Back to top

A méhészet művészete: A méhesház

Berzsenyiről több legenda is él, akár Kazinczyval, akár Kölcseyvel való kapcsolatára gondolunk, most azonban a méhesházáról szóló történetet vesszük górcső alá.

Bordás Péternek

A cikksorozat korábban megjelent részei:

Az ősmagyar méhészek
A rejtélyes kaptárkövek
Méhes filmek fesztiválja
A nap leányai
Az ősök méhei
A méhek és a költő - Weiner Sennyey Tibor bemutatkozása

1.

Csöndesen terjed a legenda, méghozzá olyan legenda, amely csak a legritkább esetben kapott elég figyelmet a magyar irodalom és történelem írása közben, s amellyel feltétlenül foglalkoznunk kell, ha a „méhészet művészetét” kívánjuk megírni. Eszerint élt egy magyar költő, aki megtalálta önmagát, a világot és a világban otthonát a méhesházban. Nemcsak a szavak szintjén, hanem tényleg.

A történet ott folytatódik, hogy ő lett a legklasszikusabb klasszikus költő, aki Horatius óta e világon alkotott, miközben nem követett el különösebb hőstetteket, nem halt mártírhalált téves csatatéren, s nem itta magát feleslegesen halálra.

Családja volt, négy gyermeke, gazdálkodott, de főleg méhészkedett és verseket írt.

A Pilisvidéki Méhészeti Egyesület budakalászi mintaméhese báró Ambrózy Béla A méh című könyvéből
A Pilisvidéki Méhészeti Egyesület budakalászi mintaméhese báró Ambrózy Béla A méh című könyvéből

Versei sohasem voltak különösebben népszerűek, ahogy ő maga sem. Következésképpen emlékét meggyalázni később különböző téveszmék oltárán nem tudták, nevét zászlókra nem tűzték, pénzre nem nyomtatták. Maradt olyan, amilyen volt, kissé megközelíthetetlen, mégis minden magyar számára valahogyan szeretettel teljes. Ha valaki, akiben egy szikrányi értelem van, s olvasott is ezt-azt, annak, amikor BERZSENYI DÁNIEL nevét meghallja, talán eszébe jutnak tanulmányai, azzal a sok klasszikus utalással teli veretes, tömör és mégis különösen szép magyar versek, s a kedves, meleg tekintetű ember azon a régi festményen, szakállasan, különös derűs szomorúsággal.

Berzsenyiről több legenda is él, akár Kazinczyval, akár Kölcseyvel való kapcsolatára gondolunk, mégis a számomra legkedvesebb és legérdekesebb történet a méhesházával kapcsolatos. Berzsenyiről ezt az idilli képet legtöbben HAMVAS BÉLA Öt géniusz című írásából ismerik. Hamvas ezt az írását 1959-ben teljesen átdolgozta, mert eredetileg húsz évvel korábban írta le első változatát. Nem olyan régen megjelent Az öt géniusz földje, amelyet az eredeti gépirat alapján adtak ki a szerkesztők. Külön kihívás és filológiai érdekesség lenne összehasonlítani az Öt géniusz két változata közötti különbségeket, változtatásokat, de most nem erre vállalkozom. Egyetlen legendával kívánok foglalkozni, méghozzá azzal, amit Hamvas Béla már a korai, Az öt géniusz földje című írásában elültet, ez pedig

Berzsenyi helye a világban, a hazában, a magyar irodalomban. Berzsenyi helye a méhesházban. Mielőtt azonban Berzsenyi e különös helyét meghatároznánk, néhány Hamvas által érintett fogalmat fel kell villantanunk és el kell választanunk. A „helyet” és a „géniuszt”.

Mi az a hely?

„A kis méh a virágra száll, a szirmokat szétfeszíti, fejét beszorítja s belebújik. Mi a méhnek a virág? Hely. Minden hely olyan, mint a virág, mint a sziget, mint az emberi test, mint a föld, mint a csillag” – írja Hamvas.

Vannak mozgó helyek, mint az egész bolygó, nyugodt helyek, mint egy hegy vagy egy völgy, és változó helyek, mint egy ház, amit átépíthetnek, mint egy szoba, amit átrendezhetnek. Ez a „helyfilozófia” Hamvas Béla géniuszelméletének egyik sarokköve, mert szerinte minden helynek van „géniusza”.

Berlepsch báró méhes pavilonja báró Ambrózy Béla A méh című könyvéből
Berlepsch báró méhes pavilonja báró Ambrózy Béla A méh című könyvéből

Mi az a géniusz?

Lehet, ha azt mondanám, „szellemiség”, pontatlan lennék, ha azt, hogy „istenség”, sokakat elriasztanék. Maradjunk abban, hogy mindent átjáró kisugárzás. Vannak erősebb géniusszal megáldott helyek, szent helyek és szép helyek, és vannak démoni és átkozott helyek. De Hamvas – mint azt sokan jól tudják – ezt sokkal tovább viszi, és egész tájegységek, országrészek „géniuszáról” ír. Az öt géniuszról, Hamvas Magyarország-képéről előadtam és írtam is már, mindazt most nem kívánom újra elmondani, hanem a Dél géniusza kapcsán írta Hamvas – ismétlem, a korábbi változatot idézem most –:

„A kúria legintimebb helye nem a könyvtár, az ebédlő, az ősök terme, a konyha, vagy a háló. Dél szelleme itt valami olyat teremtett, ami a föld egyetlen pontján sincsen meg, még távolról hasonló formában sem: a méhest.

A méhes a meditáció helye. Nyári hely, világos, meleg. Ez a délnyugati táj egészében alvó: csábít és altat, mint egy szunnyadó szirén.

Ezért a Dél, a nyár, a fény szimbóluma: a méhes, a meditáció, az ébren alvás helye.”

Hamvasnak nem teljesen van abban igaza, hogy a méhes másutt ne volna meg. A méhesház valódi hazája Szlovénia, de találunk méhesházakat az Alpok mentén több helyütt is, különösen Svájcban. Igaz, Szlovéniát sorolhatjuk a „Dél géniuszához”, bár legalább annyira erős és fontos az Alpok és Triglav „kisugárzása”. Nem mellesleg az egyik legfontosabb és legszebb szlovéniai méhesház Anton Janšáé volt, akit MÁRIA TERÉZIA maga hivatott a bécsi udvarba, tüntetett ki, s aki elsőként szervezte meg a birodalomban a méhészoktatást. ANTON JANŠA sok tekintetben újító volt a méhészetben, mindamellett, hogy művészként is megnyilvánult, hiszen egyedi, naiv festőművész volt, aki – folytatva a különleges helyi tradíciót – maga is festett a kaptárak előlapjára különböző képeket, szentek legendáit, méhészek történeteit főleg. Kaptárjait, festményeit, történetét megcsodálhattam a radovljicai apikulturális múzeumban.

Méhesház Ambrózy báró könyvében
Méhesház Ambrózy báró könyvében

Itt az is kiderült számomra, hogy Mária Terézia figyelmét leginkább sikeres méh­anyanevelési (és vándoroltatási) technológiája miatt érdemelte ki, s a krajnai méh (Apis mellifera carnica) mint fajtaméh megőrzésének és elterjesztésének kezdete köthető nevéhez, amit aztán a későbbi szlovén méhészek vittek tökélyre.

2.

Minden méhfajtának vannak jó és rossz tulajdonságai, a mi éghajlatunkon úgy tűnik, hogy sokaknak eddig a krajnai méh vált be leginkább. A krajnai méhet a köznyelvben hívják „fekete méhnek” is, mert sötét páncélú, szürke, a toron barna szőröket láthatunk, amelyek általában rövidek. Az anya színe alig különbözik a dolgozókétól, ezért érdemes évről évre megfesteni, hogy a méhész könnyebben találja meg a nyüzsgő nép között. A herék szürkésbarnák, potrohgyűrűiken megjelenhet a sárga szín, de mintázatukban jellemzőek a világosbarna gyűrűk. A krajnai méh termete közepesnek számít, karcsúnak, hasonlónak az olaszhoz és az északihoz. Tulajdonságait tekintve általában szívós, kitartó és szelíd, jól telel, ellenálló a betegségekkel szemben, nagyon jól alkalmazkodik. Jó esetben legalább 12 százalékkal tovább él a többi háziméh-fajtánál, és egy ügyes méhész szépen fel tudja fejleszteni a családokat a főhordásra. Magyarországon régebben több külön tájfajtáját is ismertek, ilyen az alföldi vagy más néven pannon méh és a bánsági méh, utóbbi a krajnai és az olasz keresztezéséből jött létre.

Anton Janša méhesháza festett előlapú kaptárakkal a szlovéniai Breznicában
Anton Janša méhesháza festett előlapú kaptárakkal a szlovéniai Breznicában

Érdemes itt megemlíteni, hogy a magyar méhészet egyik alapító atyja, báró AMBRÓZY BÉLA 1896-os korszakos könyvében (A méh) még megkülönbözteti a krajnait és a magyar méhet, amit nagyon szépen le is ír, de azt hiszem, mára már ezt a szakirodalom elvetette, meg aztán eléggé keveredhettek is a fajták ilyen méhsűrűség mellett. Mindenesetre szomorúan láttam Sándorfalván a méhészeti múzeumban, hogy a legendás Ambrózy báró sírköve apró szilánkokban hever a földön, igaz, legalább valaki összegyűjtötte és megőrizte a „hálás” utókornak. Azóta olvastam, hogy újratemették a báró és családjának földi maradványait, sírkövét megragasztották. De alighanem nagy szimbóluma ez a sírkő a háború előtti legendás magyar méhészetnek, mint amilyen Berzsenyi méhese is lehetett, mert nála, pontosabban méhesházában, egészen biztosan ilyen méhek voltak.

Báró Ambrózy Béla sírköve a sándorfalvai méhészeti kiállításon 2021-ben. Szerzőnk felvétele
Báró Ambrózy Béla sírköve a sándorfalvai méhészeti kiállításon 2021-ben. Szerzőnk felvétele

Hamvas így folytatja a történetet, s teremt legendát:

„De a méhes amellett, hogy az éber álom helye, ennél több: költészet és filozófia és morál és magatartás és metafizika. És Berzsenyi a méhes filozófusa, moralistája, költője. El kell képzelni őt, hogy júliusi napon, ebéd után, a perzselő hőségben és a szikrázó napon lassan átmegy az udvaron, hóna alatt Horatiusával s a háztól ötven lépésnyire álló méhes ajtaját kinyitja. Kicsiny szoba. Belép. A kaptárak körül zúgnak a méhek s az ablakon szállnak, ki-be, ki-be, örökké körszerűen. A kaptárokon kívül csak puhafa szék és asztal, semmi más. Leül, kinéz a lángoló kertre, aztán a méhek felé fordul s a könyvet elfelejti kinyitni.

A külső képek világa hirtelen eltűnik s az ember elsüllyed valahová, ahonnan már nem látni se kertet, se kaptárt. Mozdulatlanul ül és mintha belül valami elkezdené mindazt, amit eddig élt, zajtalanul dagasztani, mint a tésztát, keveri és köpüli az élményeket, szerelmeket, gyermekkort, szülőket, házakat, gondolatokat. Valami dolgozik benne, s forgatja életét – de milyen különös színben –, milyen mélyen lát most mindent, amit akkor oly röviden és ostobán. Alig emberi élet ez már így, ha fülében csak a kis rovarok zsongása zümmög távolról s milyen rokon ez a zsongás a nyárral és a meleggel és a fénnyel és az olajosan ömlő lassú idővel, ami benne dagasztja önmagát és álmait és a jövőt és a szépet és nagyot, becsvágyat, diadalt, gyúrja és mossa, mint a ruhát és töltögeti a gondolatokat egyik percből a másikba. Így emészti életét e zeuszi magányban. Ez a meditáció.” (Hamvas Béla Az öt géniusz földje [1940] Medio Kiadó 2021: 29.)

Mi lehetett Hamvas Béla forrása? Járt-e Niklán? Láthatta-e Berzsenyi méhesházát? Ki említette először Berzsenyi méhesét? Mi lett a méhesházzal? (Folytatjuk)

Weiner Sennyey Tibor
költő, író, kezdő méhész
Szentendre

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

Önként vonult állatkertbe egy medve

Vélhetően túl korán ébredt fel a téli álomból, és élelemkeresés közben mászott át a Marosvásárhelyi Állatkert kerítésén.

Érdemes hétvégén jelmezben menni az állatkertbe

Farsangi programokkal, köztük táncházzal, jelmezes felvonulással, látványetetésekkel, állattréningekkel és kedvezményekkel várja a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert szombaton és vasárnap.

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket, amelyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A mézjelölési szabályok szigorítását sürgeti Magyarország Brüsszelben

Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírások szigorítására.

A méhész is vállalkozó 6.

Ha vállalkozók vagyunk, tudnunk kell, honnan származik a bevételünk. Ez a méhészetben sok esetben meglepően egyszerű, hiszen legtöbbünk csak három fajtamézet termel. Ebben az esetben, ha termelő méhcsaládjaink számát megszorozzuk a megtermelt fajtamézek családonként pergetett átlagával, megkapjuk, mennyi mézet termeltünk. Ha ezt megszorozzuk a felvásárlási árral, megkapjuk a bevételünket.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Aktív éven van túl a Da Bibere

Akárcsak az előző évtizedekben, tavaly is aktív volt a Da Bibere Zalai Borlovagrend, hangzott el a civil szervezet balatongyöröki közgyűlésén. Szokás szerint új tagokat is avattak az évindító közgyűlésen.