0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 23.

Újévi malacpersely, a takarékosság szimbóluma

A hagyományos magyar paraszti kultúrában mágikus eljárásokkal igyekeztek biztosítani, hogy az új évben jó, bőséges termés legyen, a ház népe és a jószágok is egészségesek maradjanak. Nehéz megállapítani, hogy a ma is ismert újévi szokások pontosan mikor alakultak ki, de azt tudjuk, hogy az ókori rómaiak a decemberi napforduló idején tartott Saturnalia ünnepen főfogásként sertéssültet szolgáltak fel. Úgy tartották, hogy fogyasztása szerencsét hoz.

Szilveszter éjjelén és újévkor napjainkban is sokaknál kerül az asztalra malacsült, sertéshús. Ezeknek a fogásoknak szerencsehozó erőt szokás tulajdonítani. A ma is élő hiedelem szerint a disznó kitúrja a szerencsét: azért kell levágni és megenni, nehogy elszaladjon vele. A jókívánságok között is előfordulhatott a malac. A moldvai magyarok újév reggelén így kívántak boldog új évet egymásnak: „Adjon isten bő bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát!”

A malacpersely a takarékosság szimbóluma, népszerű ajándéktárgy, találkozhatunk vele a céges reklámtárgyak között is. Malacperselyt a fazekasok is készítettek.

A persely vásárfia is lehetett, piacokon, búcsúkban árulták, gyakran adták gyerekeknek ajándékba. Nem meglepő módon pénzt tartottak benne, és dísztárgy­ként is használták a sublótra állítva. A képünkön szereplő tárgy ifj. Lindmejer Károly üzletét reklámozta, oldalán felirat olvasható: „IFJU LINDMEJER KÁROLY HENTES-MÉSZÁROS RÁKOSSZENTMIHÁLY BUÉK 1936”. Tetején pénzbedobó nyílással látták el. A pénz kiszedését megkönnyítő lefedhető nyílás nem került rá, ezért csak úgy lehetett hozzájutni a benne lévő pénzhez, ha összetörik, vagy a tetején lévő keskeny résből piszkálják ki. A kíváncsiskodók kedvéért elárulom, hogy ez a persely teljesen üres.

Ifj. Lindmejer Károly üzletét apjától örökölte, éveken át vele együtt dolgozott, az ő tisztsége volt az ügyvezetői teendők ellátása. Az 1939-es Központi Értesítőből megtudhatjuk, hogy „a vállalat tárgya: a hentes és mészáros ipar gyakorlásával feldolgozható élő állatok és húsáruk vétele és eladása, élőállatok levágása és feldolgozása, húsáruk feldolgozása és úgy a saját számlára, mint bizományba eladása, baromfi, tojás és csemegeáruk vásárlása és úgy kicsinyben, mint nagyban való eladása, mindezen cikkeknek kivitele.” A hentesbolt a mai XVI. kerületben, a Ferenc József tér (ma: Hősök tere) 3. alatt volt található. Rákosszentmihály 1902-től önálló község, 1950-ben csatolták Budapesthez, és ekkortól lett a XVI. kerület része.

Debnár Dóra
muzeológus
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: Magyar Mezőgazdaság