Továbbá cél az élelmiszeripar ökológiai lábnyomának minimalizálása; az uniós élelmiszertermelés rugalmasságának és versenyképességének megőrzése, valamint vezető szerep betöltése a globális fenntarthatóságra történő átállásban, a termőföldtől az asztalig.

Gyors klímaváltozás

Klímahisztéria-e, ahogy sokak megfogalmazzák, ha aggódunk a jövőnk miatt, vagy valóban klímaváltozást élünk meg? A klímaváltozás és a globális fölmelegedés két különböző dolog. Az igaz, hogy évmilliók távlatában jelentős hőmérsékleti változások jellemezték a bolygónkat, de ezek sok százezer év alatt zajlottak le, az élővilág alkalmazkodott hozzájuk. Ez a klímaváltozás, mely ciklikusan következett be az elmúlt 4,5 milliárd évben.

A globális felmelegedés az emberi tevékenység következménye, amely gyors klímaváltozást indított el. A Föld átlaghőmérséklete az utóbbi 150 évben 1,5 °C-kal emelkedett, a CO2-koncentráció 300 ppm-ről 420 ppm-re nőtt, és ha ez a folyamat ebben az ütemben folytatódik, akkor 2100-ra a Föld élhetetlenné válik az emberiség számára. A Föld mint ökoszisztéma működik tovább, de az emberiség napjai meg vannak számlálva, ha gyorsan nem változtatunk az életvitelünkön. A Kárpát-medencében pedig a klímaváltozás másfélszer gyorsabb, mint máshol a világon! Így hamarabb megtapasztaljuk a szélsőségeket a csapadék eloszlásában és intenzitásában, a szeles napok számában és a szél erősségében, valamint a tavaszi és őszi hőmérsékletben. Az utóbbi tíz évben egyre inkább a bőrünkön érezzük ezek hatásait.

Rendszerként kell kezelni

A jelenlegi ökonómiai és energiaszélsőségeket nézve, a fenntarthatóság sokadlagos célja a termelőknek. Akkor miért is fontos ez a kérdés? Mert a globális felmelegedés okozói közül a mezőgazdasági tevékenység 30-40%-ban járult hozzá a jelenlegi helyzet kialakulásához. A fő gond a számottevő CO2-kibocsátás mellett, hogy sok NH4 (ammónium) és CH4 (metán) jut a levegőbe. Ezért egyaránt felelős az állattartás, a műtrágyázás, a helytelen agrotechnikai eljárások révén a növénytermesztés, valamint az erdőirtás.

Szakemberként fontosnak tartom, hogy minél kisebb környezeti terheléssel állítsuk elő az élelmiszert, de amikor az erre irányuló célok megfogalmazódtak, még nem gyűrűzött be az energiaválság.

A mai kor kihívásai közé tartozik az is, hogy minél kevesebb energia felhasználásával jussunk ugyanolyan mennyiségű és minőségű élelmiszerhez, miközben a felhasznált anyagok ára a többszörösére nőtt.

Véleményem szerint csak pontos, fegyelmezett és jól megtervezett technológiákkal lehet megfelelni a mai kor kihívásainak.

A fenntarthatóságot a mezőgazdaságban is komplex rendszerként kell kezelni, mint az ökoszisztémát. Ezt a célt szolgálja a zöldítés is. Az éves kultúrák, mint a gabonafélék, olajos növények, szántóföldi zöldségek esetén hasonlóan alkalmazhatók a rendszer elemei. Az állókultúrákban a fenntarthatóság alapja a biodiverzitás fokozása és az ökológiai elemek maximális használata. A biológiai növényvédelem alapja a hasznos ragadozók felszaporítása az élőhelyük biztosításával, a műtrágyahasználat lehető legalacsonyabbra csökkentése és a szerves anyag visszapótlása.

Védekeznünk kell a szélsőséges környezeti hatások ellen
Védekeznünk kell a szélsőséges környezeti hatások ellen

Egyensúlyra törekszik

Az ökológiai termesztés – mint a fenntarthatóság eszköze – fokozatosan terjed, az előző 15 évben a világon átlagosan 2,4-szeresére nőtt a biotermesztésbe vont területek aránya, ezen belül Európában a 2,2-szeresére. Az ökológiai gazdálkodás tiltja és korlátozza a mesterséges növényvédő szerek, műtrágyák, talajjavító szerek, valamint mesterséges állatgyógyászati termékek és hozamfokozók használatát. Az ökológiai állattenyésztésben az állatjóléti szabványokkal segíti az állatok tartását, hogy a környezet minimális terhelésével maximális hozamot érjen el a gazdálkodó. A 834/2007/EK tanácsi rendelet, azaz az unió ökológiai termelésről és címkézésről szóló rendelete meghatározza az ökológiai gazdálkodás és annak az ellen­őrzési, minősítési szabályait.

Az ökológiai gazdálkodás alapelvei megfelelnek a mai kor kihívásainak, mert a környezet és az ember közötti biológiai rendszer hosszú távú egyensúlyának megőrzését tartja fontosnak.

Jelenleg az ökológiai gazdálkodásba leginkább a gyepeket és legelőket vonták be, míg az új támogatási rendszernek köszönhetően a szántóföldi területek mellett az utóbbi időben az állókultúrák területe is nőtt. Az ökológiai állattartás aránya viszont még mindig alacsony.

Az Európai Parlament 2018/848-as rendelete alapján 2021-től a korábbiaknál erőteljesebben kiemelik a talajok termékenységének megőrzését és javítását. A rendelet tiltja a génmódosított termékek felhasználását. Egységes szabályrendszer vonatkozik a harmadik országból származó élelmiszerekre, bővítették azok körét, valamint fontos cél a kistermelők adminisztrációs költségeinek csökkentése. Hazánkban a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., valamint a Bio Garancia Kft. ellenőrzi és minősíti a tanúsított gazdálkodók tevékenységét, hogy a vásárolt termékek megfeleljenek a jogszabályoknak.

A talaj az alapja mindennek

A jövőben a fenntarthatóságnak és gazdaságosságnak összhangban kell lennie. A magas inputanyagárak mellett nem nehéz meggyőzni a termelőket a csökkentett vegyszerhasználatról, de a gazdaságosság megőrzéséhez szükséges az agrotechnikai elemek és kiegészítő biológiai termékek észszerű használata. A fenntarthatóság alappillére a talaj termékenységének megőrzése, mert a mai álláspont szerint a talaj nem újul meg, hanem fenntarthatóvá kell tenni a helyes művelési módok és agrotechnikai eljárások összehangolásával.

Ilyenek a vetésforgó, a takarónövények, növénykeverékek vetése, a zöldtrágyázás, a biopreparátumok alkalmazása, valamint a szántóföldi növények ter­mesztéséhez már kialakított talajforgatás nélküli technológia, mely a talajszerkezet megőrzésével fenntartja és javítja a talajéletet.

Ezeknek az eljárásoknak már itthon is széles a követőtábora és nagyon jó tapasztalatokat szereztek velük kapcsolatban, az idei szélsőséges klíma azonban ezeken a területeken is súlyos terméskiesést okozott és okoz.

A talaj szerkezetének javításával fokozzuk a vízmegtartó képességét is. Szélsőséges aszályban öntözés nélkül lehetetlen kertészeti növényeket termeszteni. Az öntözésnek van termésnövelő hatása, de ne feledkezzünk meg arról, hogy káros következményeit meliorációval ellensúlyozhatjuk. Tehát nemcsak öntözésről kell beszélnünk, hanem vízgazdálkodásról. Az esőzések okozta károk enyhítésére fontos lenne vízgyűjtők kialakítása a dombos területeken, az aszályos területeket pedig öntözhetővé kellene tenni szabályozható csatornákkal, víztározókkal, amihez széles társadalmi egyetértés kell.

Termesztéstechnológiai elemek

Mind nagyobb szerepet kapnak a biopreparátumok
Mind nagyobb szerepet kapnak a biopreparátumok
A környezet és a mezőgazdasági termelés összehangolásában fontos szerepük van a termesztéstechnológiai elemeknek, például a helyes fajtaválasztásnak. Az a jó, ha a fajta illeszkedik az alkalmazott termesztési módhoz és termőhelyhez. A nemesítés versenyt fut az idővel, hogy az új fajták az időjárási szélsőségek ellenére minél nagyobb genetikai potenciált hordozzanak, jó ellenállósággal rendelkezzenek a kártevőkkel és kórokozókkal szemben, ugyanakkor fontos, hogy megőrizzük a genetikai sokféleséget. Állókultúráknál a helyes alany-nemes kombináció segít a szélsőséges termesztési körülmények elviselésében. További termesztéstechnológiai elem a növénytársítás, zöldítés, illetve állókultúrák esetén az ökológiai élőhely biztosítása a biodiverzitás megőrzéséhez.

A gyomirtás mint agrotechnikai elem a gazdaságos termelés feltétele, de különböző mechanikai eljárások társításával csökkenthetjük a vegyszerek mennyiségét.

Házikertekben is alkalmazható a talajok fedése, mulcsozása. Elsősorban biozöldség-termesztők fedik a gyomos területeket fekete fóliával az évelő gyomok visszaszorítása érdekében vegyszerezés helyett.

A mulcsozás bevált egyéb kertészeti növények esetén is, hiszen lassítja a talaj kiszáradását, ezáltal fokozza a talajéletet és javítja a talajminőséget, ami pedig jobb tápanyag-szolgáltató képességgel jár együtt.

A tápanyag-utánpótlás nélkülözhetetlen a modern termesztésben, mert pótolni kell talajaink tápanyagkészletét, amit csökkentünk azáltal, hogy a területről betakarítjuk a biomasszát. Jelenleg műtrágyázásra alapozott rendszerek mű­ködnek, de a talajok élete, tápanyag-szolgáltató képessége számottevően csökken. Saját munkámban akkor döbbentem rá, hogy ez a technológia micsoda pusztítást végez, amikor egyéves talajos hajtatás után talajanalízist végezve ki­derült, a felére csökkent a talaj humusztartalma. A tápanyag-ellátottság ugyan jobb volt, a növények mégis rosszabbul teljesítettek a következő évben, vagyis a monokultúrás, intenzív termesztés az oka a talajuntságnak. Ahhoz, hogy a talaj termelékenységét, tápanyag-szolgáltató képességét megőrizzük, rendkívül fontos megtartani, gazdagítani a szervesanyag- tartalmát. A szerves anyagok pótlása érett szerves trágyával a legjobb, de az állatállomány jelentős csökkenése miatt ez egyre kevésbé megoldható. A szervestrágyázás mellett jó megoldás a granulált szerves anyag vagy komposzt, zöld­trágya kijuttatása, illetve a talajoltó mikrobiológiai termékek kiegészítő használata a tarlón hagyott növényi maradványok lebontásához, vagy a területen hagyott szerves mulcshoz.

Minden eljárást alkalmazzunk bátran, ami megőrzi vagy gazdagítja a talaj humusztartalmát. Ezek mellett csökkentett műtrágyaadagot használhatunk, ami kedvezőbben fejti ki hatását. A talaj termékenységének megőrzésén túl javítjuk a szerkezetét is, ami által javul a talajok vízmegőrző képessége.

Intenzív kertészeti kultúrákban a táp­anyag-utánpótlás mellett fontos szerepet kap az öntözés. A kijuttatott víz mennyisége mellett a minőségéről sem szabad elfeledkeznünk, mert az elpárolgás után a területen maradó káros sók szikesítik a talajt. A természetes szerves anyagok talajjavító hatása ez esetben is bizonyítható, minél magasabb a humusztartalom, annál lassabban következik be a szikesedési folyamat.

Le kell rövidíteni a termelő és a fogyasztó közötti utat
Le kell rövidíteni a termelő és a fogyasztó közötti utat

Összehangolt víz- és tápanyagpótlás esetén a jó genetikával rendelkező növény erősebb lesz, kevésbé betegszik meg, jobban ellenáll a környezeti tényezőknek. Az ökológiai termesztésben is van szerepe a növényvédelemnek, de ott leginkább a megelőzésre törekszenek, mert az engedélyezett készítmények használata csak célzott kezelés esetén sikeres. Ezek általában kontakt hatású anyagok, a permetlé kémhatására érzékenyek és UV-sugárzás hatására gyorsabban elvesztik hatékonyságukat. Az ilyen termékeket forgalmazó cégek képviselői gondosan felhívják erre a termelők figyelmét.

A gazdaságosság minden termelőnél fontos: az áru ne kerüljön többe, mint az értékesítési ár. A kiadásokhoz tartozik a termesztés, manipulálás, csomagolás, szállítás költsége, és nem mindegy, hogy a kereskedő és a végfelhasználó között hány kézen megy át a termék. Minél rövidebb ez az út, annál fenntarthatóbb a termesztés. A drága energia, szállítás, a gazdasági recesszió idején nehéz megfogalmazni, hogyan legyünk innovatívak.

A jó példaként felhozható kosárközösségek, a kistermelői piacok, a termelőtől vásárlóig közvetlen piacok, a termelői közösségek létrehozásához, a „szedd magad” akciókhoz mentalitást is kell váltani.

Van-e visszaút? Van-e kiút? A globális felmelegedés zajlik, meg tudunk-e felelni a kor kihívásainak? Merünk-e másképp gondolkodni, termelni, hogy élhetőbb legyen a Föld?

Kaponyás Ilona
szaktanácsadó

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/35 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

Lábunk alatt a kincs

A talaj létfontosságú a világ táplálásában – mondta Csü Tong-jü, a FAO főigazgatója a Talajok a Táplálkozásért Világszimpózium megnyitóján. – A talaj egészsége jelentősen hozzájárul az éhezés megszüntetéséhez és a bolygó egészségének helyreállításához – feltéve, hogy kezeljük a talajt fenyegető globális veszélyeket, beleértve a tápanyaghiányát is.

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

Dr. Birkás Márta a talajokról

A Talaj Világnapja apropóján Dr. Birkás Márta professzort arról kérdeztük, hogy mit jelent számára a talaj. Mi a tapasztalata az idei kihívások tükrében, változott-e és ha igen, akkor milyen formában a gazdálkodók hozzáállása a talajokhoz? Valamint, hogy a földműveléshez használt gépek az új kihívásoknak megfelelőek-e, vagy szükség lesz további innovációra a gyártók részéről ezen a területen?

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

Finom és praktikus: a tészta

Amellett, hogy finom, rendkívül praktikus alapanyag. Ha megéhezne valaki, a háziasszonynak csak be kell nyúlnia érte a szekrénybe, hogy percek alatt megfőzze, ízesítse, és máris fogyasztható. Csakhogy szerintem egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tésztáról van szó – fogalmazott Németh Istvánné, aki a Vas megyei Répcevisen készít száraztésztát.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.

Focisztárok, mint étterem tulajdonosok

A focisták nem csak a labdáért rajonganak, sokak a gasztronómia szerelmesei is. A katari labdarúgó-világbajnokság néhány sztárja étterem tulajdonosként is híressé vált.