Egy 2020-ban készült tanulmány például azt sugallja, hogy mind a magas, mind az alacsony sóbevitel összefügg a szívbetegségek nagyobb kockázatával. A hosszú távú sófogyasztás felmérésére sem sok hatékony módszer létezik, ezért a kutatók más megközelítést alkalmaztak. A teljes sófogyasztás helyett azt a kapcsolatot vizsgálták, hogy a felnőttek milyen gyakran számoltak be arról, hogy sót adnak az ételekhez, és a szívbetegségek előfordulását. A Tulane Egyetem epidemiológusai a közelmúltban tették közzé eredményeiket.
A vizsgálat kiinduláskor egy kérdőív segítségével adatokat gyűjtöttek a résztvevőktől, hogy milyen gyakran adtak sót az ételekhez, a főzés során használt sót nem számítva. Arra is kitértek, hogy az elmúlt 5 évben történt-e bármilyen jelentős változás az étrendjükben, valamint megkérték őket, hogy három év alatt 1-5 alkalommal 24 órás étkezési visszaemlékezést végezzenek. Azt is megvizsgálták, hogyan változott a só hozzáadásának gyakorisága azok körében, akik már követték a magas vérnyomás megállítására irányuló étrendi megközelítéseket (DASH). A DASH-diéta korlátozza a vörös és feldolgozott húsok fogyasztását, miközben a zöldségeket, a teljes kiőrlésű gabonaféléket és az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket támogatja.
A kutatók a kérdőívek kitöltése után körülbelül 11 évvel a nyomonkövetési adatokat vizsgálva szoros összefüggést találtak a só hozzáadásának alacsony gyakorisága és az összes szívbetegség alacsonyabb kockázata között.
A tanulmány szerint azok a résztvevők, akik arról számoltak be, hogy soha, vagy csak ritkán adtak plusz sót az ételekhez, 23 százalékkal alacsonyabb kockázattal igazodtak az összes szív- és érrendszeri megbetegedéshez, mint azok, akik arról számoltak be, hogy mindig utólag is megsózták a fogásokat.
„Ez a tanulmány először vizsgálja a nátriumbevitellel kapcsolatos viselkedést – a só hozzáadását az ételekhez – és a szívbetegségek közötti kapcsolatot” – írja Lu Qi, a Tulane epidemiológia professzora és a tanulmány társszerzője. A kulcs az, hogy nem egy összetevőt, hanem egy viselkedést vizsgál.
Amiért a só negatívan hat a szervezetre, az az, hogy ez az ásványi anyag a szervezet vízvisszatartását okozza. Ha nagyon sós ételt fogyasztunk, utána órákig puffadtnak érezhetjük magunkat. A folyadékvisszatartás emellett növelheti a vérnyomást is, ami hosszú távú problémákhoz vezethet.
Sőt, ha azt nézzük, hogy jelenleg milyen gyakran sózzuk az ételt, az azt sugallja, hogy a sózási szokásaink hosszú távon hogyan maradnak meg és hogyan hatnak a szervezetünkre. Ha tehát plusz sózni szoktunk adni az ételekhez, az azt jelentheti, hogy már hozzászoktunk a sósabb ízekhez. Ez az extra só iránti vágyakozás hozzájárul a hosszú távú nátriumbevitelre és annak hatásaira.
„A só hozzáadása az ételekhez nem csak az egyének nátriumbevitelét jelezheti, hanem tükrözheti az illető hosszú távú ízpreferenciáját is. Ebben a tekintetben az ételekhez való só hozzáadásának gyakorisága a hosszú távú nátriumbevitel helyettesítő markerének tekinthető” – írja Sara Ghoneim, a University of Nebraska Medical Center gasztroenterológus munkatársa.
A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának fokozott kockázatához vezet. „A magas vérnyomás és a szívbetegségek lerövidítik a várható élettartamot és hátrányosan befolyásolják az életminőséget idősebb korban” – írja Qi. Ráadásul a magas vérnyomás az egyik leginkább megelőzhető állapot.
