Összevetve az idei, időarányos agrárkivitelt az előző év azonos időszakának teljesítményével, összességében mintegy 1,3 milliárd eurós többletet találunk. Ezen belül, egy-két kivételtől eltekintve, szinte valamennyi termékcsoport bővülő exporttal járult hozzá a teljes kivitel 25%-os növekedéséhez. Ami pedig a gyümölcsexportunkat illeti, különleges fejlemény, hogy az éghajlati anomáliák és a kedvezőtlen termelési körülmények ellenére a kivitel összességében 32,8%-kal bővült, és július végére mintegy 20 millió eurós többletet mutatott az előző évi, 62 millió eurós szinthez képest. Jelentősége van annak is, hogy a 83 millió eurós exportárbevételt a kivitt mennyiség 31%-os növekedése kísérte, így nem állítható, hogy a bevételi növekmény mögött egyedül az értékesítési kondíciók javulása húzódik meg.
Fajonként és fajtánként, de kultúránként és időszakonként is erősen szórtak a terméseredmények, így a termelő akár piaconként is szembesülhetett szélsőséges esetekkel, a fogyasztó pedig tág határok között változó árakkal.
A hazai termelésű gyümölcsféléket előrevéve előrebocsátható, hogy az ebbe a termékkategóriába sorolt dinnye, valamint a kajszi, az alma és a szőlő esetében nőtt az időarányos kivitel, amit az 1. táblázat statisztikai adatai igazolnak.
Az exportbővülés minősített eseteit érzékeltetik ezek a számok, hiszen megduplázódó almakivitelről, másfél-kétszeres dió- és dinnyeexportról, háromszoros kajsziexportról szólnak a kiviteli adatok a hazai gyümölcsök esetében. Az alapadatok láttán felmerülhet egyfajta bázishatás is, a megugró export mögött az előző évi gyenge kivitel is meghúzódhat.
Déligyümölcsök
Nem újdonság, hogy a gyümölcsexportunk palettáján a déligyümölcsök is megtalálhatók. Nyitott gazdaságú ország lévén nincs abban semmi különös, hogy az importált termékeket haszon reményében akár tovább is adhatjuk.
Mindenesetre a KSH adatai szerint a mi banánexportunk 9,5 millió euróról 12,8 millióra bővülve 34,4%-kal nőtt. Kétségtelen tény, hogy a citromot leszámítva az egyéb déligyümölcs kategóriákban némiképp csökkent a kivitelünk. Így a datolyaexportunk 8, a citrusféléké 14%-kal zsugorodott. Ezen belül a narancsexport szinte megfeleződött.
A banán esetében talán szükségtelen megjegyezni, hogy az import az exportunk többszöröse. A banánimport ráadásul 33,4 millió euróról 40 millió euróra emelkedve mintegy 20%-kal nőtt is. A behozott mennyiség pedig 47 ezer tonnáról 54,5 ezer tonnára emelkedett.
Értékben és mennyiségben
A banán esete is mutatja, hogy exportot és importot érdemes szembesíteni, amikor a hazai gyümölcs-külkereskedelem helyzetének idei alakulását szándékozunk bemutatni. Így válik érzékletessé a hazai piaci valóság, így válik egyértelművé, hogy bármennyire is nőtt a helyben is termelhető gyümölcsök kivitele, az import szinte kivétel nélkül meghaladja az exportot.
Mégpedig úgy, hogy a 86 ezer tonnás kivitellel szemben az importmennyiség megközelítette a 205 ezer tonnát.
Természetesen torzítja a képet a déligyümölcsök szerepvállalása, éppen ezért érdemes szembesíteni az export- és importadatokat (2. táblázat). A grafikonon pedig a déligyümölcsök nélkül mutatjuk be a kereskedelmi egyenleg alakulását.
Következtetésként is megfogalmazható, hogy a gyümölcspiacunkat 2022-ben (is) uralta az import, amihez a mostoha időjárás drámai hátteret szolgáltatott.
